Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-193

198. országos ülés 1897. végig a történeten. Ott a szászok útjába estek a mongoloknak, törököknek, tatároknak és min­denféle nagy, a művelt világon viharként elhúzódó keleti támadásnak útjában álltak, és ennek da­czára a magyar nemzet erejének, államalkotó és fentartó képességének oltalma alatt megma­radtak nyelvüknek, intézményeiknek, vagyonuk­nak, magas míveltségi érdekeiknek teljes birto­kában. Ha egy nagy germán hadjáratnak estek volna az útjába, hirük-nyomuk se volna. (He­lyeslés.) Mert a merre, a középkor viharos száza­daiban valamelyik nagy germán népáradat elvonult, ott ae olyan iczi-piczi kis népecskét, — nem érték szerint, hanem számszerint beszé­lek, — mint a szászok, a németek sokkal jobban, el szokták tiporni, mint valamikor eltiport tk a mongolok, a tatárok, ma meg a magyarok. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon!) Végre mi is öntudatára ébredtünk annak, t. képviselőtársam, és pedig főleg a Schulverein-ok útmutatásában, mivel tartozunk az államalkotó nemzetnek ? Mi is tudatára ébredtünk, hogy mél­tányosan és a faji jogok minden kiméi étével ugyan, de végre mi is törekedni fogunk oda, hogy a mit az államnak meg kell szerezni, arra, hogy külsőleg is elismertessék, egysége, hatalma és fensége, azt mind meg fogjuk szerezni egy­másután és igen gyoruan. (Élénk helyeslés a bal­és szélső baloldalon.) És h hazafiasság, a melyről a t. képviselő úr biztosít, csakugyan megvan, és ha csakugyan olyan erős, mint állítja, akkor velünk kezet fog ebben a nagy munkában. Ebből szász ajkú honfitársainkra semminemű sérelem nem származik, de erősebb és biztosabb lesz az az állam és alkotmány, a mely nekik 600 éven át az anyagi, erkölcsi és szellemi jólét minden feltételét megadta, igen sokszor hálát­lansággal is találkozva. Nem fogadom el a be­adott módosítványokat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző : Ivánka Oszkár ! Ivánka Oszkár: T. ház! A Pulszky Ágost t. képviselőtársam indítványát nem fogadom el, mert azt olyan párttaktikai transzakcziónak tekin­tem, a mely szász képviselőtársainknak szerin­tem jogosulatlan aggodalmai csillapítása végett a törvényjavaslat lényegéből hajlandó engedmé­nyeket tenni. Méltóztassék jól meggondolni a törvényjavaslat lényegét, mielőtt a házba kerülne, de ha egyszer a ház előtt van, ilyen taktikai engedményeket ne méltóztassanak tenni. Legalább mi ilyenhez nem járulunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bah 1 dalon.) Én csak egy rövid módosítványt adok be az 5. §-hoz. Azon szavak után: »nyilvá­nossági joggal birö iskolákban használt tan­könyvekben* tétessék : »és térképeken« (Élénk helyeslés a- bal- és szélső baloldalon.), mert erről a deezember 10-én, pénteken. űjQf törvényjavaslat megfeledkezett, pedig nem akar­juk, hogy a térképen Pécs helyett Fünfkirchen, Medgyes helyett Mediasch, Brassó helyett Kron­stadt legyen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bal­oldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Nem szándékozom az 5. §-nál meg­indult vitában elmondottak közül azokra reflek­tál id, a melyek sokkal inkább az általános vitára tartoztak volna. A Schmidt Károly képviselő úr által fel­vetett azon kérdés, hogy a javaslat beadása tényleg szükséges volt-e, annyira meg van ha­ladva, azon csaknem egyértelmű, nagy többséggel hozott határozat által, melylyel a ház a tör­vényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául el­fogadta, hogy a fölött vitatkozni felesleges, mert hiszen a községek elnevezése körül tarthatatlan állapot van. Egy csattanós példát hozok fel a helyzet illusztrálására. Van akárhány oly község, a melynek, ha nem is az általános, de minden­esetre igen nagy körökre kiterjedő használatban öt neve is van. Itt van Gyula-Fehérvár. Gyula­Fehérvár az általánosan dívó régi név. A magyar részről mindig Károly-Fehérvárnak, német rész­ről Karlsburgnak mondják; a románok művel­tebb osztályai irodalmi nyelven Alba-Juliának, a köznép pedig Bielo Grad-nak hívja. Már most méltóztassék valakinek a község előtt öt kilo­méternyire kérdezősködni, hogy mi annak a városnak a neve, az egyik azt fogja neki mon­dani, a másik amazt. Különben nem akarok ebbe a dologba bele­menni, s röviden csak azt akarom ismételni, a mi már meg is mondatott itt a ház előtt, hogy ezen törvényjavaslat egyáltalán nem ellenkezik semminemű alap- vagy más törvénynyel, legfölebb annyiban, hogy minden későbbi törvény bizonyos tekintetben azon ügyre nézve, a melyet szabá­lyoz, a korábban hatályban levő törvényeket hatályuktól megfosztja, azok helyébe más intézke­déseket tesz. Hogy azon aggályoknak, melyeknek tegnapelőtt Schreiber Frigyes, ma pedig Schmidt Károly képviselő adott kifejezést, egyáltalán nincsen semmi alapjuk, azt merem jó lélekkel állítani. A beadott módosítványra nézve kívánom egész röviden a kormány álláspontját jelezni. Azt a határozati javaslatot, melyet Schreiber Frigyes képviselő úr adott be, —• mint olyat, mely egészen ellentétben áll azou intencziókkal, melyek a kormányt vezérelték akkor, mikor a törvényjavaslatot készítette és beadta és a mely ha elfogadtatnék, a törvényjavaslatot egész lé­nyegéből kiforgatná, nem fogadhatom el, hozzá nem járulhatok, ellenben egyrészről Pulszky Ágost képviselő úr módosítváuyát, a mely nem ellen­kezik a törvényjavaslat szellemével, sőt csak 37 #

Next

/
Oldalképek
Tartalom