Képviselőházi napló, 1896. XII. kötet • 1898. január 18–február 14.
Ülésnapok - 1896-227
227. országos ülés 1898. január 28-áu, pénteken. 125 a belügyminiszter úrnak ázzál a nyilatkozatával, a melyet itt tett, kitérni nem lehet, az Szalavszky főispánnak védelmére egyáltalán nem szolgálhat. (Úgy van! balfelől.) Mi az, a mit Rakovszky István t. képviselőtársunk akart itt? Fel akart olvasni egy sajtóközleményt, a mely a sajtónak is egyrészről, de a ezikkírónak felelőssége mellett egy főispánnal szemben közzététetett. Nem tartozik mireánk itt, a parlamentben, igaz-e ítz, a mi a czikkben írva van ? igen, vagy nem ? Nem a mi hivatásunk ezt keresni. A mikor azonban az ország egyik legelső polezán levő köztisztviselővel szemben az a vád állíttatik, hogy csalással szerezte összes vagyonát, még a feleséget is, (Zaj. Mozgás jobbfelől. Derültség a bal- és szélső baloldalon.) kérem, ebben a czikkben ez van iiva, nem olvasom fel ezt a czikket, mert azzal a t. házat kínozni egyáltalában nem akarom, akkor annak a kérdésnek felvetése, vájjon az illető köztisztviselő azon magas polcznál fogva, a melyet elfoglal, tekintetbe véve azon várakozást, a melylyel vele szemben az egész tisztességes társadalom és közélet állt, csak egy pillanatig is lehajthatja-e fejét, a nélkül, hogy ilyen támadással szemben a rendelkezésére álló bíróságnál elégtételt szerezzen, teljesen jogos. (Élénk helyes ] és a bal és szélső baloldalon.) És egyet konczedáljon nekem Gajári Ödön t. képviselőtársam is. Nem ritkán találkozunk azzal, hogy a kormánypárti sajtó részéről ellenzéki tisztviselőnek, ellenzéki képviselőnek a becsülete trancsiroztatik és ez nem okoz önöknél egyáltalában semmi keserűséget, sőt triumfust ülnek akármelyik köztisztviselő felett, kit az ellenzék soraiból kiránthatnak és megbélyegezhetnek. Ha ily körülmények között egy főispánnal szemben, a ki a főispáni karnak legelső helyét foglalja el Magyarországon, ilyen közlemény tétetik közzé és azt kérdik itt, a parlamentben a belügyminiszter úrtól, hogy az a főispán, tekintettel az állami adminisztráczió keretében elfoglalt magas polezára, érzi-e kötelességét annak, hogy magának törvényes úton elégtételt szerezzen: ezt a kérdést a belügyminiszter úr nem rendezheti azzal, (Helyeslés balfelöl.) ha azt mondja: én az iratokat átvizsgáltam és meg vagyok győződve arról, hogy az illetővel szemben megindított minden támadás és sajtóhajsza teljesen igazságtalan. A miniszter nem bíró, de mi sem vagyunk bírák és mi sem ítélhetünk Szalavszky főispán fölött . . . Visontai Soma: Akták nélkül! Sima Ferencz: . .. egyáltalában még aktákkal sem, mivel bírák nem vagyunk. Arra van bírói fórum és a parlament jogosan követelheti attól, a ki egyik elsőrendű méltóságát foglalja el a közszolgálatnak, hogy a maga megtámadott becsületét az egész ország közvéleményének a megnyugtatására és a megrendített közmorálhelyreállítása érdekében tisztázza. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez elől kitérnünk egyáltalában nem lehet és az én meggyőződésem szerint a belügyminiszter úr a legeslegrosszabb szolgálatot teszi a közvéleménynyel szemben Szalavszky főispánnak, ha azt mondja, én téged derék és kifogástalan férfiúnak tartalak. De legnagyobb szolgálatot tesz magának a főispáni karnak és a közmorálnak azzal, hogy igenis tudomást vettem arról a sajtótámadásról, abban a pillanatban utasítottam a főispánt enmagam igazolása érdekében, — mert elsősorban a belügyminiszter úr felelős a főispáni kar megtámadott tisztességéért, — hogy magának törvényes úton elégtételt szerezzen. Ha a kérdést objektíve tárgyaljuk, akkor bármilyen intencziót akar is tulajdonítani a belügyminiszter úr Rakovszky István t. képviselőtársam felszólalásának a belügyminiszter magára nézve, ebből mégis más konzekvencziát nem vonhat le kötelességképen, mint azt, hogy a felügyelete alá tartozó és oldala mellett működő legelső főispánnak ekkép megtámadott becsülete érdekében azon az úton követeljen elégtételt, a mely úton egyedül lehetséges, ez pedig: az esküdtszék. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. ház! A kérdést akkép állítani fel, mint Gajári Ödön t. képviselő úr tette, hogy felelősséget vállal-e Rakovszky István t képviselő ár azért, a mi abban a czikkben van: igen vagy nem ? és ha csak felelősséget vállal, akkor álljon elő itt a kritikával: ezt a fölfogást én a magam részéről perhorreszkálom, mert vau, a ki azért a czikkért törvény szerint felelős. És épen azért, mert van, előttem ez bázis arra, hogy itt a parlamentben a kérdést tisztázás tárgyává tegyük. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Ha pusztán csak szóbeszédről volna szó, akkor t. képviselőtársamnak teljesen igaza volna, ha egész odáig megy is, hogy tisztességtelen dolog, a nélkül, hogy valakinek bizonyítéka volna, a parlament szine előtt támadni meg egy magasrangú köztisztviselőt. De az előttünk levő sajtóközlemény alapján épen Gajári Ödön képviselőtársunk, ki Magyarország sajtójának egyik elsőrendű képviselője, már azou erkölcsi súlynál fogva is, melyet bizonyára ő is, mint a sajtó képviselője a sajtó közleményeinek tulajdonít, kell, hogy a parlamenttel szemben is feltélenül igyekezzék a sajtó becsületét, jóhiszeműségét, tisztességét minden vonalon respektálni. Rakovszky István képviselőtársam mást nem csinál, mint egyrészről, hogy a sajtóközleménynek erkölcsi értéket tulajdonít, másrészről, hogy ebből kifolyólag a miniszter figyelmét felhívja
