Képviselőházi napló, 1896. XI. kötet • 1897. deczember 16–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-203
{34 208c or«w&£<« ülés 1897. deczember 22»é% szerdán. mány magatartását. Annak különben, hogy az én nézetem vagy az önöké helyes-e, egy próbája van: az, hogy odaállítjuk ezt a kérdést a nemzet ítélőszéke elé. (Igazi Úgy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ez ítélőszék, hiszem és reményiem, mellettünk fog állást: foglalni, (Űgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Hegedüs Sándor t. képviselőtársam egy régi krónikásból vett idézettel fejezte be beszédét. Legyen szabad nekem egy régi kurucz dalt idéznem s ezzel beszédemet befejeznem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Rámutatva a vámteriilet közösségére, az osztrák-magyar bankra, mint olyan intézményekre, a melyek a magyar haza anyagi felvirágoztatását lenyűgözik, legyen szabad nekem a régi kurucz dallal felsóhajtanom: Erőnk pusztul, fogyva fogy, Uram Isten, szedd le rólunk Ezt a nehéz czakknmpakkot Valahogy. Pártolom a Kossuth határozati javaslatát. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélső baloldalon. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Molnár Antal jegyző: Báró Bánffy Dezső miniszterelnök! (Zajos felkiáltások a szélső báloldalon: Hoch! Hoch! a jobboldalon: Halljuk! Halljuk !) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. képviselőház ! Kossuth Ferencz képviselő úr, (Élénk éljenzés a szélső baloldalon.) midőn a tárgyalás alatti törvényjavaslathoz szólott és az arra vonatkozó határozati javaslatát benyújtotta, beszédének mindjárt elején olvasta fel határozati javaslatát. Méltóztassék megengedni, hogy én is mindjárt rövid felszólalásom elején kijelentsem, hogy az általa beadott határozati javaslatot el nem fogadom, el nem fogadhatom. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Hoch! Helyeslés a jobboldalon.) El nem fogadhatom, t. ház, mert az, a mi határozati javaslatának tartalma, olyan természetű, hogy először ellenkezik a szabadelvű párt és a kormány álláspontjával, mondhatnám politikai állásával, de ellenkezik a gyakorlati kivihetőség lehetőségével is. (Igae ! Űgy van! jobbftlöl.) Mert, t. ház, azt javasolja itt határozati javaslata végén, midőn elmondja, hogy a tárgyalás alatti törvényjavaslatot el nem fogadja, hogy utasítja a kormányt arra, hogy törvényjavaslatokat, illetőleg intézkedéseket terjeszszen be, a melyek ezen tárgyalás alatti kérdéseknek rendezésével foglalkoznak, akként, hogy ezen törvényjavaslatok 1898. deczember 31-óig törvénynyé váljanak. Hát kérdem tisztelettel, hogyha a kormány, a többség ezen álláspontra helyezkednék is, mi történnék 1898. január 1-étől — deczember 31-éigj? (Iga$! Úgy van! a jobboldalon.) Mi lenne a helyzet, ha ezen javaslat alapján járnánk el, az 1898. év folyamán, a mely évről is esak gondoskodni kell, gondoskodni kell az ország nagy, fontos jelentőségű érdekeire való tekintettel? (Helyeslés a jobboldalon.) Ha egyéb ellentét nem is volna köztünk, már erre való tekintettel sem fogadhatnám el a javaslatot, nem fogadhatnám el azért, mert nem látom lehetőségét annak, hogy a legközelebbi év folyamára akármily alakban valamely megoldást hozhatnánk létre. De, t. ház, röviden lesz alkalmam elmondani, miért nem fogadom el a határozati javaslatot más okoknál fogva sem. De legyen szabad ez alkalommal —• hogy mindjárt a határozati javaslatok mellett maradjak és azokkal végezzék — kijelentenem, hogy az Enyedy Lukács képviselő úr által beadott határozati javaslatot elfogadni hajlandó vagyok és arra kérem a t. házat is, méltóztassék azt elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Mert a kormány álláspontja az, hogy habár a 1867. XII. törvényezikkben biztosított jognál fogva föltétlenül joga van az országnak, ha szükségét látja, ha érdekében levőnek találja, a külön vámterületet felállítani: mégis czéiúl ezt nem tűzi ki ez idő szerint, (Derültség a szélső báloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) mert a megegyezést Ausztriával tartja kívánatosnak, ha lehet az ország érdekének szem előtt tartásával azt létrehozni. De mert nem tartja kizártnak azt az eshetőséget sem, hogy egy előnyös, Magyarország érdekeinek megfelelő kiegyezés nem jöhet létre, szükségesnek tartja, hogy a tanulmányok megtétessenek, közzététessenek, tárgyaltassanak. (Helyeslés jobbfdÖl.) Hodossy Imre: Késő! B. Bánffy Dezső miniszterelnök: Hodossy Imre t. képviselő úr azt mondja, hogy nincsenek készen . . . (Felkiáltások balfélől: Nem azt mondta; hanem azt, hogy: Késő!) . . . akkor rosszul értettem. Igenis tanulmányok vannak téve, ezen tanulmányok összeállítása semmi nehézséggel nem jár, nem jár nehézséggel az sem, hogy azok közzététesseuek; s nem jár nehézséggel, hogy ezek szaktanácskozás előtt tárgyaltassanak is. Mert alakúihatnak úgy a viszonyok, a mi nem czél, csak lehetőség, hogy külön vámterület iránt lesz szükséges az ország érdekében intézkedni s akkor ezen adatok ismerése erre fel lesz használható. Ezzel, t. ház, a két határozati javaslatra vonatkozólag elmondottam röviden álláspontomat, és midőn azt elmondottam, azt gondolom, igazoltam azt is, hogy Enyedy Lukáes képviselő úr határozati javaslata nem vád a kormány ellen