Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.
Ülésnapok - 1896-229
2á9. országos ülés 1898, í. január 31-éu, hétfőn. Í69 az állapottal, a mely volt 1877. január elejém (Ügy van! Úgy van! jobbfeUl.) és hasonlítsa öszsze a fokozatos haladást, és ha akkor mondja el kritikáját, azt hiszem, nem lesz egyetlen ember, a ki ne azt mondja, hogy igen nevezetes haladás történt. (Úgy van! Úgy van! jobbfelöl.) És itt különösen meg kell emlékeznem elődömről, a ki előttem "ezt a tárczát vezette, (Úgy van! Úgy van!) a kinek vezetése alatt a közegészségügy igen jelentékeny haladást mutatott. (Általános helyeslés.) Major Ferencz képviselő úr azt mondja, hogy ez visszaesés. Lehet ez az ő felfogása, de én azt tartom, hogy habár érdeklődik is a dolgok iránt és bizonyos lelkesiiléssel beszél is, de könnyen elragadtatja magát s ennek következtében nem jól ítél. Mindjárt beszédjének bevezetésében azt mondja, hogy ez az ország, a melynek annyi mindenre van pénze, a közegészségügyre nem költ többet, mint 170.000 forintot. Hát a képviselő úr egy zérust elfelejtett, (Derültség jobbfelöl.) mert nem 170.000 forint van felvéve a költségvetésbe, hanem 1,767.000 frt. (Úgy van! Derültség jobbfelől.) A képviselő úr az egyest könnyen elnézte és így 170.000 forintot lát és nem 1,767.000 forintot, és úgy képzeletének túlcsapongása folytán, vagy mert okoskodásába jobban beillett, elvett az egész költségből egy milliót és maradt 170.000 forint. Ebből lehet azután megítélni az 8 többi okoskodását is. Azt mondja, hogy milyen rossz a statisztika; itt van a fertőző betegségekben elhaltak száma. Hiszen én utalhatok reá, hogy ezt is épen ebből a jelentésből tudhatta meg, épen a jelentésben van az kiemelve, hogy igen lényeges eltérés van az adatok közt, a mennyiben azok az anyakönyvi hivatalok útján szereztettek be, és a mennyiben a törvényhatóságoknak a törvényben előírt jelentéseiből vétettek; és én épen ezért elrendeltem és megindítottam a vizsgálatot annak kiderítése iránt. Csakhogy ez nagyon nehéz, mert addig, míg a halálokok a fertőző betegségekben elhaltakról az anyakönyvi hivataloknál a törvényhatóságok szerint vannak összeírva, addig ott, a hol a betegségek egyes nemei szerint történik az összeállítás és nem törvényhatóságok" szerint, hanem úgy, hogy orvos-szakértő volt-e a halottkém, vagy pedig nem orvos ennek az Összes esetekben való kiderítése hozszabb időt igényel. De ez is bizonyítja azt, hogy a törvényhatóságoktól szerzett adatok nem mindig teljssen megbízhatók. Én magam felhívtam erre a figyelmet. Á képviselő úr azonban a többi adatokat, a melyek okoskodásába beleillenek, minden kifogás nélkül elfogadja és felhasználja. Azt mondja továbbá, hogy micsoda szánalmas és siralmas helyzete van a körorvosoknak; KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. XII. KÖTET. van egészségügyi körzet, hol a látogatás díja 30, 40, 50 krajczárban van megállapítva, sőt hivatkozik arra is, hogy a múlt évben az igazságügyminiszter úr kiadott egy körrendeletet, a melyben megállapítja, hogy ott, a hol a letartóztatottak nem rendes fogházi orvosok, hanem magánorvosok által kezeltetnek, ezek a magánorvosok minő díjazásban részesülhetnek. Hát én elismerem, hogy ez nem sok, nem magas, de akkor felkérem a t. képviselő urat, én azt hiszem, hogy nem kell, hogy utána nézzen, mert ő maga is orvos, már érdeklődésénél fogva is kell, hogy tudomása legyen róla, hogy itt a fővárosban, Budapesten, a hol az élet anynyival drágább, tehát az orvos igénye is anynyival fokozódik, vannak olyan egyletek, olyan betegápolási szövetkezetek, a hol az orvosok maguk ajánlkoznak 9—12 krajczárérfe tenni egy látogatást és végezni egy kezelést. Major Ferencz: Elég szomorú! Perczel Dezső belügyminiszter: Nem mondom, hogy nem szomorú, de utalok rá és ez azt mutatja, hogy azért az orvos, ilyen csekély díj mellett is meg bír élni és megélhet, mert az egyik orvos a másiknak konkurreneziája által vitetik erre. Tehát ezt ne rójja fel hibául e hatóságoknak. (Helyeslés a job boldalon.) A mi Buzáth Ferencz t. képviselő úrnak azt a kifogását illeti, hogy a körorvosok nem úgy telepednek le az egyes vidékeken, a mint azt a közegészség igényei kívánnák, ezt elismerem ; de nem tudom, helyeselné-e ő azt, ha én magamnak felhatalmazást kérnék oly korlátozó intézkedésekre, hogy kimondjam azt, hogy mely városban, mely megyében, mely járásban hány orvosnak szabad lenni, és hogy az orvosok számát illetőleg a numerus cíausus ^intézményét hozzam be és bizonyos körorvosokat akár sorshúzás, akár szabad kiválasztás által arra kényszeríthessek, hogy te ebbe vagy abba a kerületbe tartozol menni 6.800 forint fizetéssel. Buzáth [Ferencz: Félreértett a miniszter úr ! PerczeljDezsó" belügyminiszter: Nem értettem félre, mert tényleg az a kifogása volt, hogy az egyik helyen nagyon sok, a másik helyen egyáltalában nincsen orvos. Azon kivííl épen oly sajnálatos tévedésnek tartom Buzáth Ferencz képviselő úrnál azt, hogy a hol ő egy kétségtelenül rendkívüli ijesztő és nagyfontosságú veszélynek, tudniillik a tüdővésznek terjedéséről szól, ott parallelát állít fel és egybehasonlítja azt, hogy mi történt a földmívelésttgyi miniszter úr tárczájának keretében és mi történt az enyémben? Én nem tudom, hanem csak nem tételezhetem fel ő róla azt, hogy ő fel kívánná tenni azt, hogy én a tüdővészes 22