Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-191

191. országos ülés 1897. deezember 7-én, kedden. 247 felállítani, hogy bizonyos idő alatt előkészíthesse az önálló vámkerületet s az önálló bankra a talajt, akkor én a magam részéről sem az osztályokhoz, sem az igazságügyi bizottsághoz utasíttatta nem kívánnám e javaslatot, hanem azt nagy lelkesedéssel elfogadnám, de a mikor ez a javaslat semmi megnyugvást nem nyújt nekem arra, hogy lelkemben fölébredjen csak egy megcsillámló reménye is annak, hogy a javaslat azt eredményezze, hogy Magyarországon az önálló vámterületet s az önálló bankot felállítsuk, akkor, mikor aggodalommal fogadjuk ezt a javaslatot, a nagy többségtől méltán megvárhatjuk azt, hogy a mi aggodalmainkat eloszlatni igyekezzék. Erre nézve pedig az egyedüli helyes parlamenti gyakorlat az, ha minden fontos kérdés előbb az osztályokban vitattatik meg. Ha azok a milliók, a melyek el lettek költve, hogy ezeken a padokon a mi számunk megapadjon, el nem költettek volna és itt egy számban is tekintélyes nagy ellenzék ülne: akkor talán még helyén volna, hogy a kapaezitáczió kizárásával a többség egyenesen neki menne a hareznak, mert akkor körülbelül egyforma fegyverrel küzdenénk; de most, a mikor egy kis ellenzékkel egy óriási többség áll szemben, a gavallérság is azt hozná magával, hogy a többség argumentumokkal igyekeznék meggyőzni, a mit pedig itt a plénumban nem, hanem csakis az osztá lyokban lehet elérni. Mi semmi oly eszmétől, czélzattól, vagy szándéktól, a mely a mi elveinknek diadalra juttatását csak egy lépéssel is közelebb viszi ezélunbhoz, el nem zárkózunk. Ha van e javaslatban csak egy szemernyi oly anyag (Folytonos zaj.), a mely a mi programmunk, a mi közgazdasági eszméinknek megvalósítását tartalmazza: azt mutassák meg az osztályokban. Mi szívesen elfogadjuk; de ha a maga nehéz testével az óriási többség mintegy agyon akar bennünket nyomni, a nélkül, hogy egy eszmével, argumentummal állanának elő, a nélkül, hogy érzelmeiket, gondolataikat, meggyőződéseiket a magunkéval igyekeznék összeegyeztetni, akkor nem marad más hátra, mint mereven ragaszkodni a ház szabályaihoz s követelni, hogy ez a javaslat az osztályokhoz tétessék át. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Megvallom, csodálkozom azon, hogy vannak a túloldalon még igen számbavehető, tekintélyes képviselőtársaink, a kik úgy gondolkoznak, hogy mi nagyon káros politikát követünk, mikor ennek a törvényjavaslat életbeléptetésének útjába akarunk állani. Nem a törvényjavaslatnak, hanem az abban rejlő tendencziának akaruuk útjába állani, hogy a mi rossz van benne, kiküszöböltessék, a mi jó pedig nincs benne, az bevétessék. (Helyeslés a sgélső halon.) Ezért ragaszkodom Kossuth Ferencz indítványához és nem azért, a miért önök ragaszkodnak a miniszterelnök úr akaratához, tudniillik, mert ő mondta. A Kossuth Ferencz indítványa jó, igen czélhoz vezető és egyedüli biztosítéka a nyugodt tárgyalásnak. Azt akarjuk, t. ház, hogy lehető röviden, simán és közmegnyugvásra fogadtassák el a majd átdolgozandó javaslat, erre pedig nincs más mód, mint hogy a plénumon kivííl az osztályokban győzzék meg egymást a képviselők. Mindkét oldalon nagy az érdeklődés e javaslat iránt és mindenki óhajtana egy gondolattal, egy eszmével a nagy míí megvalósításához járulni. Ne zárjuk el tehát egymás elől az utat, hanem fogadjuk el egyértelmüleg Kossuth Ferencz t. képviselőtársunk javaslatát és méltóztassanak belenyugodni abba, hogy a szőnyegen lévő javaslat az osztályokhoz utasíttassák. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Lázár Árpád jegyző: Lukáts Gyula! Lukáts Gyula: t. képviselőház! Csak egy pár szóval akarom kérni a t. képviselőházat, hogy Kossuth Ferencz t. képviselőtársam indítványát elfogadni szíveskedjék, tisztán a parlamenti nyugodt tanácskozás érd-kében. Azt nagyon jól tudja a t. ház, hogy a függetlenségi és 48-as párti képviselőket egy rövid öísoros programm alapján küldték megbízóik a képviselőházba és ama rövid programúiban benne van az, hogy követeljük a vámközösség megszüntetését és így természetesen az önálló vámterületet. A ház tanácskozásai a legutolsó években eléggé gondoskodtak arról, hogy ez a közjogi tétel minél ritkábban tárgyaltassék ebben a képviselőházban g így ennek a magyar népnek harmincz esztendős politikai küzdelme úgyszólván a házon kivtíl esett. Küldőink, a kik jogaiknak védelmét ingyen bizták ezen pártnak tagjaira, megkövetelhetik, hogy ha évek hosszú során valahára e komoly kérdés tárgyaltatik a képviselőházban, ezt az alkalmat legalább képviselőik felhasználják arra, hogy követeléseiket védelmezzék ebben a házban. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Az eseményekneknek nem várt fordulata oda juttatta a képviselőházat, hogy a mit eddig hiú ábrándnak tekintettek sokan, közeledik a valósuláshoz; hogy, mig évekkel előbb nevetség tárgya volt az, a ki mint a függetlenségi és 48-as párt tagja, önálló vámterületet követelni mert, (Igaz! tJgy van! a bal- és szélső baloldalon.) és nem tekintették komoly államférfiúnak azt, ki nem esküdött az önök közösügyes politikai evangéliumára: most épen az osztrák