Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.

Ülésnapok - 1896-224

38 224. országos ülés 1898. január 25-én, kedden. kéznek régibb költségvetéseinkre, tudják, hogy mekkora pazarlással és milyen rosszul voltak ezek elhelyezve. E tekintetben most a fegy­házaktól kezdve végig mindenütt haladás mu­tatkozik és jelentékeny megtakarítással, sokkal czélszerűbben vannak elhelyezve az állami hi­vatalok. Csak ezen az úton haladjunk tovább. Azonban, azt hiszem, itt egy kis elfajulás kelet­kezett, a mire ebben a jelentésben hívjuk fel a kormány figyelmét, tudniillik hogy az ily módon való megtakarítás a kormány rendelkezésére áll, holott a törvényhozás rendelkezésére kell, hogy álljon, ne a kormányéra kizárólag. (Helyeslés a jobboldalon.) Tehát azon ezél igen helyes, ho, y ezeknek a segítségével további míveletek és építkezések eszközöltessenek, de megkívánjuk a kormánytól, hogy jövőre ezeket a költség­vetésben őszintén irányozza elő, hogy a nyil­vántartás és ellenőrzés magukra az akcziókra és műveletekre kiterjedjen. (Helyeslés a jobbol­dalon.) Miután tehát ilyen tapasztalataink vannak, ne méltóztassék rossz néven venni, ha mi gyak­ran ismételjük ezen a helyen ugyanazon egy dolgot, ugyanazon egy kérdést sokszor oly idő­ben, a mikor arra nem is gondol senki, a mikor a törvényhozásnak és kormánynak ideje és mun­kássága egészen más irányban van elfoglalva. így tehát midőn mi ebben a jelentésben beszé­lünk az adó reformjáról, a valuta helyreállítá­sáról, beszélünk a közigazgatási reformról, akkor ne méltóztassék azt gondolni, hogy felesleges munkát végezünk. Mi nagyon jól tudjuk, hogy 1898-ban ezeket a kérdéseket megoldani nem lehet. De a kérdéseket nem akkor kell előkészí­teni, mikor már megoldandók, hanem sokkal messzebb nyúlva és sokkal alaposabban; azokat meg kell érlelni, mert a tapasztalás bizonyítja, hogy az oly reformok, a melyeket a közönség előre lát, a melyeket a közönség előre meg­bírálhat, sokkal könnyebben mennek át az életbe, mint azok, a melyek rögtönözve vannak. (He­lyeslés.) A pénzügyi bizottság rendszere e tekintet­ben mindig az volt, hogy évről-évre figyelmez­tette a kormányt, és ne méltóztassék azt hinni, hogy például ez a harmadik kérdés, a közigaz gatási reform — hozzá vegyük a pragmatikát a hivatalnokoknál, továbbá az adókérdés reform­ját és a valuta rendezését — minden összefüggés nélküli dolgok. Mert nagyon igaza volt annak a franczia miniszternek, a ki a restauráczió idejé­ben ezelőtt 70 évvel azt mondta: »Faites. moi de bonne politique et je vous ferai de bonne fiuanees«. De Foynak tökéletes igaza volt, mert tényleg úgy áll a dolog, hogy az állami szer vezet minden idege közreműködik minden ered­ménynél akár közgazdasági, akár kulturális, akár pénzügyi tekintetben, és ha az egyik meg van bénítva, mint nálunk most a valuta rendezése, sőt részben a közigazgatás, vagy pedig ha hiá­nyos, mint nálunk, például az állami tisztvise­lőknek állása, nincs meg az a közreműködés, odaadás, a kezelésnek az a biztonsága, a mely kell az állami erők kifejlesztésére, felhasználá­sára úgy kulturális, mint pénzügyi tekintetben. Ha tehát a pénzügyi bizottság az adóreformok mellett hangsúlyozza és sürgeti a valutát, a valuta mellett a közigazgatást és a pragmatikát, nem lépte túl hatáskörét, mert mindez közre­működik még a pénzügyi eredményeknek bizto­sítása tekintetében, és a mi fő, a közönség ér­dekében, mert az a kényszert önkéat lehetőleg leszállítja a miaimumra és a jogot és igazságot erővel és hatalommal ruházza fel, a mely mindig csak termékenyítőleg hat minden irányban és minden téren. (Helyeslés jobbfelöl.) T. ház! A képviselőház előtt bizonyára az idén jelentékeny és nagy kérdések fognak állani. Egy része ezen kérdéseknek már régen konkrét alakot öltött: közgazdasági hitelügyünk és ezek­nek rendezése. Vannak más kérdések, melyek részben a levegőben terjednek, részben a föld alatt, de már is kopogtatnak az ország házának, a megyeházaknak és a városházaknak a kapuján is. Ezen kérdéseket és azon szenvedélyeket, melyek ezekkel összefüggnek, nem szabad igno­rálni, ezek süket fülekre nálunk nem találhat­nak. Minden erőt össze kell fogni arra, hogy azon nagy feladatokkal szemben, melyek- reánk várnak részben konkrét alakban, részben mint szenvedélyek és eszmék, részben mint követelé­sek, kifejleszszük erőiket és az összetartást, a mennyire a nézeteknek a különbsége és jogo­sultsága mellett az elérhető, biztosítsuk. Vannak kérdések, melyek széles Európát érdeklik, a melyek viharokkal járnak, a mely viharokhoz képest az, a mit mi magunk között a legnagyobb szenvedélylyeí és gyűlölettel fel tudnánk idézni, csak vihar a pohár vizben. Én azt kivánnám, hogy még ezt se idézzük fel, hanem nézzünk azon nagy viharokra, a melyek fenyegetnek ben­nünket és az erőnek lehetőleg teljes megkimélé­sével és minden pazarlása nélkül fogjunk fel­adataink megoldásához, Ajánlom a költségvetés elfogadását. (Élénk helyeslés és éljemés jobbfelöl.) Lakatos Miklós jegyző: Horánszky Nándor! Horánszky Nándor: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Midőn az általános költségvetés vitá­jában részt venni kívánok, sietek előrebocsátani, hogy mai beszédemben kizárólag a költségvetés­sel, vagy még inkább a pénzügyi helyzettel fo­gok foglalkozni; mert ámbár az állami életnek egyéb területein is súlyos bajok jelenségei tue-

Next

/
Oldalképek
Tartalom