Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-168

168. országos ülés 1897. október 0-án, szerdán. 3Í a fontosabb törvényjavaslatoknak tárgyalása, a melyeket még ez évben meg kell szavazni, olyan hosszú időre nyúlik ki, a mikor majd azzal fog úgy a t. kormány, mint a t. kormánypárt az ellenzékkel szemben előállani, hogy ezeket a törvényjavaslatokat meg kell szavazni, hogy azok határidőhöz vannak kötve és az ellenzék lojalitására és méltányosságára való tekintettel kívánni fognak tőlünk olyat, a mit az ország érdekében az ellenzéknek teljesíteni nem lehet és nem szabad. Ha tehát a t. kormány jónak találta úgy készíteni elő a helyzetet az összehívott parlamenttel szemben, hogy nekünk semmiféle munkát sem képes adni, akkor méltóztassék elkészülve lenni, hogy majd mikor a fontosabb törvényjavaslatok előkerülnek, a melyek igénylik, követelik, és a melyekkel szemben az egész ország joggal elvárja nem csak az egész ellenzéktől, de az egész parlamenttől, hogy azoknak minden részét és minden porczikáját beható és érdemleges vita alá vegye, az ellenzék, bármilyen lojális is volt nyáron a kompromisszum létrehozásának kérdésénél, egyáltalában nem lesz képes — noha a leglojálisabb és legméltányosabb akar is lenni a kormány iránt —- annak helyt adni. Én előre is jelezve azt, a mely válasz az ellenzék részéről a parlamentre és a kormányra be fog következni, épen a kormány magatartásának következménye lesz az, hogy a fontos törvényjavaslatok tárgyalásánál, miután rövid időt adhat a kormány az ellenzéknek, hogyha az a teljes vitát az ügyek érdeméhez mérten ki akarja fejtem, ismét a nyári obstrukcziós állapotoknak fog a t. kormány eléje nézni. Ilyen kormány-vezetés mellett, ez a helyzete a parlamentnek, és ez a kormány-vezetés semmi egyebet nem bizonyít, mint a kormánynak munkaképtelenségét és tehetetlenségét. Páríolom Polónyi Géza t. képviselőtársam indítványát. Elnök : Kivan még valaki szólani ? (Nem I) Ha tehát senki szólni nem kivan, a vitát berekesztem. Következik a szavazás. Polónyi Géza: Szavazást nem kérek! Elnök: Kérem, ez nem lehet, hisz két indítvány van, vagy tessék visszavonni. Polónyi Géza: Akkor szavazzunk. Elnök: Először a miniszterelnök úr indítványát teszem fel, mely szerint a hétfőn délelőtt 10 órakor kezdődő ülés napirendjére kitűzetnék az árvavölgyi, a szatmár-fehérgyarmati és a püspökladány-füzesgyarmati helyi érdekű vasutakról szóló törvényjavaslatok és az ezekre vonatkozólag ma beadott bizottsági jelentések'; keddre a jegyző és bizottsági tagok megválasztása, szerdára a Molnár János képviselő úr által beadott indítvány indokolása. Elfogadja-e a ház ezt a javaslatot? (El! Nem!) Kérem, a kik elfogadják, álljanak fel.[fjfegtörténik.) Többség, Ennélfogva Polónyi Géza képviselő úr ellenindítványa elvettetett. Még kérnem kell a házat, hogy az elnökségnek azt a felhatalmazást adja meg, hogy időközben formális üléseket hívhasson össze. (Helyeslés.) A kért felhatalmazás tehát megadatott. Következnek az interpelíácziók és pedig Gulner Gyula képviselő úr interpelláeziója. (Halljuk !) Gulner Gyula: T. képviselőház! Ugron János Udvarhely vármegyei alispán ellen a múlt év vége felé a t. belügyminiszter úr a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelte el ; később a fegyelmi eljárás keresztülvitelére a különben illetékes Udvarhely vármegyei fegyelmi választmánytól ezt az ügyet a Kiskiiküllő vármegyei fegyelmi választmányhoz delegálta. Ez utóbb nevezett fegyelmi választmány Ugron János volt alispánt a folyó év derekán meghozott határozatával az ellene felmerült panaszok folytán fegyelmi vétségben vétkesnek találta és 200 forint bírságra, és 209 forint, a helyszíni vizsgálat alkalmából felmerült költségek megfizetésére ítélte. E határozat, mellékesen megjegyezve, legjobb tudomásom szerint, akként hozatott, hogy egy bíró szavazott dorgálásra, egy biró szavazott 50 forint birságra, egy bíró 200 forint birságra és egy bíró 500 frt birságra; hivatalvesztésre azonban egy sem; végre hosszabb tárgyalás után megállapodtak abban, hogy a mint az előbb mondottam, 200 forint bírságra ítélik a nevezett alispánt és az eljárási költségek megfizetésére. Erre, hogy hogyan jött létre e határozat, semmi súlyt nem helyezek, ezt csak annak illusztrálására hozom fel, ha, mondom, értesülésem helyes, hogy azok az esetek, melyekből az ítéletben ekként konkludálni kellett, semmi esetre sem lehettek oly evidens nagy törvénysértések, melyek a bírákat arra birták volna, hogy első tekintetre súlyosabb, vagy egyöntetűbb határozatban állapodtak volna meg. E határozat úgy Ugron János által, mint a vádat képviselő kiskükülíői megyei ügyész, vagy főügyész által, azt már nem tudom, megfelebbeztetett a t. belügyminiszter úrhoz. A t. belügyminiszter úr azután ezen két oldalról közbevetett felebbezés folytán f. évi augusztus hó 18-án meghozta másodfokú, törvényeink szerint végérvényes határozatát, a melyben Ugron János a legsúlyosabb büntetésre, tudniillik hivatalvesztésre ítéltetett. Polónyi Géza: A neve elég volt hozzá! Gulner Gyula: T. ház! Hangsúlyozni kívánom azt

? hogy nem azért szólaltam fel, mintha