Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-255

255. országos ülés 1898. márczius 5-én, szombaton, ggg pítäsára a Vallás- és közoktatásügyi minisztérium beruházásai között fölvett kiadás fedezésére az állam tulajdonában levő regálekártalanítási köt­vények eladásából 50.000 frt. Elnök í Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): A buda­pesti honvéd fegyvergyári laktanyának a magyar államvasutak czéljaira történt átengedése folytán az államvasutak részéről elvállalt értékmegtérítés 300,000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző (olvassa): Közös aktívumokból 885.000 frt. Elnök: Megszavaztatik. Molnár Antal jegyző: Lukács László pénzügyminiszter! Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! Miután e szerint az egész költség­vetési előirányzat letárgyaRatott, van szerencsém ezennel az 1898. évi költségvetésről szóló törvényjavaslatot (írom. 350) tisztelettel be­mutatni. Kérem a t. képviselőházat, méltóztassék intézkedni, hogy a kinyomatott javaslat a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék tárgyalás és jelentéstétel végett. (Élénk helyeslés a jobb­oldalon.) Elnök: A benyújtott törvényjavaslat szét fcg osztatni és a pénzügyi bizottsághoz utasít­tatik előzetes tárgyalás ég jelentéstétel végett. Következik a valuta-rendezés czéljaira szol­gáló aranykészletek ellenőrzésére kiküldött or­szágos bizottság jelentése (írom. 351) Méltóztatik tudomásul venni? (Igen!) A ház a jelentést tudomásul veszi és a főrendiházzal közölni fogja. Következik a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése (írom. 277,327) a törvényhozás által enge­délyezett évi hitellel szemben az 1897 iki szám­adási év harmadik negyedében előfordult túl­kiadások, előirányzatnélküli kiadások és hitel­átruházásokról. Benke Gyula előadó: T. ház! A zár­. számadásvizsgáló bizoitság az állami számvevő­széknek a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben az 1897. zárszámadási év harmadik negyedében előfordult túlkiadások, előirányzatnélküli kiadások és hitelátruházásokról szóló jelentését tüzetesen és tételenkint letár­gyalta. A bizottság a tárgyalás alkalmával a költségvetéstől eltérő utalványozásokat nem ta­lálta olyanoknak, melyek külön intézkedéseket szükségemének. A bizottság nevében van szeren­csém a t. háztól az 1897-iki zárszámadás érdem­beli elintézéséig kérni ezen jelentésnek tudo­másul vételét azzal, hogy ezen jelentés csatolmá­nyaival együtt a főrendiházzal is közöltessék. (Helyeslés.) Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólani? Ha nem kivan senki szólani, kimondom, hogy a ház a jelentést tudomásul veszi és a csatolmá­nyokkal együtt a főrendiházzal közölni fogja. (Helyeslés.) Következik a miniszterelnök jelentése (írom. 270, 283) a konzuli bíráskodás szabályozásáról szóló 1891: XXXI. törvényczikk életbeléptetéséről. Van-e észrevétel? Ha nincs észrevétel, ki­mondom, hogy a ház a jelentést tudomásul vette és hasonló eljárás czéljából közölni fogja a főrendiházzal. Következik a kisajátításról szóló 1881, évi XLI. törvényczikk kiegészítéséről a kereskedelm­ügyi miniszter törvényjavaslata és az igazságügyi bizottság jelentése (írom. 288, 325) e törvény­javaslatról. Szivák Imre előadó: T. ház! Az 1881. évi XLI. törvényczikk kiegészítéséről szóló ja­vaslat egyrészt gyakorlati szempontnknak, más­részt a magyar állami jogegység eszméjének kivan megfelelni, midőn az igazságügyi bizottság jelentésében részletesen indokolt rendelkezéseket hozza javaslatba. Az előadott indokoknál fogva, azt hiszem, nem szükséges a törvényjavaslatot bővebben indokolnom és azért kérem, méltóztassék azt általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. Elnök: Kivan valaki általánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani? (Nem!) Ha szólani senkisem kivan, kimondom, hogy a ház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Molnár Antal jegyző (olvassa a törvény­javaslat czímét és 1—3. §-ait; észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Következik a pénzügyi bizottság jelentése (írom. S40, 346) a magyar királyi posta­takarékpénztár kamatozó betét-maximumának és tartalékalapjának felemeléséről szóló törvény­javaslat tárgyában. Neményi Ambrus előadó: T. ház! A törvényjavaslat két érdemleges intézkedési tartalmaz. Első intézkedése az, hogy a posta­takarékpénztárak betéti maximuma, a melynek eddigi megállapított összege 1000 forint volt, ezentúl magánfelekre nézve 4000 koronára, jogi személyekre nézve pedig 8000 koronára emel­tessék fel. A törvényjavaslat második intézkedése az, hogy a postatakarékpénztárak tartalékalapja, a mely eddig három millió koronában volt meg­állapítva, négy millió koronára emeltessék fel. A pénzügyi bizottság mindkétrendbeli intéz­kedést gyakorlatinak, a postatakarékpénztár czél­jainak megfelelőnek ítélte s ezért bátor vagyok a t. házat kérni, méltóztassék ezen törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom