Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-255
360 255. országos ülés 1898. márczius 5-én, szombaton. javaslatot a pénzügyi bizottság által előterjesztett szövegezésben elfogadni. (Helyeslés jóbbfdől.) Elnök: Kivan valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólani senkisem kivan, kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvényjavaslat ceímét és 1—4. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Ezzel a ház a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadta. Következik a magyar keleti gőzhajózás-i részvénytársasággal kötött szerződés beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat (írom. 341, 347) tárgyalása. Az előadó úr kivan szólani. Gr. Batthyány Tiradar előadó: T ház! Úgy a törvényjavaslathoz kapcsolt indokolás, mint a közgazdasági bizottságnak ezen törvényjavaslatra vonatkozó jelentése oly bőven és részletesen tárgyalja és ismerteti a most törvényesen szabályozandó ügyeket, hogy azt hiszem, igen rövidre szorítkozhatom előadói beszédemben. Arról van egyrészt szó, hogy szerveztetvén a magyar folyam- és tengerhajózási társaság hajószolgálata egészen a Fekete tengerig, illetőleg Galaczig, másrészt szabályoztatván a Vaskapu és létesíttetvén vasúti- és folyamhajózási összeköttetésünk egész a Fekete tengerig, annak szüksége állott elő, hogy most már csatlakozásképen ezen folyam- és vasútvonalakhoz tengeri hajózási vonalakat is létesítsünk. Ezt czélozza a kereskedelmi miniszter úr által a magyar-keleti társasággal kötött szerződés, a melyben évi harminczhat hajójárat biztosíttatik a Galacz illetőleg a téli hónapokban a Constanza és Konstantinápoly közti vonalon. Ezen szerződésnek legfőbb előnye az, hogy ellentétben a tengerhajózási társulatokkal eddig kötött szerződésekkel, itt egy fix tengeri fuvardíj állapíttatik meg a különböző árúkra, úgy, hogy ezen szerződéi életbeléptetésével a magyar kereskedelemnek, nevezetesen pedig — és erről van elsősorban szó — a magyar ipar keleti kivitelének fix egységárban megállapított díjtétel álland rendelkezésére, még pedig oly alacsony díjtétel, a melyet a társulat, a nélkül, hogy az állam kárpótlásban ne részesítse, elvállalni nem lett volna képes. Ez a czélja a társulat segélyezésének, a melyet, tekintettel az ellenszolgálatokra, amúgy is igen csekélynek kell jeleznem. Ezt fogja a törvényjavaslattal beczikkelyezendő szerződés főbb vonalakban tartalmazni és van szerencsém ezen törvényjavaslatot ennek alapján úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadásra ajánlani a t. háznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Kötelességemnek tartom azonban még felemlíteni a t. ház előtt, hogy ugyanakkor, a mikor keleti hajózásunkat szabályozni kellett, annak a szüksége állott elő, hogy a Fiúméba irányuló egész tengeri hajózásunk jövő irányzatát meghatározzuk. Nevezetesen a folyó év június 30-án jár le a Lloyddal kötött egyezség, gondoskodnunk kellett tehát arról, hogy azon szolgálatokat, a melyeket eddig a Lloyd teljesített, valamiképen a magyar forgalom érdekében biztosítsuk. Lehetett volna ezt akként keresztülvinni, hogy az osztrák Lloyddal minden irányban versenyjáratokat szervezzünk. Ez azonban az államra nézve csak óriási megterheltetéssel lett volna keresztííl, vihető, miért is igen helyesen járt el a miniszter úr akkor, a mikor az osztrák kereskedelmi miniszter útján egyezséget kötött az osztrák Lloyddal abban az irányban, hogy a kevésbbé fontos vonalakat, mint eddig, ezután is fentartsa Fiume érdekében. Itt azonban előállott annak a szüksége, hogy a trieszt-keletindia-china-japáni vonalon, a melyen eddig a Lloyd csak kéthavonként egyszer érintette Fiumét, ezen járatok Fiume és Kelet-India közt havi járatokká módosíttassanak. Különösen szükséges volt ez, jelenleg igen szép fejlődésnek indáit czukor-kivitelünk emelése és istápolása érdekében. Az osztrák Lloyd ezen havijáratok teljesítésére ellenszolgáltatás nélkül nem volt rábízható, azonban sikerült a miniszter úrnak ezt az ellenszolgáltatást mindössze a Suezcsatorna-iíletékek megtérítésére szorítani, a melyeket a Lloyd fizet a Fiúmén át kivitt árúk után. Minthogy itt pénzbeli kötelezettség elvállalalásáról is van szó, a miniszter úr ezen egyezséget a törvényhozás tudomására hozta és egyúttal bemutatta azt az egyezséget is, a melyet az Adria-társulattal kötött és a mely magában foglalja egyrészt azon kötelezettségeket, a melyeke: a miniszter úr az osztrák kereskedelmi miniszter úrral szemben a trieszti forgalom kielégítése tekintetében magára vállalt, másrészt pedig az Adria szerződésével szemben statuált új hajózási járat-módosításokat. Mindezek a magyar tengerhajózás és tengeri kereskedelem viszonyainak teljesen megfelelnek, a miért is van szerencsém a közgazdasági és pénzügyi bizottságok megbízásából tisztelettel ajánlani a háznak, méltóztassék ezt a két egyezséget, nevezetesen: a két kereskedelmi miniszter úr között az osztrák Lloydot és az Adria-járatot illetőleg és a magyar kereskedelmi miniszter úr és az Adria közt ezen utóbbi társaság javadalmainak szabályozása te* kintetében kötött egyezségeket tudomásul venni, illetőleg a közgazdasági bizottság következő indítványát elfogadni (olvassa): ^Határozza el a t. ház, hogy »a Magyar
