Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-206

206. orsságos ülés 1S97. deczember 28-án, kedűen. 211 T. ház! A vámszövetség vagy külön vám­terület definicziójáuál ne méltóztassanak soha egy szót elfelejteni és ez: »vám.« Ha nincs vám, nincs sem közös, sem szövetséges, sem külön vámterület. A vámterületnek kardinális és fő­kelléke az, hogy vám legyen, mert azért vám­vonal és a világon nem létező szigetek kivéte­lével nem létezik olyan állapot, a mely mellett vám nélkül tarthatni főn vámterületet, A sári ti ­tása ott van az elméletnek, hogy ezek a vám­szövetségek alakúinak mint gazdasági egyedek topografiailag és geografiailag meghatározott területeket bevonva egy vámterületbe oly czél­ból, hogy ezen vámterület közösségében kifelé más államoktól szedjenek vámot. A külön vám­terület pedig megalakul önmagában, hogy más társsal nem szövetkezve szedjen vámot minden­kitől. Vámvonal nélkül vámterület nem létezik, a ki ellenkezőjét képes bebizonyítani, nagy örömmel fogom hallgatni. Szeretném ismerni azt a nagy nemzetgazdát, a ki nekem be tudná bizonyítani, hogy gróf Apponyi Albertnek van igaza, a ki azt mondja, hogy létezik közjogi vámterület? Ilyent Steintől kezdve az utolsó nemzetgazdáig semmiféle litteraturában senki találni nem fog. A vámterület nem közjogi fo galom, a vámterület gazdasági fogalom. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Korlátja a vámvonal, rendeltetése a vámszedés, az ipari és gazdasági erdekek védelme minden más nemzettel szemben, a melytől a vámvonal elhatárol. Itt zökkenik meg a képviselő úr okosko­dása; mert ha ő közjogi vámterületről beszél, tehát egy nemlétező fiktiv vámterületről, mint önálló vámterületről, ugyan kérdem, hogy január l-jén túl, mikor a t. képviselő úr szerint is megsíünik a vámszövetség, ha majd új vám­szövetséget akar kötni, — mert ő is akar kötni, — vájjon milyen vámterületet fog a szö­vetségbe felajánlani. Közjogi vámterületet? Úgy-e, hogy a szövetségbe a vámterületet úgy a mint létezik, úgy ajánlhatja fel, de azt csak úgy ajánl hatja fel, hogy mint külön vámterület létezik. És bármit beszélünk, vámvonal nélkül, vám­sorompók nélkül sem közjogi, sem semmiféle fikczióval vámterület a világon nem létezett és létezni nem fog. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Itt van például — fogják mondani — a Liech­tenstein-fejedelemség, a mely megtette, hogy Ausztria-Magyarországgal vámegyezségre lépett és saját fejedelmi egyediségét feláldozta. De hi­szen Liechtenstein-fejedelemség szerződéssel csele­kedte ezt. Ha a t. képviselő úr oda akar menni, hogy Magyarországot az úgynevezett meztelen vámterületnek akarja deklarálni közjogilag, akkor alásülyeszti Magyarországot Liechtenstein-fejede­lemség alá, mert az legalább szerződésileg adta fel jogát, de mi egyoldalú deklaráczióvnl akarjuk ezt tenni. (Tetszés a szélső baloldalon. Mozgás és nyugtalanság jobbfelöl.) Mellesleg megjegyezve Gyurkovics György képviselő úrnak még Bosznia miatt is fáj a feje. Hát ugyan nem az is egyik akadálya-e a tör­vényjavaslat életbeléptetésének, hogy speczialiter Boszniáról nem rendelkezik. Nem akadály e ez, a mely miatt holnapután senki sem tudja, hogy Boszniával mi lesz? Nem tudja-e a t. képviselő úr, hogy ebben a javaslatban u boszniai kér­désről egyetlen szó sincs ? És ha ő nem akar Kossuth Ferencz határozati javaslatához hozzá­járulni, akkor miért járul hozzá éhez a törvény­javaslathoz, a melynek a definicziója az : vám­szövetség nincs, hanem mi egyoldalúlag, Magyar­ország — tessék jól megfigyelni! — Magyar­ország, dekretáljuk, hogy mi egy állapotot tovább fentartani akarunk. Igen, de nézze meg a t. kép­viselő úr az 1879 : LII. törvényezikket, mely Boszniát a közös vámterületbe mint vámszövet­ségi testet illesztette be; Bosznia tehát csak addig áll benn a magyar vámszövétségben, míg a vámszövetség fennáll; ha pedig gróf Apponyi Albert báró Bánffy Dezsővel egyesülten azt hir­dette és hirdeti, hogy mi most vámszövetséget nem kötöttünk, akkor Bosznia — méltóztassék megmondani — hova tartozik ? Gyurkovics György: 1887 : XXI. tör­vény czikk! Polónyi Géza: Engedelmet kérek, ott van a fennálló 1879 : LII. törvényezikk 15. §-a. Ez a szerencsétlen ország tudniillik olyan gyö­nyörűen van kormányozva, hogy ezen szakasz szerint befelé vámmentes, kifelé pedig legtöbb kedvezményes, vagyis az osztrák-magyar mon­archia területéről bevisznek Boszniába vámmen­tesen mindent, onnan pedig kifelé, nem vihetnek mást, mint csak a legtöbb kedvezményezett árú­kat. De tudjuk, t. ház, hogy épen azért Bosznia és Ausztria-Magyarország közt az úgynevezett közbeneső vámvonal fentartatott; ez a vámvonal ma is fennáll és ez a vámmentességi kedvez­mény Boszniában csak addig áil fenn, míg a vámszövetség fennáll, ha tehát önök hirdetik, hogy vámszöveíség nincs, akkor, t. ház, Bosznia sem tartozhatik ahhoz a szerződéshez és szövet­séghez, mely nincs, se Liechtenstein, t. képviselő urak, (Derültség.) s a mi azonfelül még nagyobb baj : Trieszt s Fiume is külön törvényekkel let­tek beillesztve a vámszövetségbe. Hová fog Trieszt és Fiume tartozni akkor, ha gróf Apponyi képviselő úr érvelése és okoskodása szerint vám­szövetség nincs ? De méltóztassék csak meghallgatni, t. ház, hová vezet ez a dolog. Én azt hiszem, hogy ezen törvényjavaslatnak ezen interpretáczióval való életbeléptetése nemcsak veszélyes, de nem­zetközi bonyodalmakba sodorhatja a nemzetet, 27*

Next

/
Oldalképek
Tartalom