Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.
Ülésnapok - 1896-246
| gg 246. országos ttlés 1898, Különösen a testi nevelés szükségéről és czélszertí irányáról óhajtok a t. ház engedelmével néhány megjegyzést tenni. (Halljuk! Hall juh I) Ezt sem azért teszem, mintha azt képzelném, hogy ezzel valami ujat mondok; vagy mintha szükségesnek tartanám az igen tisztelt miniszter úr figyelmét e kérdésre felhívni, mert jól tudom, hogy a t. miniszter úr a nevelésügy minden ágával és így &z ifjúság testi nevelésének kérdésével is behatóan foglalkozik. Bizonyítják ezt a t. miniszter ár által e téren eddig már életbe léptetett újítások és intézkedések. Az én szándékom és czélom csak az, hogy a t. ház tárgyalásai e rendkívül fontos nemzeti ügyre is kiterjedjenek. (Helyeslés.) Az iskola káros hatását az egészségre egyensúlyozhatjuk megfelelő pihenéssel és testgyakorlattal. Minden testgyakorlatnak, legyen az szertornázás, vívás, labdázás, úszás, korcsolyázás, turistaság vagy bármi egyéb, bizonyos mértékig és túlzásig nem vive, megvan a maga jogosultsága. Különös súlyt kell fektetnünk azon testgyakorlatokra, a melyek a szabad levegőn folynak le, mert nem kevesebb fontossággal, mint a gyakorlatok, bir az, hogy a fejlődésben levő gyermeki szervezet, minél több egészséges, friss levegőt kapjon. (Helyeslés jobbfelől.) Valamennyi testgyakorlat elsősorban a mozgató szerveket, az izmokat fejleszti, de hatásuk közvetve kiterjed a többi szerveknek, nevezetesen a szívnek és tüdőknek fejlődésére is. A szív erősödik izmosodik, ezáltal tökéletesebbé válik a vérkeringés, a többi szervek táplálása, és ennek következtében fokozódik az ellenálló képesség a betegségekkel szemben. Hogy különösen a szívnek helyes arányban történő fejlődése mily fontossággal bír az egészség fentartásában, bizonyítja az a körülmény, hogy szegényvérííeknél, tüdővészre hajlamosoknál többnyire kicsiny, gyenge szívet találunk. Érdekes az a megfigyelés, hogy istállókban és pajtákban tartott állatoknál a szív aránylagos súlya a test súlyához viszonyítva sokkal kisebb, mint olyan állatoknál, a melyek egész életüket a szabadban töltik. Így például sertéseknél, 1000 gramm testsúlyra 45 gramm szívsúly esik, míg ez az arány a nyúlnál felmegy 7'7-re, az őznél 11'5-re. Ebből a tapasztalatból következtetést lehet vonni a szív fejlődésének fontosságára és a szabad levegőben lefolyó, mérsékelt futással és ugrással összekötött játékok szükségességére, hasznosságára a gyermeki szervezet fejlődése tekintetében. Gyermekeknél uem elégedhetünk meg naponta fél- vagy egyórai sétálíatással, mert a sétálás nem nyújt elegendő impulzust a szív és a tüdők helyes, fiziologikus fejlődésére nézve. Tekintsük u.yanis a tüdők fejlődését. Az összes tiidó'sejteket csak mélyebb légvételnél veszszük február 83-áu, szerdáit. igénybe és különösen a rendes körülmények közt elégtelenül ventillált tüdőesúcsok csak mélyebb légvételnél kerülnek működésbe. A futás, mélyebb légvételeket tesz szükségessé, minek következtében a légcsere a tüdőcsúcsokban tökéletesebbé válik és a tüdő ezen részének, mely leggyakoribb fészke a betegségeknek ellentálió képessége a kártékony baktériumok letelepedésével szemben fokozódik. Az ifjúsági játékok, t. ház, némileg ellensúlyozni képesek a rövidlátóság kifejlődését is, különösen a lapdajáték, a melynél a szem a feldobott lapdát esésében figyelemmel kiséri, hogy a játszó azt a kellő pillanatban elkaphassa, élesíti a látást és gyakorolja szemmértéket. Hogy ez a következtetés helyes, azt leginkább bizonyítja Anglia, a hol a fiatalság naponta két-három órát tölt a szabadban, játékokkal elfoglalva és különöseo kedveli a lapdajátékot, és a hol sokkal kevesebb a rövidlátó, mint nálunk, vagy Németországban. Az ifjúsági játékok, t. képviselőház, a jellem kifejlődése és szilárdítása tekintetében is igen fontos hatást gyakorolnak. A játékok fejlesztik az ügyességet, az önbizalmat, a kitartást, a bajtársi szellemet; mind oly tulajdonságok, a melyeknek későbben az élet küzdelmei között csak hasznát lehet venni. (Általános helyeslés.) A leányoknál, t. képviselőház, lehetőleg még nagyobb gondot kell fordítani a test egészséges fejlődésére, mert a leányok a tanulás következtébeu még könnyebben válnak szegényvérüekké, még gyakrabban szenvednek ezen betegség összes tüneteiben. A leányok megerőltető szellemi nevelése olyan fegyver, a melynek éle könnyen az egészség ellen irányúihat. Mert a leányoknál könnyebben, mint a fiúknál a szellemnek túlságos igénybevétele könnyen megzavarhatja más szervek fiziológiai fejlődését. Hogy napjainkban annyi gyönge leányt látunk, a kik alig képesek megfelelni a természet által rendelt hivatásnak, ennek oka kétségtelenül a leányoknak czélszeríítlen, modern nevelése. Lehet, t. ház, hogy ósdi felfogás, én azonban nyíltan kimondom, hogy a megerőltető, a komoly tanulás általában nem nőknek való és legfeljebb kivételesen alkalmas egyik-másik nő arra, hogy magasabb színvonalú, szélesebb alapokon nyugvó tudományos kiképzést szerezhessen magának. A nők szervezete és egész lénye ellene szól ezen iránynak. Eltekintve attól, hogy a nőknél az agy súlya — és itt bocsánatot kell kérnem udvariatlan őszinteségemért — valamivel kisebb, mint átlag a férfiaknál, ezenkivííl még sok más ok szól a mellett, a miket most bő?ebben tárgyalni nem akarok, hogy a nők nevelésénél még sokkal nagyobb elővigyázattal legyünk és nagyobb
