Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.
Ülésnapok - 1896-228
228. országos lilás 1898. január 29-én, Biombaton. 147 képzeljük csak magunkat az illető tisztviselő helyzetébe, a ki tudja, hogy a maga és családjának boldogulása, sőt talán egész polgári exisztencziája főnökének jóakaratától függ; bizony nincsen szükség arra, hogy vele szemben e tekintetben nagy erőszak gyakoroltassák. Hiszen egy odavetett szó, egy intés már elég arra, hogy az illetőt a legnagyobb nyugtalanságba ejtse. Kubik Béla: És támogatják mégis a szabadelvű pártot! Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Meltzl Oszkár : Hát még akkor, midőn a hivatalfőnök az ő egész auktoritásával, fenyegetésekkel, Ígéretekkel brutálisan belenyúl az illető szegény ember legbensőbb szentélyébe és meghasonlásba hozza saját lelkiismeretével. Ilyen esetek, t. képviselőház, fájdalom, nálunk előfordultak. Thaly Kálmán: Halljuk a példákat ! Neveket kérünk, adatokat kérünk, dátumokat kérünk ! Meltzl Oszkár: Vannak. Thaly Kálmán képviselő úr úgy látszik nagyon nyugtalankodik. Hát miért nem várja meg míg elmondom? Thaly Kálmán: Mert a magyar parlamentbe nem való az ilyen dolog. Menjen Drezdába ! Meltzl Oszkár: Nekem Drezdában semmi keresni valóm nincs, én ide tartozom és itt maradok. Thaly Kálmán: Még Pozsonyban is germanizál! Nem elég Szebenben ! Elnök: Kérem a képviselő urakat, ne méltóztassanak itt konverzálni. Meltzl Oszkár: Mondtam ; előfordultak ily esetek, különösen a kereskedelemügyi miniszter úr alá tartozó hatóságoknál, a postánál, de főleg az államvasutaknál. Megtörtént, hogy például Nagyszebenben, Segesvárit, Földvárit és más erdélyrészi magyar királyi államvasuti állomásokon az illető főnökök, illetve más hivatalnokok maguk elé hívták az alárendelt közegeket, azokat direkte felszólították nevök megmagyarosítására, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon; Jól tették I) és vállalkoztak az előforduló formalitások elvégzésére, sőt fenyegetésekkel, illetőleg Ígéretekkel igyekeztek rájuk hatni. Meg vagyok győződve, hogy az igen tisztelt kereskedelemügyi miniszter úr, valamint a magyar királyi államvasutak igazgatósága távol áll ezen üzelmektől, a minők a czivilizált világban sehol elő nem fordulnak. Polónyi Géza: Hát Pozen-ben? Tessék csak Pozenbe menni! Thaly Kánián; Meg Elzász-Lötharingiában! Elnök: Kérem, ne méltóztassanak közbeszólani. Pichler Győző: Kivételes törvény! 1884]! Elnök: Ne méltóztassanak közbeszólani! Kénytelen leszek névszerint megnevezni azon képviselő urakat, a kik így zavarják a szónokot ! Meltzl Oszkár: De, t. ház, épen azért, mivel meg vagyok győződve arról, hogy sem a t. kereskedelemügyi miniszter úr, sem pedig a magyar királyi államvasutak igazgatósága ezekről az üzelmekről nem tud : azt hiszem, hogy csak jó szolgálatot teszek minden irányban, ha ezt a dolgot itt szóba hozom, és ha a legilletékesebb helyről oly enuncziácziót provokálok, mely képes eloszlatni azon általánosan elterjedt véleményt, hogy ezek az esetek csak előhírnökei egy nagy, általános, tervszerű akcziónak, (Helyeslés a seélsöbdloldalon.) a mely akcziót a kormány inicziált, s a mely akcziót egyik képviselőtársunk, a ki ezelőtt miniszteri tanácsos volt, nézetem szerint nem igen szerencsésen és nem igen tapintatosan, a maga idejében kilátásba helyezett. Ezért, t. ház, bátor vagyok a következő kérdést intézni a t. kereskedelemügyi miniszter úrhoz (olvassa): »i. Bír-e a t. miniszter úr tudomással arról, hogy a nagyszebeni, segesvári és más államvasúti állomások főnökei, illetve felsőbb hivatalnokai alárendelt közegeiket neveik magyarosítására hívták fel ? (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mi van abban ? Jól tette! Bár a többi is igy tenne! Zaj.) 2. Hajlandó-e a miniszter úr e visszaélést (Derültség és félkiáltások a szélsőbaloldalon. Ez is visszaélés?) haladéktalanul megszüntetni, g szigorúan intézkedni, hogy a felsőbb állásokban levő hivatalnokok alárendelt közegeikkel szemben a névmagyarosítás ügyében bármi néven nevezendő beavatkozástól távol tartsák magukat ?« Polónyi Géza: Ezek a szövetségesek ugy-e? (Zaj. Elnök csenget.) Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úrhoz a névmagyarosítás tárgyában intézett interpelláczió közöltetni fog a kereskedelemügyi miniszter úrral. Perczel Béni jegyző: Kiss Albert! Kiss Albert: T. ház! A folyó év ezen hónapjának 12-ik napján Biharmegye érmihályfalvai járásában levő Bagamér községben egy igen sajnálatraméltó esemény zajlott le, (Halljuk! Halljuk!) a melyet a hírlapok a »bagaméri véres lázadás« ezíme alatt ismertettek és több hírlap soczialista lázadásnak jelzett. Ennek következtében az ezen eseményt követő napon a községbe egy század katonaság és 24 csendőr szállott meg, és csakhamar megérkezvén a vizs19'
