Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-256
378 256. országos Ölés 1898, márcztns t-én, hétfőn. eloszlatni, s tartok tőle, hogy ha e kedvező viteldíj három év leteltével nem fog megmaradni, akkor iparczikkeink megindult kivitele ismét stagnálni fog és azt a piaezot más állam foglalja le. Én is azt vallom, hogy a legnagyobb mértékben igyekeznünk kell arra, hogy iparterméuyeink a keletre jussanak, mert országunk boldogulása nem a nyugat felé való nyerstermény-kiviteltől függ, hanem attól, bírunk-e oly hatalmas ipartelepeket létesíteni, melyek nyersterményeink egy részét itthon fogyasztják el. Minthogy azonban ezen törvényjavaslat az olcsó tarifát csak három évre biztosítja, azután pedig ki leszünk téve annak, hogy a megszerzett piaezot elvesztjük: e törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés balról.) Elnök: Kiván-e még valaki a javaslathoz, általánosságban hozzászólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. B. Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Engedjék meg, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatról elmondjam nézeteimet, elmondjam különösen azért, mert különféle észrevételek történtek e törvényjavaslat czéljának helyessége és kivihetősége iránt. Kötelességemnek tartom ennélfogva a kormány álláspontját a törvényjavaslattal szemben a t. házzal közölni és elmondani mindazon indokokat, melyeknél fogva szükségesnek tartom, hogy e törvényjavaslat elfogadtassák. Midőn e törvényjavaslatot a t. háznak benyújtottam, azt a szerződést kívántam beezikkelyeztetui, melyet a Magyar Keleti Tengerhajózási Részvénytársasággal keleti kivitelünk érdekében kötöttünk. E szerződés czélja az volt, hogy azon kivitelünknek, mely a kelet felé eddig a lehető legkisebb arányokat öltötte, nagyobb lendületet adjunk, mert azon szempontból indultunk ki, hogy ha már Magyarország az ipari államok sorába lépett s ha tekintetbe veszszük, hogy nyersterményeinket úgy értékesíthetjük a legezélszerűbben, ha azokat a hazában feldolgozva, így viszszük ki a külföldre: okvetlenül az áll a legközelebb, hogy e termények legtermészetesebb piacza a Kelet, nemcsak közelségénél fogva, hanem azért is, mert most, miután a Dunát szabályoztuk, az út előnyös és olcsó volta is arra mutat, hogy terményeinknek Keleten kell piaezot teremtenünk. E szempontból köttetett a szerződés a keleti hajózási társulattal. De miután a kormánynak ezen akcziója nem áll elszigetelten, hanem az egyúttal az összes keleti forgalmunk szabályozásával kapcsolatosan történt, legczélszerííbbnek és leghelyesebbnek tartottam, hogy ha ezen törvényjavaslat keretében ismertetem egyúttal a kormánynak azon intézkedéseit is. melyek a keleti forgalom egyéb irányaira nézve is létesíttettek, illetőleg megújíttattak és változtattattak, úgy, hogy a ház egy tiszta képet nyerjen mindazon intézkedésekről, melyeket a kormány a keleti forgalomra a tengeren túli kereskedelemre létesített. A t. képviselőház meggyőződhet azon előterjesztésekből, de különösen azon mellékletekből, a melyek az indokoláshoz voltak csatolva, hogy ezen intézkedések nem egy elvont, magában álló, hanem egy szerves egészet képeznek, a melyek, mint egy láncznak szemei, szorosan kapcsolódnak és fűződnek egymáshoz és az egyik csak a másikkal összevetve ítélhető meg és méltányolható teljes mértékben. Azt hitrem, hogy az a bő és kimerítő indokolás, melyet e törvényjavaslathoz csatoltam, oly meggyőzőleg fog hatni a t. házra, hogy nem igen lehetek annak kitéve, hogy e tekintet en valaki a törvényjavaslat ellen támadást intézzen. De miután mégis különféle szempontokból történtek kifogások; miután különösen kifogások történtek abban a tekintetben, hogy a Keleti Tengeri Hajózási Társasággal kötött szerződés nem felel meg azon czélnak, hogy a mi termékeink megnyerjék a keleti piaezokat, másodszor, hogy az egész akcziója a kormánynak a tengerentúli forgalom közvetítésére nézve nem egy átgondolt, hanem inkább ötletszerű akczió, és hogy a magyar tengerentúli forgalomnak érdekei leginkább csak úgy valósíthatók meg, ha nem egyes tengeri hajózási társulatokkal szerződünk és ha nem azokat szubvenczionáljuk, hanem azt az összeget, a mit így elfecsérelünk az egyes társulatokra, egyesítjük és egy nagy tengerhajózási vállalatot létesítünk. Ezen szempont kiemelésével lett a törvényjavaslat megtámadva és ezért kötelességemnek tartom ez ellenvetésekkel szemben nézeteimet elmondani. (Halljuk! Halljuk!) Elsősorban a keleti tengerhajózás ügyével kívánok foglalkozni, mert a törvényjavaslat czélja az, hogy a tengeri hajózási társasággal kötött szerződés beczikkelyeztessék. Kifogásolták, hogy ezen keleti tengerhajózási társaság azon czélt, a melyet kitűztünk, elérni nem képes, mert maga a társulat csekély alaptőkével alakúit és tekintettel ezen csekély alaptőkére, a szubvenczió is túlmagasan lett megállapítva. Nem tagadom, azt az ellenvetést, mely odairányúl, hogy jelenleg a mi keleti forgalmunk oly gyenge, oly csekély, hogy azért nem érdemes bármilyen áldozatot is hozni; a forgalom gyenge és csekély, de hogyha ez úgy van, akkor a legnagyobb mértékben elhibázott lépésnek tartottam volna, hogy ezen gyenge forgalom közvetítését egy nagy alaptőkével alakúit társaságra bízzuk. Hiszen, hogyha ezen forgalom gyenge, mit keres ott egy nagyszámú hajóval rendelkező társulat. Komjáthy Bélai Nem is mondta senki!
