Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-199

44 199- országos ülés 1897. deczember 17-én, pénteken. tűzve, messze túl fogja haladni. (Úgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Hiszen gróf Apponyi Albert t. képviselő úr egyik ámulásból a másikba ejtette a túloldalt, alig tudták ott hirtelenében figyelemmel kisérni, hogy beszédének mely passzusai azok, a melyeket helyeselni, s melyek azok, a melyek ellen tiltakozni kell. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon. Derültség a jobboldalon.) Hát ha még van valóságos parlamentáris szellem e házban, akkor azt hiszem s azt kell hinnem, — minthogy a hazafiságot senkitől el nem vitatom — hogy a történeti múlt önöket arra kötelezi, hogy gróf A p ponyi Albertnek azon tételeit, a melyek az önök álláspontjával ellenkeznek, rögtön megdöntsék és sietni fognak a vita azon terére lépni, melyre grőf Apponyi Albert fényes tehetségével önöket provokálta. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam beszédjét úgyszólván három részre osztotta. A mennyire csekély tehetségemtől telik, ezen nagyfontosságú beszédnek minden részletével csak annyiban kívánok foglalkozni, a mennyiben erre ez idő szerint szükség van azért, hogy az ő egyes kijelentései, melyek ezen párt elvi álláspontjával is homlokegyenest ellenkeznek és elfoglalt álláspontunkat és benyújtott határozati javaslatunkat dezavuálják, azok egy napig se maradjanak némi megjegyzés nélkül. (Halljuk! Halljuk!) Az a kérdés per longum et latum meg volt és meg lesz vitatva, vájjon a közgazdasági be rendezkedések kérdése gazdasági vagy politikai kérdés-e s hogy mely része a kérdésnek van maguknál ezen intézményekben oly túlsúlyban, hogy az egyik képes legyen a másikat esetleg elnyomni. Nekem magamnak az a meggyőződésem, hogy Magyarország közgazdasági önállósága és függetlensége három évtized óta mindig és állandóan ép olyan fontos közgazdasági, mint politikai kérdés. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Nem mi tettük azzá, t. ház, nem az a párt, a melyhez tartozni szerencsém van, hanem azzá tette az, a ki a 67-iki kiegyezést kezdeményezte és befejezte, a ki világosan kijelentette, hogy politikai okok egyedül nem kényszerítenek, nem indítanák a nemzetet a 67-iki kiegyezés közgazdasági részének megkötésére; mert kiemelte az indokolásban, hogy ezen kiegyezés megkötésére Magyarország politikai helyzetében közgazdasági érdekei által érzi magát indíttatva. De méltóztassanak megengedni, csak röviden utalok arra, hogy akkor a szabad kereskedelmi irányzat volt irányadó, (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) így tehát erre, mint axiómára hivatkozni ma oly nagy államférfiúnak, mint gróf Apponyi Albert, nézetem szerint, nem lehet egyébért, mint hogy nehéz álláspontját megvédje. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) T. képviselőház! Gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam beható s teljesen megérdemlett bírálat tárgyává tette azt, vájjon közgazdaságilag — a mint ő kifejezte magát — áttöri vagy gyengíti-e az előttünk fekvő törvényjavaslat az 1867 : XII. törvényczikkben foglalt biztosítékokat. Én a magam részéről azokból, a miket gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam elmondott, azokból, a miket azonkívül érzek és tudok, azon meggyőződésben vagyok, hogy itt egy nagy tévedés forog fenn. Nem áttöri, nem gyöngíti, hanem elNagyja azon alapot. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Sem nem áttörésről, sem nem gyöngítésről van szó, hanem arról, hogy homlokegyenest ellenkezik az 1867: XII. törvényczikk >-Kellemével és rendelkezésével. (Helyeslés a szélső baloldalon ) Nem arról van szó, hogy az 1867 : XII. törvényczikk valamelyik szakasza így, vagy amúgy legyen értelmezhető; hiszen gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam maga is arra a konklúzióra jutott, hogy az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a nem jelenthet vámszövetségre vonatkozó további jogosultságot. Ha gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam közjogilag is, eltekintve az ő közgazdasági nézeteitől, arra a konklúzióra jutott, akkor kérem t. képviselőtársamat, méltóztassék mé^ egyszer beható olvasás tárgyává tenni ezt az előttünk fekvő törvényjavaslatot, méltóztassék csak az első szakaszával foglalkozni és meg méltóztatik győződni arról, hogy mindazon törvényczikkek, a melyek az első szakaszban föl vannak sorolva, majdnem kivétel nélkül szövetséges alapon nyugvó intézkedéseket tartalmaznak, és így ezeknek bármi módon való meghosszabbítása egyenesen ellenkezik azzal a konklúzióval, a melyet gróf Apponyi Albert levont. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Hiszen ha csakugyan állana az, — a mint hogy áll is az, — a mit gróf Apponyi Albert t. képviselőtársam a 68. §-ból dednkált, hogy azon alapon szövetséges javaslatokat beterjeszteni nem lehet, akkor mi alapon kéri a kormány ezen törvényben arra a jogosítványt? Semmi esetre nem az áttört, nem a gyengített hatvanhetes alapon, hanem az elNagyott hatvanhetes alapon. (Élénk éljenzés és taps a szélső baloldalon.) Az elNagyott hatvanhetes alap pedig, minden egyéb konzequencziától eltekintve, azt jelenti, hogy annak a kormányon levő pártnak elveszett a jogosultsága arra, hogy ezen alapon Magyarországot tovább kormányozza vagy kormányoztassa. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső baloldalon.) T. ház! Az az élénken felhangzott taps, a melyonnétamásik oldalról bátorította gróf Apponyi Albert t. képviselőtársamat a további fejtegetések-