Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-193
198. országos ülés 1897. végig a történeten. Ott a szászok útjába estek a mongoloknak, törököknek, tatároknak és mindenféle nagy, a művelt világon viharként elhúzódó keleti támadásnak útjában álltak, és ennek daczára a magyar nemzet erejének, államalkotó és fentartó képességének oltalma alatt megmaradtak nyelvüknek, intézményeiknek, vagyonuknak, magas míveltségi érdekeiknek teljes birtokában. Ha egy nagy germán hadjáratnak estek volna az útjába, hirük-nyomuk se volna. (Helyeslés.) Mert a merre, a középkor viharos századaiban valamelyik nagy germán népáradat elvonult, ott ae olyan iczi-piczi kis népecskét, — nem érték szerint, hanem számszerint beszélek, — mint a szászok, a németek sokkal jobban, el szokták tiporni, mint valamikor eltiport tk a mongolok, a tatárok, ma meg a magyarok. (Igaz ! Úgy van! a szélső baloldalon!) Végre mi is öntudatára ébredtünk annak, t. képviselőtársam, és pedig főleg a Schulverein-ok útmutatásában, mivel tartozunk az államalkotó nemzetnek ? Mi is tudatára ébredtünk, hogy méltányosan és a faji jogok minden kiméi étével ugyan, de végre mi is törekedni fogunk oda, hogy a mit az államnak meg kell szerezni, arra, hogy külsőleg is elismertessék, egysége, hatalma és fensége, azt mind meg fogjuk szerezni egymásután és igen gyoruan. (Élénk helyeslés a balés szélső baloldalon.) És h hazafiasság, a melyről a t. képviselő úr biztosít, csakugyan megvan, és ha csakugyan olyan erős, mint állítja, akkor velünk kezet fog ebben a nagy munkában. Ebből szász ajkú honfitársainkra semminemű sérelem nem származik, de erősebb és biztosabb lesz az az állam és alkotmány, a mely nekik 600 éven át az anyagi, erkölcsi és szellemi jólét minden feltételét megadta, igen sokszor hálátlansággal is találkozva. Nem fogadom el a beadott módosítványokat. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző : Ivánka Oszkár ! Ivánka Oszkár: T. ház! A Pulszky Ágost t. képviselőtársam indítványát nem fogadom el, mert azt olyan párttaktikai transzakcziónak tekintem, a mely szász képviselőtársainknak szerintem jogosulatlan aggodalmai csillapítása végett a törvényjavaslat lényegéből hajlandó engedményeket tenni. Méltóztassék jól meggondolni a törvényjavaslat lényegét, mielőtt a házba kerülne, de ha egyszer a ház előtt van, ilyen taktikai engedményeket ne méltóztassanak tenni. Legalább mi ilyenhez nem járulunk. (Élénk helyeslés a bal- és szélső bah 1 dalon.) Én csak egy rövid módosítványt adok be az 5. §-hoz. Azon szavak után: »nyilvánossági joggal birö iskolákban használt tankönyvekben* tétessék : »és térképeken« (Élénk helyeslés a- bal- és szélső baloldalon.), mert erről a deezember 10-én, pénteken. űjQf törvényjavaslat megfeledkezett, pedig nem akarjuk, hogy a térképen Pécs helyett Fünfkirchen, Medgyes helyett Mediasch, Brassó helyett Kronstadt legyen. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Nem szándékozom az 5. §-nál megindult vitában elmondottak közül azokra reflektál id, a melyek sokkal inkább az általános vitára tartoztak volna. A Schmidt Károly képviselő úr által felvetett azon kérdés, hogy a javaslat beadása tényleg szükséges volt-e, annyira meg van haladva, azon csaknem egyértelmű, nagy többséggel hozott határozat által, melylyel a ház a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadta, hogy a fölött vitatkozni felesleges, mert hiszen a községek elnevezése körül tarthatatlan állapot van. Egy csattanós példát hozok fel a helyzet illusztrálására. Van akárhány oly község, a melynek, ha nem is az általános, de mindenesetre igen nagy körökre kiterjedő használatban öt neve is van. Itt van Gyula-Fehérvár. GyulaFehérvár az általánosan dívó régi név. A magyar részről mindig Károly-Fehérvárnak, német részről Karlsburgnak mondják; a románok műveltebb osztályai irodalmi nyelven Alba-Juliának, a köznép pedig Bielo Grad-nak hívja. Már most méltóztassék valakinek a község előtt öt kilométernyire kérdezősködni, hogy mi annak a városnak a neve, az egyik azt fogja neki mondani, a másik amazt. Különben nem akarok ebbe a dologba belemenni, s röviden csak azt akarom ismételni, a mi már meg is mondatott itt a ház előtt, hogy ezen törvényjavaslat egyáltalán nem ellenkezik semminemű alap- vagy más törvénynyel, legfölebb annyiban, hogy minden későbbi törvény bizonyos tekintetben azon ügyre nézve, a melyet szabályoz, a korábban hatályban levő törvényeket hatályuktól megfosztja, azok helyébe más intézkedéseket tesz. Hogy azon aggályoknak, melyeknek tegnapelőtt Schreiber Frigyes, ma pedig Schmidt Károly képviselő adott kifejezést, egyáltalán nincsen semmi alapjuk, azt merem jó lélekkel állítani. A beadott módosítványra nézve kívánom egész röviden a kormány álláspontját jelezni. Azt a határozati javaslatot, melyet Schreiber Frigyes képviselő úr adott be, —• mint olyat, mely egészen ellentétben áll azou intencziókkal, melyek a kormányt vezérelték akkor, mikor a törvényjavaslatot készítette és beadta és a mely ha elfogadtatnék, a törvényjavaslatot egész lényegéből kiforgatná, nem fogadhatom el, hozzá nem járulhatok, ellenben egyrészről Pulszky Ágost képviselő úr módosítváuyát, a mely nem ellenkezik a törvényjavaslat szellemével, sőt csak 37 #
