Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-242

242. országos ülés 1898. keresztül sem képesek az ő vallásos kötelezettségüknek eleget tenni, épen szolgálatuk miatt, és kértein a miniszter urat, hogy e tekintetben segítene. És ő mit felelt? Nem akarom diszkusszió tárgyává tenni a miniszteri Ígéretek értékét, csak annyit jegyzek meg, hogy még az ilyen kétes értékű Ígérettel sem honorálta felszólalásomat, hanem nem felelt semmit, és még azt is csendesen mondotta. Én tehát azt vélvén, hogy talán nem győztem meg őt eléggé ezen ügynek fontosságáról, valóságáról és sürgősségéről, összeirattam egy rövid statisztikát, felkértem tudniillik egyet a levélhordók közül, hogy kérdezze meg néhány társát — de ne keresse azokat száz és száz között, hanem épen a mint a keze ügyébe akad, a ki mellette foglalkozik — hogy mennyi ideig szolgálnak, és hányszor voltak azon idő alatt templomban. íme e statisztika! Az egyik szolgált 14 évig és templomban volt egyszer, a másik öt évig szolgált és nem volt templomban egyszer sem, a harmadik nyolez évig szolgált és nem volt, vagy inkább és helyesebben, nem lehetett a templomban egyszer sem; a negyedik hat évig szolgált és nem volt a templomban egyszer sem; a következő 19 évet szolgált és kétszer volt a, templomban: akkor tudniillik, mikor a felesége meghalt és a leánya férjhez ment. A következő tíz éve szolgál és egyszer sem volt templomban; az utánakövetkező szintén tíz évig szolgált és nem volt a templomban, az utána következő 17 évig szolgált és egyetlenegyszer sem lehetett a templomban. Van, a ki 15 évig szolgált és kétszer volt a templomban: és így tovább, mert több is van. Megnevezhetném a személyeket is, de nem teszem, mert félek, hogy kiüldözik őket. Hát, t. ház, az ember sem nem növény, sem nem állat. A növény sem nem szorul, sem igénybe nem vesz semmiféle nyugalmat; az első pillanattól kezdve

; midőn megfogamzott, kicsírázik, nö • vekszik, fejlődik, rügyezik, vagy bimbózik, virágzik, vagy gyümölcsöket hoz, és nincsen sem napi, sem évi, sem havi pihenője; hanem folytatja működését mindaddig, míg vagy el nem hervad, vagy le nem aratják, vagy ki nem vágják. Az állat, mint felsőbbrendű teremtmény a növénynél, már nyugalmat igényel, és épen azért a madár nappal ide-oda száll; a vadállat is nappal csatangol, de éjjel fészkébe voaúl, avagy odújába. Az ember, a teremtés koronája lévén, már nem elégszik meg az éjjeli nyugalommal, hanem ösztönszerűleg megkívánja, hogy a hét napjai közül is legyen egy egész napi nyugalma, a mint azt kezdve a legrégibb könyvnek, a szent Írásnak szavaitól egész a legújabb kor történetéig, mely a folfödözött vadaknál, kik szintén ülnek február 16-án, szerdán. J^f hetenkint pihenő napot, ugyanazt találta, minden bizonyítja. Mivel azonban az ember nemcsak testből, de lélekből is áll: nemcsak a teste, de a lelke is megkívánja a nyugalmat. A léleknek is megvan, t. ház, az oekonomiája, a melyben csak váltó- és nem rablógazdaságot lehet űzni. Valamint a föld, ha ^folyton és állandóan csak szántjuk, vetjük, aratjuk azt, végre oda jutánk, hogy termést nem adhat: épen úgy a lélek is, ha mindig csak arra van utalva, hogy adjon és adjon a szívnek eszméket, érzelmeket és lendületet, de nincsen módja arra, hogy Önmaga is szívjon magába új lelkesedést, újabb anyagot, mert vallási kötelmeit nem teljesítheti, lassanként elapad, kimerül s a szív a vallásos nirvánába merül, már. pedig minden ember tudja, hogy hamarább válnak a farkasok vegetáriánusokká, mint az ily emberek az államnak, a hazának jámbor, tisztességes, munkás polgáraivá. Ezek előrebocsátása után, vagyok bátor a t. kereskedelmi miniszter úrhoz a következő interpellácziót intézni. (Halljuk! Halljuk/) »Interpelláczió a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz. Mivel a magyar királyi levélhordók és vidéki postamesterek épen hivataluknál fogva a vasár- és ünnepnapokon vallásos kötelességeik teljesítésétől nem ritkán évek hosszá során át elvonatnak, van szerencsém a t. kereskedelemügyi miniszter arat kérdeni: 1. Van-e a t. kereskedelemügyi miniszter úrnak tudomása ezen tűrhetetlen állapotról? 2. Ha nincs, szándékozik-e magának erről vizsgálat útján tudomást szerezni?— és végűi: 3. Szándékozik-e ezen bajt osvosolui, úgy, hogy a levélhordók minden második, vagy legalább is minden harmadik vasár- és ünnepnapon egész napi szabadságot nyerjenek, a vidéki postamesterek pedig a vasár- és ünnepnapokon az istenitisztelet órája alatt — sürgős eseteket kivéve — a postát zárva tarthassák ?« (Élénk helyeslés jobbfelöl.) T. ház! Most a belügyminiszter úrhoz fordulva . . . Elnök: Kérem, kérem; csak egy kis pauzát! (Általános derültség.) Közöltetni fog az interpelláczió a kereskedelemügyi miniszter úrral. Molnár János : T. ház ! Most a t. belügyminiszter úrhoz fordulva, (Halljuk! Halljuk!) a kies Vág völgyének regényes vidékére terelem a t. ház figyelmét. (Halljuk! Halljuk!) Fellegkoszorúzta hegyek és sötétlő várromok között robog ott hosszú ideig a vonat. A mig azok a romok nem voltak romok, büszke oligarchák és merész rabló-lovagok tanyái voltak azok, a kik nem ritkán megrettegtették az egész vidéket, mert le-lecsaptak, s