Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-191
242 191. országos Ülés 1897. deozember 7-én, kedden. telt elnökének, Kossuth Fereneznek ama indítványát, hogy a törvényjavaslat előzetes tárgyalás végett az osztályokhoz utasíttassák. Nincs mit titkolni azon, de nem is akarja senki, azt hiszem legalább, titkolni, ebben a pártban, a melynek én is egyik legszerényebb tagja vagyok, hogy nagy harczok előestéjén állunk és e párt regi tradiczionális elvei folytán el van tökélve e harczot teljes erővel, teljes meggyőződésével és íeljes kitartással kivívni, (Igazi Ügy van! a szélső baloldalon.) és a mikor ilyen hatalmas harcz előtt állunk, akkor kétségtelen, hogy nem követ el hálátlan munkát az, a ki a parlament szervezetének eddigi biztosítékát, a magyar parlamentarizmusnak dicső múltját és jelenjét, valamint jövőjének alapját képező házszabályokra hivatkozik, a mely házszabályoknak teljes tiszteletben tartásával, a benne rejlő jogoknak teljes kihasználásával és a benne foglalt tilalmaknak teljes érvényben tartása mellett, indul ez a párt, a melynek én is tagja vagyok, a küzdelembe. Az osztályok az egyedüli hely, a hol az uralkodó többség teljes plenipotencziáját oda nem bélyegezte, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) az egyedüli hely, a hol a többség nem alakítja úgy a bizottságot, hogy ellene a többség uralma biztosítva van, az egyedüli hely a ház végleges alakulásában, a hol a sors útján választott képviselők, tehát nem a többség útján beküldött képviselők vannak. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Midőn én az osztályokról szólok, engedjék meg, hogy röviden néhány szóval adj;im az osztályok történetét és ezen történelemből vonjam le a konzequencziát, hogy milyen fontosságot utaltak elődeink arra, hogy az osztályokat a magyar képviselőházban meghonosítsák, hogy az osztályok a magyar parlamentben is ott szerepeljenek, egészen röviden akarok ezekről szólani. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) 1848. Julius havában, alig, hogy a képviselőház egybehívása elhatároztatott, Szemere Bertalan volt az, a ki a választások alatt a büróban kidolgozta a képviselőház leendő házszabályait. És midőn 1848. Julius elején egybehívták a képviselőházat, akkor jelent meg a házszabályokról az első közlemény a »Közlöny«-ben, a mely felszólította a megválasztott képviselőket, hogy jelentkezzenek a Vigadóban az ideiglenes házszabályok átvételére. És midőn ezen házszabályokat tárgyalták, melyek ban az osztályok benne voltak, akkor az úgynevezett czentralisták ellen egy óriási ellenzék keletkezett, a mely az osztályokkal szembe szállt és a kerületi gyűlésekhez óhajtotta utalni az ügyeket előzetes tárgyalás végett. De Szemere, Eötvös, Trefort, Szalay, Kossuth és Deák mind egyetértettek, hogy a belga, illetve a franczia parlamentben meghonosodott osztályrendszer nálunk is meghonosodjék, még pedig azon egy okból, mert őket a függetlenség és szabadelvííséghez való ragaszkodás vezeti arra, hogy igenis bármilyen kormány legyen a jövőben — bár most ők többségben voltak — ne a kormány s ne a többség által alakított bizottság legyen ott, (Úgy van! Úgy van! a szélső haloldalon.) hanem a sorshúzás útján alakított bizottság, mely legnagyobb garancziája a szabadságnak. (Úgy van! Ügy van! szélső baloldalon.) T. ház! A régi kerületi gyűlés hivei teljes erővel küzdöttek akkor ezen osztályok rendszere ellen, és Deák Fereneznek van erről, az iratokban megtalálható beszédje, a melyben kifejtette, hogy 440 képviselő lehetetlen, hogy kerületi gyűléseken végezzen, a mi azelőtt lehetséges volt, midőn esak 62 vármegye küldött követeket. A 440 tagból álló parlamentben lehetetlen most, hogy a képviselők ne legyenek osztályokra osztva, hogy az osztályokban tényleg alaposan tárgyalhassák le az egyes tárgyakat. És mikor Deák Ferencz így teljes erejével támogatta Szemere Bertalan akkori belügyminiszternek az osztályokra vonatkozó javaslatát, akkor bizonyította be azt, hogy előtte mindig az ország jövője lebegett, a melynek biztosítását ő nem párturalommal, hanem igazság útján akarta elérni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) De 1848-tól, midőn a házszabályokat végre elfogadták, megtaláljak mi az osztályrendszernek respektálását, végesvégig egész a mai napig Megtaláljuk 186Í. április 6-án is, midőn a házszabályokat megalkották, illetve a 48-as házszabályokat átvettek és 1865. deczember 16-án, az osztályok megalakulása alkalmával ott látjuk azon kijelentéseket, a melyekben kimondották, hogy az osztályok nagy jelentőségét és fontosságát méltatni kell; ezekbői pedig kitűnik, hogy az osüályok működése képezi egy szervi részét a parlamenti működésnek. (Ügy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) 1869 ben módosították ezen házszabályokat, de ekkor is megtartották az osztályokat, mindig ott lebegett az osztályok nagy jelentősége, mindig szem előtt lebegett, hogy legyen igenis egy hely, a hol mindenki megjelenhet a képviselők közül, a hol mindenki, nem a parlamentarizmus fegyelme alatt, hanem személyes érintkezések és közlések útján felvilágosítást nyerhesen az illető miniszterektől és hivatalnokoktól arról, hogy mit fog tárgyalni a parlament plénuma. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) 1874-ig mindig érvényben volt az osztályok rendszere és 1874ben fordult elő először egy eset, az is gróf Szapáry Gyula akkori belügyminiszternek egyik előterjesztésére, akkor terjesztette ugyauis elő, az 1874. november 4-én az 1872. évi XXXXíV.