Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-246

140 246. országos ülés 1898. február 23-án, szerdán. 8tb. Olvastam különféle hozzávetőleges számításokat, a melyek szerint ezen nyugdíjalap állana 12—13 millióból, nem emlékszem tisztán. Az évi kamat volna félmillió, azután a tanítók és iskolafentartók hozzájárulásából kerülne a másik félmillió, az állami dotáczió 150.000 forint, végre a 15 krajczáros gyermekadó szintén behozna bizonyos összeget, így tehát mintegy 1,200.0001,300.000 forint jövedelem lenne. Azután hogy nem üti meg az egy millió forintot a kiadás, a többi az alaphoz csatoltatik. Ne csodálkozzunk rajta, hogy a tanítók az ügy iránt érdeklődnek, mert őket illeti a doloe-. ők óhajtják a nagyobb fizetést és a nagyobb nyugdíjat, és óhajtják, hogy ezt a nyugdíjat ne csak a halál küszöbén kapják, hanem akkor, mikor azt még élvezhetik Mintán az államkincstár is tetemes összeggel járul a nyudíjalaphoz, jó volna e tekintetben nekünk is tudnunk, hogy vájjon meddig fog ez a 15 krajczáros befizetés szükséges lenni? Be lehetne-e szüntetni például a tanítók hozzájárulását, a mely reájuk nézve mindenesetre terhet képez? Mennyi az alap? Hogyan gyümölcsöztetik azt? És így tovább. Wlassics Gyula vallás- ós közoktatásügyi miniszter: Ott a számadás! Páder Rezső: Azt mondja a miniszter úr, ott a számadás. Ezen számadásnak ide is be kell terjesztve lennie. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Minden évben beterjesztetik! Páder Rezső Nem találom sehol! Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Dehogynem ! Egy külön, nagy kötetben terjesztetik be. Páder Rezső: Közzé kellene tenni azt a számadást, mert a tanítók sem ismerhetik azt mindnyájan; én csak következtetem ezt, mert hogy ha tudnák és látnák a dolgot, akkor egészen megnyugtató volna a helyzet, akkor annak gjiimölcsöztetése, kezelése és hováfordítására nézve nem volnának meg a gyanúsítások. Ezek kapcsán kérem a t. miniszter urat, hogy terjeszszen a ház elé évről-évre ilyen jelentést, . . . Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Akkor nem tudja a dolgokat! Páder Rezső: . . . hogy mi is tájékozva legyünk, meg az illető tanítók is megnyugtatva legyenek. Általában pedig a t. miniszter urat egészen komolyan felhivom arra. hogy a nép tanítók exisztencziális kérdéseivel behatóan, gyökeresen és sürgősen foglalkozzék. Úgy az ő jelenlegi anyagi megélhetésüket, mint a jövő nyugdíjaztatásukat illetőleg tegyen meg mindent ana, hogy egy igen nagy bajt, az országra nézve közeledő nagy veszedelmet elhárítson é« megakadályozzon. Aggódva olvastam, hogy a tanítók között nagy az elkeseredettség, sőt hogy szoczialista tanítók is volnának, és a mólt év folyamán azzal fenyegetőztek, — legalább olvastam, — hogy kongresszust is fognak tártaid a szoczialista tanítók. A t. miniszter úr, úgy látszik, ettől a dologtól nem fél, mert egynémely levélre hivatkozik tantestületektől, vagy egyesektől és nem lát semmiféle veszedelmet, de én, t. miniszter úr, igenis nagyon aggódom, mert ha nem is mondom, hogy a szoczialista elvek terjednek a tanítók közt, hanem azt bátran állíthatom, hogy azon tanítókban, a kikkel én érintkezem és beszélek, nagyfokú elkeseredettség van azon mostoha bánásmód miatt, a melyben őket részesítik. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszters Ki részesíti? Páder Rezső: Gondoljon merészet és nagyot a miniszter úr; tegye rá — a tárczáját ós jöjjön ide olyan javaslattal, mely a tanítók fizetését a méltányosságnak megfelelőleg rendezze. (Helyeslés balfelöl.) Inkább ne vegyen képeket, ne vegyen régi törött korsókat múzeum számára legalább egy ideig. Kérje meg a többi minisztertársait, hogy fontolják meg ezt a dolgot és segítsenek neki; kérje meg a földmívelési minisztert, hogy ne vegyon 200.000 forintért ménlovat, legalább egy darabig; mondja meg a belügyminiszter úrnak, hogy szüntesse meg az állami anyakönyvelést, s a pénzt fordí sa erre a czélra, mert itt mindjárt meg lehet gazdálkodni köríílbelííí kétmillió forintot, (Derültség a bal- és szélső báloldalon.) mondja meg a pénzügyminiszternek, hogy hozza be a börzeadót; (Helyeslés balfelöl.) mondja meg a miniszterelnök úrnak, hogy ne építsen új palotát . *. . Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Összedűl! Páder Rezső: Eltart még néhány évig az a budavári palota. (Közbekiáltások a szélső baloldalon: Hát palotát sem szabad építenie?) A miniszterelnöki palotát értem. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: De hiszen összedűl! Páder Rezső: Vagy például miniszter úr ne dobáljon ki százakat olyan iskolákra, hová egyetlenegy tanköteles gyermek sem jár, mint tavaly is említettem ilyen állami iskolát, s ne állítson liszkófabi kisdedóvodát, mely 600 forint évi kiadásba kerül de egyetlenegy óvodás gyermek sem jár bele. S ily módon a t. miniszter kollégáit is belehozva az érdeklődésbe, kövessen el mindent, hogy végrevalahára a tanítók megélhetése biztosítva legyen, oly megélhetése, mely az ő képzetts güknek, társadalmi helyzetüknek, hivatásuknak megfelel. (Helyeslés balfelöl.) Ne várja a miniszter úr, hogy egyszer csak kiüt a tanítói sztrájk; mert ez is lehetséges