Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-241

241. országos ülés 1898. február 15-én, kedden. M kiképzése az ő, a gazdasági ismétlőiskolák ügye pedig az én tárezám ügykörébe tartozik. A t. képviselő ár felemlítette, hogy nagyobb öszszegek volnának a gazdasági ismétlőiskolákra fordítandók. 14.250 forintot felvettem már az idei költségvetésbe a tanítók tiszteletdíjára, de mondhatom, a nagyobb gazdasági jelentőséggel biró városokban külön tanítókat kivánok alkalmazni, sőt kettő már van is alkalmazva. (Tetszés.) A tanfelügyelők szervezetére bátorkodom jelezni, hogy ragaszkodom már kifejtett elvi álláspontomhoz, mely szerint az állami közigazgatás rendezése alkalmával kell a tanfelügyeletet helyesen beilleszteni és osztozom a felszólalt képviselő úrnak abban a nézetében, hogy a tanfelügyelő bizonyos juriszdikezióvai ruházandó fel. A fősúlyt azonban az iskolalátogatásra fektetem. Azt szeretném, ha a tanfelügyelő mindig úton volna, az iskolákat látogatná és a tanítókat is bizonyos fokig oktatná. (Egy hang a sseítő hdoldalon : Sokszor hallottuk már ezt! Zaj.) A rendelkezésemre álló eszközöket ki is használom és méltóztatik tudni, hogy az utazási átalányt most már be kell számol ii, hogy azt csak útiköltségre fordították és nem másra. Kiadtam 1896-ban az iskolalátogatásra vonatkozólag egy rendeletet és mondhatom, hogy ennek is volt némi hatása. Az 1895/96. iskolai évben például 4350 napon 5270 iskola volt látogatva; 1896/97. évben 4618 nap alatt már 6104 népiskolát látogattak. Tehát igenis megvan ennek a rendeletnek is a jótékony hatása, mert itt már ezrekre megy a különbség. Természetesen több tanfelügyelőre lenne szükség akkor, hogyha minden egyes iskolát minden esztendőben meglátogatnának. Azonban számolni kell a pénzügyi helyzettel. Természete?, hogyha most három új segédtanfelügyelői állás és hat tollnoki állás van, ezekkel nem tudok sokkal nagyobb eredményt elérni, de már a mostani keretben is helyes utasításokkal és az utasítások pontos köve tésével el lehet érni a nagyobb iskolalátogatási arányt. Még csak azt említem meg, hogy a felsőbb leányiskolákat és a kereskedelmi iskolákat kivettem a tanfelügyelők köréből, tehát ezen szempontból is sokkal több időt fordíthatnak a tanfelügyelők a szoros értelemben vett népoktatási intézetekre. A kisdedóvás területéről is meg kell emlékeznem és konstatálnom kell, hogy bizony rendkívüli sok még itt a tennivaló, mert hiszen 17.000 elemi iskolával szemben 1000 rendes óvóintézet semmiesetre, sem felel meg a kellő arányoknak. (Igaz! Úgy van! a laloldalon.) Ebből az állami iskolákra 241 jutván, mindenesetre igen sok a tennivaló annyival is inkább, minthogy az volna a helyes népoktatási politika, KÉPVH.NAPLÓ. 1896—1901. XIII, KÖTET. hogy a kisdedóvó mindenütt ott legyen, mint első tagozat a népoktatásban. (Helyeslés.) Minthogy, méltóztatik tudni, a törvény szerint a községeknek kötelessége az óvodák felállítása, elsősorban a községeket szólítottam fel; azonban a rossz termés és a rosszabb gazdasági viszonyok folytán többnyire mind halasztást kértek, de mégis 42 óvoda lett vagy lesz ennek a felszólításnak az eredménye és így fokozatosan ezen a téren is tudunk bizonyos állandó javulást konstatálni. Az állami szaporulat bizony nem igen sok, ebben a költségvetésben körülbelül húsz új óvodáról történik gondoskodás. Talán egyes képviselő uraknak feltűnhetett az, hogy több felsőbb népiskola megszűnt. A felsőbb népiskolai intézmény nemigen vált be. Mindössze is csak 40 — 42 van, de mondhatom a t. képviselő uraknak, hogy azért egy kulturális intézménynyel sem lett kevesebb, mert a felső népiskolai intézmény helyébe rendszerint polgári iskolákat állítottam. Ez történt Brassóban, Hosszúfalun, Huszton, Keszthelyen és Tapolczán. Maguknak a polgári iskoláknak a reformja, a miről már több alkalommal voltam bátor szólani, most a közoktatásügyi tanácsnál van és az foglalkozik oly polgári iskola létesítésével, a mely mint önezélú intézmény is beválik s mint bizonyos gyakorlati pályára való előkészítés is helyt áll, a melylyeí kombináezióba lehet hozni kereskedelmi, ipari és egyéb szakiskolákat. Azonban, ha a polgári iskola, —ha két felső osztálya nem is — de egészben a polgári iskola ma is keresett iskola, úgy hogy 1896-ban 248 polgári iskolában 34.819 tanuló volt, tehát kétezernél nagyobb a tanulók száma, mint az előbbi esztendőben. A polgári iskola beválik mai szervezetében is s keresett kulturális intézmény. Nagy baj azonban mináluok, hogy igen sok pályánál kívánják meg az érettségit épen úgy, mint bizonyos tekintetben a jogi képzettséget, holott vannak pályák, a hol az érettségi vizsga nem szükséges, de nem szükséges a jogi képzettség sem. El lehet érni a képzést más úton is. Megvallom Őszintén, mondtam is sokszor a t. képviselő uraknak, a mikor egy-egy küldöttséggel jöttek hozzám és polgári iskolát kértek, hogy a polgári iskola tulajdonképen gimnázium-pótló intézet; csak azért kérik, hogy ott a latin nyelv taníttatván, onnan az átmenet megtörténhetik a gimnáziumba. Egyáltalán nem a polgári iskola ezéljáért, hanem más czéiokért kérik tehát a polgári iskolát. Nem lehet ezt kifogásolni, mert hiszen oly városban, a hol nincsen gimnázium, egyes szülők épen azért használják fel a polgári iskolát, hogy otthon taníttathassák gyermekőket és onnan mehessen az azután a gimnáziumba. Ez olyan dolog, a mivel számolni kell. De mégis ä