Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-241

g 241. országos ülés 1898, február 15Sén, kedden. T. ház! Egy nagyon fontos újítás, ezt is, lia jól emlékszem, Sámuel Lázár t, képviselő úr említette fel, hogy én több román községben az állami iskolában megengedtem azt, hogy a második és harmadik osztálytól kezdve a román ifjúságot román írásra és olvasásra is tanítsák. Méltóztassék azt elhinni, hogy a románok ezt igen nagy örömmel vévén, az állami iskolák irányában sokkal nagyobb hajlandóságot mutatnak, és én egészen helyesnek is tartom, hogy a második és harmadik osztálytól kezdve a román a maga anyanyelvén olvasni és irni tanúihasson. (Helyeslés a jobboldalon.) Ugyancsak az iskolák beléletének irányítására vonatkozik, hogy az ingyenoktatás feié gravitálok. Mindig az állami iskolákról szólok. (Helyeslés jobbfelöl.) Ma már háromszáz állami iskolában van ingyenes oktatás. A tandíj pedig magában véve oly csekély, hogy én azt hiszem, hogy a közoktatásügyi politikának és kormányzatnak komoly feladata, hogy az ingyenoktatás a népoktatási téren az egész vonalon létesíttessék. (Helyeslés a jobboldalon.) T. képviselőház! Az állami tanítóknak anyagi helyzetéről is kell szólanom és erről jelenthetem, hogy ez fokozatosan javul. 35.500 forintot vettem fel arra a czélra, hogy a tíznél több szolgálati évvel biró állami tanítók fizetése 500 forint legyen; a székes főváros környékén a megélhetési viszonyok meglehetősen olyanok lévén, mint a fővárosban, erre 7560 forintot vettem fel; az ötödéves pótlékokra pedig 15.250 forintot. Ma már nincsen olyan állami tanító, a kinek a fizetése 400 forinton alul volna, sőt rövid idő múlva elérkezünk az 500 foriuthoz, de azért a végleges fejlődés nem lehet egyéb, mint hogy annak idejében, ha a pénzügyi helyzet megengedi, valamennyit a XI. rangfokozatba állítsuk be, T. képviselőház ! Mikor itt a tanítókról szólok, lehetetlen, hogy meg ne emlékezzem arról, — a miről talán méltóztatnak is tudomással birni, — hogy az internaczionális szoczialista-szövetkezet a tanítókhoz fordult és a tanítókat akarta leginkább a maga czéljainak megnyerni. Örvendetesen tapasztaltam, hogy kevés kivétellel a tanítóknak nagy része — látom a hozzám érkezett számos tantestületi feliratból — a leghatározottabban ellene szegültek ennek a csábításnak és hazafiúi önérzettel tiltakoztak az ellen, hogy az ő szegénységüket akarták talán kihasználni arra, hogy ezen internaczionális eszmeáradatnak álljanak a szolgálatába. (Éljenzés a jobbóldalon.) Az állami népiskolák elhelyezéséről (Zaj. Elnök csenget.) is vagyok bátor a t. képviselőháznak, ha ugyan így lehet azt nevezni, bizonyos programmot előterjeszteni, mert ez mindenesetre minden képviselőt, de minden vidék értelmiségét is, a lehető legközvetlenebbül is érdekel. (Hallíjuk! Halljuk!) T. képviselőház! Tanügyi és egészségügyi szempontból igen jól kell elhelyezve lenni különösen az állami népiskoláknak, mert ha mi megköveteljük a többi iskolafentar toktól, hogy a szabályoknak megfelelők legyenek iskoláik, semmiesetre sem volna helyes, ha az állami iskolák azoknak meg nem felelnének. Én ismét azzal a köteles őszinteséggé], a melylyel fel szoktuk tárni a helyzetet, kijelentem, hogy 343 népiskola bérházakban rosszul van elhelyezve és ezekért az állam évenként 100.916 forint bért fizet; az állam saját épületében, de vagy didaktikai, vagy egészségügyi tekintetből roszszúl van elhelyezve 175. Szükséges tehát e két csoport szükségletének kielégítésére 1050 tanterem, 450 tanítói lak, a mi körülbelül 4,000.000 forintot igényel, a mi az első csoportot, tudniillik a bérelt helyiségekben levő népiskolákat illeti, mert igen nagy bérösszegeket fizetünk, a községeket hosszabb időre biztosítjuk a bérletösszeggel, így a községek szívesen fölépítik az iskolákat és jókarban lesznek a megfelelő épületek, melyek a bérleti idő leteltével a kincstár tulajdonába mennek át. A saját, de rosszul elhelyezett népiskolák tekintetében az állami épületekre nézve tárgyalások folynak most a pénzügyminiszter úrral, ki a legjobb akarattal van a javítás iránt és a pénzügyi helyzet figyelembe • vételével ezt a kérdést is valószinüleg helyesen meg fogjuk oldhatni, úgy hogy meglevő államiskoláink aztán mind jól lesznek elhelyezve. Az iskolaépítésre nézve mintaterveket készíttettem minden iskolanemre és a vályogból készített iskolától a többtermtí és bizonyos luxussal épített iskoláig mindenféle fajtára. Ezeket a közigazgatási bizottságokkal is közöltem, úgy hogy mindenkinek hozzáférhetővé vannak téve. (Helyeslés.) A t. képviselő úr által említett gazdasági iskolákkal magam is előszeretettel foglalkozom, mert az ismétlőiskolákat csak úgy népesíthetjük be, ha a szülő meggyőződik, hogy gyermekei onnan bizonyos gazdasági ismeretekkel térnek haza, a melyeket az életben értékesíthetnek. Négyszázat már szerveztem, a sikernek feltétele azonban az, hogy a tanítók szakismerettel bírjanak. Ez csak a tanítóképezdében és a különböző gazdasági szakokban rendezett tanfolyamokban érhető el. T. barátom, a földmívelésügyi miniszter úr előadását kiegészíthetem azzal, hogy a múlt évben 225 mezőgazdasági, 170 szőlészeti, 20 tejgazdasági tanfolyamom volt, sőt gyümölcsészeti tanfolyam is tartatott. Készült a tanítók számára gazdasági vezérfonal, az iskolának pedig gyakorlati iskolakönyv, a miben hálával tartozom a t. kollegámnak, a földmívelési miniszter úrnak, mert a tanítok gazdasági