Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-241

-: 241. országos Ülés 1898. február 15-én, kedden. vonásaibiin is, a vezéri fokon is teljesen megalkotni, örök életre hívni és tömöríteni el ne mulaszszuk. Ez meg fogja adni az új idők egységét, a nemzeti egységet, az erők összpontosítását, az összetartozás érzését, az erők egyesítését, a nemzet testébe olvadást, a tökéletes egybeforradást, a vezető hatalmat és meg fog tanítani mindnyájunkat ismét közösen gondolkodni, ismét közösen érezni, ismét közösen lelkesedni. Itt az ideje annak, hogy e czélra a leghatásosabb eszközzel éljünk és felállítsuk a harmadik magyar egyetemet. Egyes, különböző dolgokból állanak a nagyok s az iskola, a tudomány, mindig népszerű vezetője, mindig hű tisztelet őre volt, minden gazdasági foglalkozásnak is; de e hatalmát most óriásivá nevelte fellendülésével, általánosságával, a gyakorlati életben való alkalmazásával, arra való kihatásával, biztosságával; minélfogva a legfőbb értékkel bír az általános jólét emelésére, tehát az ellentétes igyekezetek elsimítására, a népek egybeolvasztására. Hogjr ezen hatalma, hogy ezen ereje a jövőben, az előre látható új világnézet érvényesülése mellett, mily nagy métékben fog emelkedni: azt épen nagyságánál fogva, sejteni igen kell, de előre kiszámítani nem lehet. Oko-kodásom oly egyszerű és oly való, mert előljáró tervnek jól kiszámított szülöttje s mert az emberi önzés, a természet rendje és az ebből levont emberi fejlődés szabályai, az emberi érdekek kívánságai: felbomolni, megszakadni nem fognak soha. A középkorban az álladalmak határait várakkal védelmezték meg; a mi időnkben az iskola az, mi a várak helyébe állt. Ezek között pedig mindenesetre legfőbb fontosságú az egyetem, mint melyben a tudomány, legmagasb mértéke szerint lesz művelve, előbbre vive; még pedig oly egyének által s oly egyének részére, kik a tömegből máris elsőnek váltak ki, az életben vezéri szerepre hivatvák s mii denesetre első rangú biztosítékot nyújtanak arra nézve, hogy azon általános emberi érdeknek hűen megfelelni fognak, mely az emberiség fejlődésének története szerint mutatja, követeli, hogy minden küzdelemben, vagy előbb vagy utóbb, de mindig a szellemi nagyobb erő, maradt vezető és győző a küzdőtéren. A természet törvénye kérlelhetetlenül irja elő, hogy a nehezebb a könnyebbet magához vonzza és csatolja, a gyengébbet felemészti és megemészti, E hely az, az egyetem az, hol az emberi szellem fejlődése útjain, az elmúlt idők ezer és ezer éveinek, milliók és milliók, de összes, előttünk élt emberiség kitartó fáradságával összegyűjtött tapasztalásában, ismereteink összességé ben; — melyekért fárad és küzd, az elkövetkezendő évek reményében; érzésével az egy alkotó erőnek, a közös eredés, közös sors és közös végnek, — az emberi faj összességét igaz mértékkel, önzetlenül egynek ismerve: erejének teljes öntudatára, méltóságára, jövőbeli nagysága sejtelmére fölemelkedik és belátással, higgadt, nyugodt megfontolással, önmérséklettel, az igaz szabadság első kellékét: törvénytiszteletet, hazaszeretetet; továbbá engedékenységet, egyetértést, békét, egyenlőségét, testvériséget érez, vall és hirdet mindig s mindenütt. A magyar faj művelődésének szükséges emelése, — műveltségének a vele élő idegen, bocsánat, nem idegen, más, a testvér nemzetiségekkel való könnyebb közölhetése

; — a központi egyetem bajai, a különben nagy hatással biró kolozsvári egyetemnek, miként nekünk a tapasztalás mutatja, egyedül a királyhágóntúli részekre való befolyása: nagyobb jövőnek biztató reménysége és a jelen való idők hangosan kiáltó szava, adja nekem is a szót a számban: harmadik egyetemre múlhatatlanul szükségünk van! Ilyennek felállítása politikai és kulturális szükség! Nekünk a kulturális téren kell, mindenekelőtt önállóvá erőssé, nagygyá fejlődnünk; ez által válhatunk, elöljáróivá, mintaképeivé mindenkinek; ez biztosítani fogja erkölcsi s értelmi fölényünket ez és semmi más, vezérségünket a jövőben is, uralmunkat a közdolgok és a társadalom terén és önkény, erőszak, fáradság, biztatás és gond nélkül, fogj.i magával hozni, minden egyéb vágyunk, minden egyéb kívánságunk beteljesedését. Minden fal, mely gátunkra van, önmagától fog porba hullani, a tudomány, a műveltség mindenható ereje előtt! És minden nemzetiségünk szívesen fog ismét utánunk járni: ha ismét elől fogunk járni! Hogy egyik gondolatomat a másikba öltsem, hogy egyik szómat a másikba szőjjem, kiterjeszkedem a harmadik egyetem felállítása helyének kérdésére is. A kulcsot, a felvetett kérdés helyes megoldásához, megadják az általam imént elmondottak, miket a külföldi szomszédos nemzetek és hazánk úgyszólván egészen önálló és sajátságos ethnografiai jelleggel bíró nyugati [területe s népeinek megismeréséből merítettem; annyival inkább, mert a külföldi nagy nemzetiségi küzdelem szintere is, legközelebb nyugati részeinkhez esik, honnan egyszersmind legnagyobb a külföldi egyetemekre való kiözönlés. A hely jól és helyesen megválasztva, mindezen okokból egyedül csak Pozsony lehet. Ezen nézetem nem zárja ki azt, hogy más helyek alkalmasak ne volnának ; különösen Szeged, mely igen alkalmas volna, a szintén szükséges műegyetem felállítá-