Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-246

246. országos ülés 1808. február 23-áu, szerdán. 139 Nyegre László jegyző (olvassa): Összes bevétel 94.855 forint. Elnök: Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Felső nép- és polgári iskolák. Rendes kiadás, 20. fejezet, XXIII. czím. Összes kiadás 980.315 forint. Elnök *. Megszavaztatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Összes bevétel 61.581 forint. Elnök: Megszavaztatik. Fenyvessy Ferencz előadó: Kérem a t. házat, legyen kegyes megadni e czínmél az átruházási jogot. (Megadatik.) Elnök: Az átruházási jog megadatik. Nyegre László jegyző (olvassa): Népnevelési intézetek közös szükséglete. Rendes kiadások, 20. fejezet. XXIV. czím. Kiadás 419.060 forint. Elnök: Megszavaztatik. Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést megnyitom! Lakatos Miklós jegyző: Páder Rezső ! Páder Rezső: T. ház! Erinél a czítanél, nevezetesen ennek 8. rovatánál volna a t. miniszter úrhoz egy pár szavam, Az országos tanítói nyugdíj-intézet javára az állam már régi időtől fogva tekintélyes összeggel járul. Azonfelül törvényileg intézkedett a tanítóknak és az ískolafentartóknak bizonyos hozzájárulásáról is. Az 1891 : XLIIl. törvényezikk e tekintetben újabb intézkedést tett, a mennyiben elrendelte, hogy az országos tanítói nyugdíj intézet javára az iskolába járó gyermekektől évenkint és fejenkint 15 krajezárnyi díj szedessék. Megvallom, t. ház, hogy ez az intézkedés nem csupán a népnél, hanem az iskolaszékeknél és az iskolafentartóknál, de különösen a tanítóknál igen nagy visszatetszést szült, legalább ott, hol én lakom, Sopron megyében. Ott ugyanis nem igen akadt vállalkozó e 15 krajezárok beszedésére és látjuk is, hogy minden községben más és más beszedési módozat divatozik; némelyiknél az iskolaszéki elnök, többnyire a lelkész, némely helyen a tanító, más helyen a gondnok és ismét más helyen a bíró szedi be ezeket a járandóságokat, egyszóval mindenki húzódozik tőle, a miáltal nagyon természetes, hogy az ügy szenved, mert sok helyen egyáltalán be sem szedik a 15 krajczárt és tudtommal számos község van, a hol az 1891. évi törvény életbe léptetése óta egy krajezárt sem fizettek be. Ez ismét nem vált az ügy javára, mert a fizető községek látván azt, hogy a szomszédban egyes községek nem fizetnek, elkezdtek gyanakodni és panaszkodni, az iskolaszéki elnököket, többnyire a lelkészeket arról gyanúsították, hogy túlbuzgók, hogy a tanitók számára külön zsebpénzt szednek, vagy pedig a plébánosok valami különös szolgálat által érdemeket akarnak szerezni a t. kormánynál és így tovább. Mindenesetre nagyon furcsa, hogy ezeket az előirt összegeket időnkint nem követelték és a hanyag ellenőrzéssel a hátralékokat nagy mértékben feluövelni engedték, most természetesen évek múlva azoktól az iskolaköteles gyermekektől, illetőleg azok szülőitől bajos beszedni a 15 krajczárokat és aztán a hátralékokkal megnövelt összegeknek megfizetésére vonatkozó kötelezettség ráhárul majd az iskola fentartóra, vagy a politikai községekre, a mennyiben azok iskolafen tartók. A rendetlenséget ezen a téren még az is növelte, hogy egy jó darabig nem is tudták, kitől kelljen a 15 krajezárokat beszedni. Mert sok helyen úgy értették, hogy a mindennapi iskolába járó és az ismétlő iskolába járók után kell fizetni; némelyek pedig úgy magyarázták, hogy csak a mindennapi iskolába járók után, Most már meg van a hiteles magyarázat, hogy csak a mindennapi iskolába járók után kell a 15 krajezárt beszedni Mivel sok huza-vonával jár a beszedés, most meg van engedve, és az illető községek, melyek nem akarják e beszedést eszközölni, fel vannak jogosítva arra, hogy bizonyos évi átlagösszegben állapodjanak meg. így állván a dolog, nagyon könnyű az én végkövetkeztetésem. Én ezt az egész gyermekadót szerencsétlen gondolatnak tartom, mert sok szegény családra méltánytalan terhet ró, a tani tó tekintélyét sem igen növeli ós sok ízetlenség és gyanúsítás fordul elő a beszedés alkalmával. Azt pedig, hogy a 15 krajezár beszedése éveken keresztül elmaradjon, veszedelmesnek tartom a községek miatt is. így példőúl olvastam, hogy Beregmegyében 15.000 forint hátralék van ezen 15 krajezárnyi adó özímén. Már most ki fogja behajtani ezt az összeget? Vagy fel van jogosítva a miniszter úr ezen hátraléknak az elengedésére? És ha elengedi nem származik-e ebből rövidség és igazságtalanság más községekre nézve? Azért ezen részleteket ajánlom a t. miniszter úrnak figyelmébe. Áttérek a tanítói nyugdíjintézetre, a mely!yel tisztában kell lennünk. Tisztában kell lennünk az iránt, mekkora ezen alap, hogyan kezeltetik a nyugdíjösszeg, hogyan gyümölcsöztetik. Én sok gyanúsító megjegyzést hallottam e tekintetben egyes tanító uraktól és kérem a t. miniszter urat, ne értsen félre, mikor kifejezést adok ezen hallomásoknak. Hallottam egyesektől, közleményeket is olvastam arra nézve, hogy ez a tanítói nyugdíjalap milyen állapotban van, hogyan i kezeltetik, hogyan vannak a tőkék elhe'yezve.