Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-269

256 26ff- országos fllés 1898. márczins 24-én, csütörtökön. vádi eljárásig, (Nagy zaj és ettenmondások a balés szélső baloldalon. Elnök csenget.) a sommás eljárástól a telekkönyvi betétekig minden rendszabálynak alapeszméje, a polgárság jogainak és érdekeinek védelme és a szabad mozgásnak biztosítása, (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl. Ellenmondások a bah és szélső baloldalon.) az egész bírói szervezet s annak a deczentralizáczió alapján való betetőzése, a jogszolgáltatásnak a néphez közelebb juttatása nem demokratikus, nem liberális reform ? (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zajos ettenmondások a bal- és szélső baloldalon.) A közigazgatási bizottság a megyékben és városokban . . . (Nagy zaj és nyugtalanság a balés szélső baloldalon.) Olay Lajos: Köszönjük szépen! Ez a borzasztó ! (Zaj. Halljuk! Halljuk !) Hegedüs Sándor előadó:. .. a közigazgatási bú-óság és a pénzügyi bíróság ... (Mozgás és zaj a bal- és szélső baloldalon.) Olay Lajos: Nem megy oda senki! (Zaj.) Hegedüs Sándor előadó: No kérem, ha ez igaz, akkor az egész adóügy, az egész közigazgatás jogi biztosítékokkal vau körülvéve. (Felkiáltások a szélső baloldalon: De nem igaz! Zaj. Elnök csenget.) Abban igaza van Olay Lajos t, képviselőtársamnak, hogy nem megy oda sok ember, de felelek is reá. (Derültség. Halljuk! Halljuk!) Épen itt van a baj, hogy megteremtjük az adókivetésnél a felszólamlásokat; megteremtjük a közigazgatási bíróságot, a pénzügyi bíróságot, jogi biztosítékokkal látjuk el, de nem megy oda a panaszos. Olay Lajos: Ohó! (Derültség.) Hegedüs Sándor előadó: Hát tehetünk mi arról, hogy nem megy? Hát tessék élni a jogával és akkor megvédheti azt! Olay Lajosi De nincs felebbezési jog a közigazgatási bírósághoz! Hegedüs Sándor előadó: Azután, azt hiszem, az egyházpolitikai reformokat csak liberálisoknak méltóztatnak elfogadni? Most már gróf Apponyi Albert képviselő úr is ezzel a jelzővel illette azokat. (Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Ezek, mondjuk, inkább a formai, inkább a jogi biztosítékokat létesítő intézmények; ezen tereken : a közigazgatás, az egészségügy, az adóügy terén roppant sok teendő van hátra. Ezt nem vonom kétségbe, de hogy biztatja az ellenzék az ország érdekében általa hangsúlyozott reformra a kormányt? Megmondta gróf Apponyi Albert képviselő úr, a ki aít mondta;, hogy jöjjön csak a közigazgatási reform, nem is nézem milyen, lehet az jó, nekem mindegy, ha ez a kormány terjeszti be s akármennyire meg fog az a reform felelni az ország érdekeinek, akármennyire szükséges az, az ellen obstmkcziót fogok csinálni, (Derültség jobbfelöl. Mozgás a bal- és szélső baloldalon.) De kérem, ezt az álláspontot ő nemcsak mondta, de meg is csinálta. (Ellenmondás és zaj balfelől. Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Ha valakinek a szavait félreértették, felszólalhat; tömeges közbeszólásokkal azt itt eligazítani nem lehet. Hegedüs Sándor előadó : Nemcsak mondta ezt, de be is váltotta szavát, hiszen próbára volt téve, midőn a közigazgatási reformot előterjesztették. (Felkiáltások balfelől: Hiszen elfogadta!) Elfogadta igenis, de az utolsó perczben ellene fordult. (Zaj a bal- és szélső baloldalon. Halljuk ! Halljuk! jobbfelöl.) Elnök: Kénytelen leszek a közbeszóló képviselő urakat névszerint figyelmeztetni! Hegedüs Sándor előadó: Méltóztassék tekintetbe venni, hogy a közigazgatási reformon kivül az adóügy bizonyára még több érdeket és érzékenységet sért. Ez kétségtelen minden adóreformnál. Már most milyen kilátást nyújtanak a kormánynak? Siessen, csináljon meg mindent, dolgozzék, hanem aztán, ha idejön, ilyen fogadtatásban fog részesülni. Megvallom, t. képviselőtársam, az összes premisszák, tudniillik az összes vádak, a melyekkel az ország színe előtt a kormánynyal és pártjával szemben előáll, őt nemcsak többre jogosítják, hanem kötelezik is. Mert a logika azt mondja: ezek és ezek a bajok, ezeken segítsetek és te kormány, mert eddig' nem segítettél, bizalmatlansággal vagyok irántad. De mikor aztán előáll a reformmal, akkor legalább mondják azt, hogy segítünk azt megcsinálni és pedig jól mondta egy képviselő úr, de ingyen, hiszen a mi pártunk sem fogadja el másképen. (Derültség jobbfelöl.) T. ház! Ezek után engedje meg a ház, hogy a dolog másik részére terjeszkedjem ki. Tudniillik az állam működése és az állami élet anyagi szolgálmányaira és humanisztikus, erkölcsi szolgálmányaira.mert ezekre provokált gróf Zichy János t. képviselőtársam érdekes beszéde. Különben erre vergált gróf Apponyi Albert is, a midőn egy néhány hiányt, néhány mulasztást ezen a téren is felhozott. Gróf Zichy János t. képviselőtársam azt mondta, hogy ez az egész kormány és annak egész politikája a »laissez fairé, laissez passer« elvére van fektetve. Először is t. képviselőtársam megfeledkezett arról, hogy honnan vette ezt a jelszót, de másodszor megfeledkezett árról is, hogy mi van a költségvetésben? Mert t. képviselőtársam, a kinek egész pártja akár kifejezetten, akár nem