Képviselőházi napló, 1896. XIV. kötet • 1898. márczius 9–április 11.

Ülésnapok - 1896-259

259. országos ülés 1898. mArczlns 11-éii, pénteken. 15 hanem olyan tételeket ne tartalmazzon, a melyek akár közjogunkkal, akár a helyes történelmi felfogással és egyáltalában a korona iránti őszinteséggel össze nem egyeztethetők. (Helyeslés a baloldalon.) Ily tételeket pedig találok ebben a felirati javaslatban. Ennek részletes megvilágosítáí-sával nem akaróin a t. ház figyelmét fárasztani, csak a legkisebb tételekre kivom fel a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Az mondatik itt a második bekezdésben, hogy »a nemzeti erő gyűjtés azt a munkáját végezte, a melynek alapján az újjászületett önálló magyar állam, maga és koronás királya iránti kötelességének teljesítésére az idők beláthatatlan folyamára képessé vált!« Micsoda goudtlat ez? Ez vagy oly laza és pongyola szerkeze;, bogy a t. bizottság, midőn azt megalapította, nem volt tisztában azzal a gondolattal, a melyet kifejezni akart, vagy pedig egy meg nem engedhető közjogi tévtan. Mert az állam nem teljesíthe' kötelességeket a király iránt. Hiszen a korona, a király az állami szervezetnek befejező alkotórésze, betetőzése. (Igaz ! ügy van! balfelöl.) Ebben, ha ez nem tisztán stiláris botlás, oly theoria foglaltatik, mely az államot a koronával szemben mint valamely alárendelt, kötelességet teljesítő tényezőt állítja. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Továbbá az van e következő bekezdésben: 'ílgy lön, hogy az osztályokra, fajokra, felekezetekre tekintet nélkül lépett életbe a népképviseleten alapuló államhatalom s az ennek gyakorlatára hivatott felelős minisztérium.« Engedelmet kérek, t. képviselőház, nem tekintve azt, hogy én nehezen tudnám megállapítani ennek a mondatnak az értelmét. íiogy az »államhatalom életbelép«, nem igaz az, hogy a felelős minisztérium van hivatva az államhatalom gyakorlására. Az államhatalom gyakorlatának leglényegesebb attribútuma a törvényhozás, erre pedig a felelős minisztérium nincs hivatva, de a végrehajtó hátaimat is csak mint a korona felelős tanácsosai gyakorolják a miniszterek. (Igaz! tjfjy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez tehát egy teljesen megengedhetlen közjogi tétel. Az van mondva egy másik alineában (olvassa): »Az intézmények ujjáalkotására irányzott ennek az öntudatos munkának az eredményét, az 1848 iki törvényeket felséged királyi előde bölcs szentesítésével ellátva, fejedelmi megnyugvással bocsájtotta a gyakorlati élet útjára.« T. képviselőház! Ez az aliena a történelmi igazság szempontjából kihív egy olyan kritikát, a melyet nem gyakorolni és ha azt gyakorolni nem akarjuk, ki nem hívni az országnak érdekében áll. Egyike azoknak az okoknak, a melyek miatt én az ápril 11-ének mint ama törvények szentesítése napjának, ünnepnapul elfogadásához járultam, épen ennek a ténynek politikai értékében is áll. Tudjuk mindnyájan, hogy a szentesítés után mily ármánykodások indultak meg a szentesített törvények ellen. Midőn ma egy újabb fejedelmi ténynyel, egy fejedelmi szentesítéssel megalkotandó új törvényben ama törvények szentesítésének emléke megörökíttetik, ezzel a korona részéről becses, örök becsű desavuálása történik azoknak, a melyek a 48-iki törvények szentesítése után ama törvények által teremtett jogállapot ellen történtek. (Igás! Úgy van! a bal- és szélsB baloldalon.) De midiin így az akkori idők gyászos emlékére borítandó fátyolt, hogy úgy mondjam, átláthatatlanabbá akarjuk tenni, akkor ne lebbentsük azt fel újra egy oly mondatnak a királyhoz intézendő feliratba való beszövése által, a mely e fátyol fellebbentésére nagyon alkalmas. (Igaz! Ugy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. képviselőház! Nem folytatom tovább, nem terjeszkedem ki arra, a, mit nem szívesen emelek ki, de bocsánatot kérek, egy ő Felségéhez intézendő feliratról, tehát egy igen komoly dologról van szó, tehát meg kell mondanom: hogy ez a felirat irályánál fogva, a kifejezések világossága tekintetében sem rendelkezik a megfelelő preczizióval és díszszej. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Mindezen hibák korrigálása a részletes tárgyalás alapján teljesen lehetetlen. És minthogy nekem az az óhajtásom, hogy egy oly felirattal lépjünk a korona elé, a mely nemcsak a történelmi igazságnak és a közjogi korrektségnek, de a forma díszének is minden kellékével rendelkezik, nem tudok erre más módot, mint hogy a házat arra kérjem, hogy ennek a felirali javaslatnak a mellőzésével küldjön ki egy tizenötös bizottságot, a mely az alkalom nagyságának megfelelő új feliratot terjeszszen a képviselőház eié és erre vonatkozólúg indítvánvt terjesztek be. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kívánják, hogy az indítvány felolvastassák? (Halljuk! Halljuk!) Hock János jegyző (olvassa): »Elienindítvány az igazságügyi bizottság 360. számú jelentésével szemben. (Halljuk! Halljuk!) A ház nem fogadja el a beterjesztett törvényjavaslatot, hanem egy 15 tagú bizottságot választ egy új, a jelen alkalomnak megfelelő felirati javaslat kidolgozására.« (Élénk helyeslés.) Eötvös Károly! Eötvös Károly: T. képviselőház! A részletes tárgyalásnál óhajtottam és óhajtom a fenforgó kérdésre vonatkozólag nézetemet részletesebben kifejteni, de az itt előterjesztettek és azon hallgatás után, a mely kormányt és a többséget uralma alá hajtotta, alig is szükséges,