Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-191

191. országos ülés 1897. deczeniber 7-én, kedden. 239 hogy ha hazára nézve egy-két napi késés oly oly nagy veszedelemmel jár, akkor ezen javaslat félretételével sietni kell egy vádindítványt be­nyújtani a kormány ellen, a mely ilyen veszélyt idézett elő. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Mi sem kívánjuk azt, hogy holnapután más bankjegyek jöjjenek forgalomba, nem kívánja azt senki, van itt is annyi politikai józanság, meg tudja bírálni ezen párt, mely intézményeket lehet máról hol napra felállítani, de tudjuk azt is, hogy az in­tézmények törvénybe iktatása és életbeléptetése közt mindig van egy bizonyos spácziura, a mely a kormánynak rendelkezésére áll és midőn azt mondjuk, hogy közjogi sérelmeket látunk ezen javaslatban, akkor ezt teljes tudattal és meg­győződéssel teszszük, mert tényleg van is. (Igás! Úgy van! a szélső báloldalon.) Nem hiszem, hogy akadna a t. túloldalon egy maroknyi csoport, a mely fel merné venni velünk a vitát, ha arról volna szó, hogy azon közjog szempontjából, a mely a 67-ki országgyűlésen olyan maradandó emlékű vitát provokált, ezen ja aslat kiállja-e a bírálatot! Én a magam részéről nem érzem magam arra hivatva, hogy Magyarország köz­jogát itt prelegáljam, de látom azt, hogy ebben a javaslatban a sérelmeknek egy egész csoportja fordul elő. Méltóztassék megengedni, hogy ezen sérelmi csoportból néhányat felsoroljak. (Halljuk! Bálijuk!) Az mondja ez a javaslat, hogy ez önálló rendelkezési mód. Örömmel üdvözlik azok, a kik pártállásuknál fogva nem is han­goztatták olyan nyiltan és határozottan, mint ez az itteni oldal, hogy Magyarország nagygyá csak önálló gazdasági intézmények által lehet, a t. túloldalon levő férfiak, mondom, örömmel üdvözlik ezt a javaslatot, azt mondván, hogy ebben az önálló rendelkezés feltalálható. Az ön­álló rendelkezésnek ebben a hangoztatásában magában egy közjogi sérelem foglaltatik, azért mert az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ára alapítva, hivatkoznak ezen önrendelkezési jogra. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Nem az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a alapján illeti meg Magyarországot az önrendelkezési jog. Megilleti az önrendelkezési jog feltétlenül az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-ától eltekintve a pragmatika sanctiónál fogva, megilleti a 48-as törvény­hozásnál fogva, a melyre azonban önök, a t. túloldal, nem mernek hivatkozni. (Igaz! Úgy van! a szélső báloldalon.) Hát legyünk egymás iránt kellő őszinteséggel a közjogi kérdések interpr etáeziój ában. Az 1867 : XII. törvényczikk 68. § a az előző szakaszokkal együtt 1897. deczember 31-ikén a történelemé lesz; az nem létezik többé, az nem törvény, arra a törvényre hivat­kozni többé nem lehet. (Helyeslés a szélső bal­oldalon.) Az a törvény megszűnt Magyarországon kötelező lenni, mert az 1867 : XII. törvényczikk 68. §-a kimondja, hogy ezen törvény pedig ha­tályát veszti, hogyha egy tíz évre terjedő cziklus lejártával újabb ilyen törvényt nem hoznak. (Igaz! Úgy van! a ssélső baloldalon.) Az első közjogi sérelem tehát, a mely ebbeu benne fog­laltatik, az, hogy ezen törvényt ignorálni akarja most a törvényhozás, ignorálni azt, a mi nekünk szentség, a 48-iki törvényhozást és a mit mindnyájan szintén szentségnek tartunk, a prag­matica sankctióban átöröklött szerződést. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Közjogilag épúgy, mint észjogilag — talán Pulszky Ágost t. képviselőtársam fogja ezt jobban megmagyarázni — abban a kérdésben, a mely itt fel van vetve, én nem tudok eligazodni. Azt mondja a törvényjavaslat, hogy az önálló rendelkezést tartalmazza. Hát önálló rendelke­zés-e az, a melynek érvénybe lépéséhez egy másik félnek hozzájárulása szükséges? Ha én önállólag rendelkezem, akkor nem kérdezem, hogy ez kinek tetszik, kinek nem, hanem ren­delkezésemet végre is hajtom. Magyarországnak önálló rendelkezése-e az, a melynek érvénybe lépése függ Ausztria jövendőbeli viszonyainak alakulásától? (Igaz! Úgy van! a ssélső bal­oldalon.) Önálló rendelkezés-e az, mely törvénybe iktatva is azonnal hatályát veszti, mihelyt az osztrákoknak sikerül ott rendet csinálni ? (Igaz! Úgy van! Tetszés a szélső baloldalon.) Hány olyan törvényt fogunk még alkotni, a melynek a záradéka mindazt fogja tartalmazni, hogy ez csak addig törvény, a míg az osztrákoknak tetszik? (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) Egy ilyen törvényünk van már. És itt ezzel a törvénynyel is foglalkoznom kell, (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) mert én azon tör­vényt, mely csak azért nem életbeléptetett tör­vény, mert a királyi szentesítés, tehát a harmadik tényező hozzájárulása hiányzik, ezen ország­gyűlésre kötelezőnek tartom. Kötelező országos határozat az, melyet vissza kell vonni, hogy hatályon kivú'l legyen helyezve, (Úgy van! a szélső baloldalon.) nem elég, hogy a t. miniszter­elnök úr elteszi azt a határozatot láb alól, meg kell mondania, hogy mért vált e törvénynek a másik törvényhozás előtt való letárgyalása lehe­tetlenné ? Azt itt vissza kell vonni. Abb^n a provizórium-javaslatban már egyszer benne van az a záradék, a mely azt mondja, hogy csak akkor lép életbe 1898. január 1-én, hogyha 1897. deczember 31-éig Ausztriában alkotmányos úton ugyanolyan törvényt fognak hozni. A t. miniszterelnök úr a beterjesztett indo­kolásában is, szóbeli előterjesztésében is elismeri, konstatálja, és én nem vonom kétségbe, hogy Ausztriában 1897. deczember 31-éig ilyen tör-

Next

/
Oldalképek
Tartalom