Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.
Ülésnapok - 1896-230
184 230. országos ttlés 1898. február 1-én, kedden. zett az az ember, s pressziót akarván gyakorolni rá, elment az őrszobába, és otí feljelentette, hogy itt van egy országosan körözött ember. Az illető úriembert felverték álmából éjféli Y212 órakor egy ismeretlen ember feljelentése folytán, bevitték a rendőrséghez, s ott tartották hajnali 4 óráig. Véletlenül a kiállítás volt főfelügyelő-helyettesét akkor hozták be, mert kauczió-szédelgést követett el, s akkor a detektív, ki behozta, az mondotta meg, hogy: kapitány úr, mi ezt az urat nem kerestük, Nagyja őt elmenni, — s kiderült, hogy az egész C8ak tévedés. Ez az eset ie három hét előtt történt, s a belügyminiszter úr az aktákat feltétlenül megkaphatja a rendőrségtől. Nem szavazom rnsg a rendőrségnek ezt a tételt, mert fogalma sincs arról, mi az a nyomozás, és csodálatos módon nem tudja elfogni a nagy tolvajokat és a kis tolvajokkal brillíroz és erről napi jelentéseket ad ki. A legegyszerűbb bizonyíték erre, hogy Budapesten az uzsorások óriási mérvben elszaporodtak, a pénzügynökök grasszálnak, a rendőrség ismeri őket teljesen, és mégis előfordul, hogy mikor valaki sikkasztás miatt megszökik, bármily nagy pénzösszeg van nála, ezt Kopenhágában elfogja a rendőrség, de hatalmas, ismert pénzágenst vagy uzsorást, mikor megszökött, nem képes elfogni n rendőrség. Két év előtt elszökött egy hírhedt ember, a ki száz és száz ári család gyermekeit tette tönkre. Itt azok közül egy apa sem ül, de ott a túloldalon sok apa ül, a ki siratja azt az ismeretséget, melyet fia kötött. (Derültség.) Kijelentem, hogy a legutóbbi napokban a két leghírhedtebb uzsorás szökött meg Budapestről : az egyik azt hiszem 600.000 forintos csalás miatt van feljelentve, a másik mintegy 260.000 forinttal szökött meg, a melyet a legalávalóbb úton szerzett, hamis váltókat Íratott alá a kiskorúakkal. Ezeket nem képes elfogni a rendőrség, és hogy a rendőrség tehetetlen, ennek a legjobb jele, hogy a belügyminiszter úr útján én vagyok bátor megüzenni a rendőrségnek, méltóztassék utána nézni hogy Schreiber úr Abbáziában üdül, Benziás pedig Bécsben II. Beczirk, ObereAugarten-Strasse No. 18 alatt lakik, (Zajos derültség.) Sőt, hogy a rendőrségi tisztviselők a belügyminiszter úrnak a választ és a felvilágosítást ezekre a kérdésekre megadhassák, a nélkül, hogy kényszerülve volnának Bécsbe utazni, kijelentem, hogy Benziás ugyan állandóan ott lakik, mióta megszökött, de jelenleg immár két hét óta Budapesten van és naponta a Japánkávéházban, a Gyár-utcza felé néző ablaknál tartlizik. (Élénk derültség.) Kijelentem, t. ház, hogy én nem vagyok elég könnyelmű ahhoz, hogy pillanatnyi sikerek miatt vagy esetleg viszhang miatt bármely oldalról is, holmi hatásokat akarnék egyszerűen vadászni, kijelentem ezt a leghatározottabban és ha bárki e tekintetben más véleményen van, higyje el, hogy téved. És a mikor én ezeket a dolgokat is felhoztam, legjobb bizonyítéka annak, hogy én ezekben nem utazom, hogy a tavalyi költségvetésnél is módomban lett volna egy egész más sorozatot, az 1896. évi sozozatot előterjeszteni, mert ez az 1897. évi sorozat egy csekély része. Nem szavazom meg a költségvetést a rendőrségnek azért, mert a rendőrség minden kímélet nélkül, mikor már tudja, hogy hibázott, mikor már beigazolt dolog, hogy tévedett, még akkor is a legnagyobb brutalitással jár eb Ennek a bizonyítéka, hogy egy budapesti háztulajdonosnő fiát — kikerestem azokat az eseteket, a hol pozitívum van arra nézve, hogy garancziát nyújt az illető személye, meg is mondom, Krebs a neve, — méltóztassék a belügyminiszternek utána nézni, a ki lopással volt gyanúsítva, csak gyanúsítva, három hétig tartották elzárva, azután áttették az ügyészséghez, az ügyészség ott tartotta három hétig és akkor tényálladék hiánya miatt kibocsátották ; de mivel szokás a rendőrségnek visszaadni azokat, a kiket beszállított, utána az illető tizenhét éves fiú, a ki hat hétig tilt, szóval három hétig a rendőrségnél, három hétig az ügyészségnél, a rendőrség még három napig a tolouczházban tartotta és senki nem volt képes kiszabadítani. (Mozgás a szélső haloldalon.) Mikor tehát az ügyészség visszaadja csupa formalizmusból, akkor még három napig a tolonczházban tartják azt a tizenhét éves gyermeket, . . (Mozgás a szélső baloldalon.) Hentaller Lajos: Bestiák! Pichler GyÖZŐ: ... ki csak gyanúban van, melynek semmi alapja nincs. Ily rendőrségben megbízni nem lehet. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Megyek tovább. Elmondok egy esetet, hogy a rendőrség nem kímél semmi erkölcsi tekintetet, tönkreteszi a gyermekek jövőjét, ő előtte tisztán a rendőri hatalom áll. Hogy ezt beigazoljam, bátorkodom a belügyminiszter úr figyelmét felhívni a következő esetre, a melyben azonban kötelességszerűleg megjegyzem, hogy az illető kerületi kapitány egyáltalában nem részes ég csak a referens s az illető detektív hallatlan, őrült eljárása az oka. Kijelentem ezt ; nehogy véletlenül bárki mást gyanú, vagy vád érje. Egy kihágási ügyben beidéztek egy leányt, ki a rendőrség gondos figyelmét állandóan élvezi. A kihágás olyan volt, hogy 5 — 50 forintig terjedhető pénzbirsággal sújtható az illető leány. Felmerült az, hogy a rendőr, a ki bevádolta, tanúkra hivatkozott, két kis leányra, az egyik