Képviselőházi napló, 1896. XIII. kötet • 1898. február 15–márczius 8.

Ülésnapok - 1896-245

98 245. országos ülés 1898. Tefcrnár 19-én, szombaton. van, melylyel a keresztény szocziális politika épen ellentétes, sőt amannak egyedüli orvosszere. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) Ha Lepsényi Miklós képviselőtársam keresztény társadalmi politikát ajánl, ezt tette nyilván abból az egyszerű konszideraezióból, mert elvitázhatatlan tény, — a melyet némelyek fájlalhatnak, de egyelőre meg nem másíthatnak — hogy a magyar nemzet csaknem ezer esztendő óta a keresztény nemzetek sorába tartozott és ennek folytán annak valláserkölcsi szükségleteit nem lehet kielégíteni sem Brahmin, sem mohamedán társadalmi politikával, és, legalább egyelőre még, zsidó társadalmi politikával sem. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Tudom, hogy vannak nagyműveltségű" emberek, ámbár csak sajnálhatom őket, a kik minden vallásos meggyőződés nélkül képesek maguknak ethikai alapot teremteni, akár John Stuart Mill, akár Bentham, akár más filozof rendszeréből, akár saját gondolkodásukból. Ezt elismerem, jól lehet, mindig fenn fog állaui az, hogy a mely ethikai rendszerek csak a rideg ész teremtményei, azok sohasem képesek helyt állani a szenvedély pillanatában, míg a vallásos érzület, épen mert a szívből fakad, képes megfékezni a szenvedélyeket. (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) De egy dolog bizonyos, és ez az, hogy sem John Stuart Millből, semBenthamból a nép magának nem fog erkölcsi alapokat teremteni; (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) mert a népnek nincs más erkölcsi tartaléka, mint vallásossága. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) És azért gyakran jut eszembe az, a mit többször hallottam egy elhunyt öreg barátomtól, a ki a határozott álláspontok embere volt s annak minden alkalommal kifejezést adott felfelé és lefelé is, de ép azért hü jobbágya volt a hazának és hű fia volt a nemzetnek: gróf Széchen Antal, gyakran mondta azt nekem, hogy nincs veszélyesebb kísérlet, mint az, hogy megingassuk és felforgassuk azon alapokat, a melyeken a népnek a családról alkotott erkölcsi fogalmai állanak. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Veszélyes az a kísérlet akkor, hogyha sikerííl, veszélyes akkor is hogyha nem sikerül, (Úgy van! Ugy van! balfelöl.) mert akkor azután ott, a hol nem sikerül, a hol a néppártnak talaja van, úgy, hogy önök panaszolták leginkább és leggyakrabban, felháborítja a vallásos érzületet. De még sokkal veszélyesebb ott, a hol sikerű], mert ott az anarchisztikus eszméknek nyitja meg útját, (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) a mint azt jól láthatják ott, a hol a néppártnak nincs talaja, de felüti fejét a szoczializmus, mondván, hogy nincs Isten, nincs haza! (Igaz! Úgy van! balfelöl). Rakovszky István: Ezt meg nem czáfolják! Asbóth János: Hallottam egy másik szintén kiváló férfiútól, hogy a kötelező polgári házasságnak annyi köze van a szoczializmushoz, mint a csizmának a holdhoz. (Halljuk! Halljuk!) Hát, t, ház, az erkölcsi és anyagi világrend azon unitásánál fogva, a melyet azok, a kik hisznek benne, az isteni priczipiumból magyaráznak, (Halljuk! Halljuk!) és a melyet elfogad a materialista természettudomány is, a nélkül, hogy magyarázni tudná, nincs olyan atom, a mely kölcsönhatásban nem állana valamennyi többi atommal. De ezen általános összefüggésen kivűl még közvetlen összefüggést is lehet találni a csizma és a hold között. (Derültség.) Azt, hogy a mi népünk mikor jár mezítláb és mikor csizmában és az, hogy a módosabb emberek mikor minő csizmát húznak, az mindig az időjárástól függ, a modern meteorológia pedig azt bizonyítja, hogy a holdnak mindig nagy befolyása van az időjárásra. (Derültség a balés szélső baloldalon.) Attól tartok, hogy a szoczializmusról még igen sokat fogunk beszélni. (Halljuk! Halljuk!) Én ez alkalommal csak rövid felszólalásra kértem szót, de azt hiszem, hogy van egy rövid formula, a melyben kellőleg ki lehet magyarázni a Magyarországon most dúló agrárszoezializmusnak okait és karakterét is és ebben egyúttal már indikálva van a gyógyszer is. A nagy franczia Írónak, Tainenek, munkája az Ancienne regime-ről, egy nagy vaskos kötet, fejtegeti azon okokat, a melyek a franczia forradalom első korszakában az anarchia kitörésére vezettek. Hasonló munkát lehetne írni itt Magyarországon és e munka lényeges tartalmát el lehet röviden mondani: az ország szívébe konczentrálni és odavonni a nemzet életnedveinek összességét; előidézni ezzel a szívnek hipertrofiáját, az egész test anémiáját; az adózók filléreiből vett szubvencziókkal messzemenő adómentességi és egyéb privilégiumokkal támogatni mindenféle spekulácziót, de egészen a Law-féle szédelgő közönséges börzejátékig; a mellett elhanyagolni a föld érdekeit; a föld népére róni a közteher oroszlánrészét, direkt és indirekt adókat, mindenféle megyei, községi, túlmagas pótadókat, viczinális vasúti értéktelen törzsrészvényeket, (Úgy van! a baloldalon.) árvíz költségeket, a melyeket néha kétszer-háromszor kell megfizetni, mert az első befizetés a pártós kortespolitikn misztériumánál fogva elkallódott; a közigazgatás dekadencziája, a mely alig győzi már a többi munkát, a közterhek behajtásán és a politikai kortesszolgáiatokon kivűl; az az állapot, hogy a szegény ember csak nehezen, néha egyáltalán nem juthat igazságához ; a nép nagy tömegeinek kizárása minden politikai jogból, (Élénk helyeslés a bál- és szélső bal-