Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.

Ülésnapok - 1896-190

220 190. országos ülés 1897. deezeniber 6-án, hétfőn. évenkint legalább 50 forintnál nagyobb bért élveznek. Az így összegyűjtött adatokat két irányban dolgoztuk fel. Először szembeállítottuk az élvezett bért a kataszteri tiszta jövedelemmel és a tényleg fizetett adóval és így konstatáltuk a valóságos földadó-kulcs átlagát az egész országra nézve és minden egyes bérbeadóra nézve azt, hogy az általa fizetett földadó hány százalékos megterhelést képez. Azután, mivel a tervezett jövedelmi adó, a melyet be akarunk hozni, sokkal enyhébb kulcscsal dolgozik, mint a ma fennálló általános jövedelmi pótadó, a melyet el akarunk töríílni: számítást eszközöltünk arra nézve, hogy ez a körülmény egymagában, ha a mai általános jövedelmi pótadó helyébe az új jövedelmi adó íog beállani, milyen teherkönnyebbülést fog előidézni a földbirtokra nézve akkor is, ha a földadó-kulcs a jelenlegi mértékben fentartatnék. Ugyanezen jelenséggel találkozunk a házadónál is, a menynyiben itt az a körülmény, hogy a jelen általános jövedelmi pótadó helyébe az új jövedelmi adó lép, körülbelül négy millió forint bevételi csökkenést jelent az államkincstárra nézve. Minthogy pedig az egyenes adó-reformnak azon főczélon kivűl, hogy az adózást igazságossá és lehetőleg egyenlővé tegye, az is fontos feltétele, hogy nem szabad általán az államháztartás egyensúlyának megbolygattatnia és ezért arra kell törekedni, hogy az egyenes adókból most jelenleg bevett összeg, ha nem is teljesen, de legalább nagyjában jövőre is biztosíttassák, s mivel nincs semmi ok arra, hogy a házadónál így beállható bevételi csökkenés esetleg más adók emelése által más osztályokra háríttassék át: ennélfogva gondoskodni kellett módokról, hogy a házadónál így mutatkozó bevételi kevesblet ugyancsak a házadónál az állam részére biztosíttassák. Erre csak egy mód kinálkozik s ez az, hogy a mai házosztály- és házbéradó közt létező óriás különbség valami módon áthidaltatik g ezek egymáshoz közelebb hozatnak. Ez irányban is folynak a munkálatok, valamint a kereseti adók tekintetében is, a hol a legfontosabb tekintet az, hogy a már eddig is gyűjtött és közzétett adatok, a melyek azonban csak 1892. év végéig terjednek, tovább is kiegészíttessenek. Mind e munkálatokat, remélem, még januárban be fogom terjeszthetni. A többi munkálatokat is magával az egyenes adókra vonatkozó törvényjavaslattal együtt, azt hiszem, a jövő év folyamán szintén beterjeszthetem. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Ezután még csak egy bejelentésem van, és ez az, hogy az igazságügyminiszter úr velem egyetértőleg elkészítette a szövetkezeti ügy rendezésére vonatkozó törvényjavaslatot és az nemsokára a törvényhozásnak bemutatható lesz. (Helyeslés jobbfelől.) Abban az esetben, ha á t. törvényhozás ezt a javaslatot elfogadja, meg lesznek adva a módok és meg lesz adva a lehetőség arra, hogy a szövetkezeti ügy teljesen helyes és egészséges alapokon, azonban kellő felügyelet és ellenőrzés mellett állami támogatással tovább fejlesztessék és meg lesznek adva egyszersmind azon anyagi eszközök is, a melyek szükségesek, hogy a szövetkezetek alimentálhatók és nagyobb működés kifejtésére képesek legyenek. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezek után, t. ház, nem marad egyéb hátra, mint hogy visszatérjek az általam beterjesztett költségvetési előirányzatra és kifejezzem abbeli meggyőződésemet, hogy minthogy az előirányzatnak kiadási része úgy van összeállítva, hogy a nélkül, hogy a kellő határokon túlmennénk, meg vannak adva minden egyes kormányzati ágnak mindazon anyagi eszközök, a melyek az államélet minden irányban való fejlesztésére szükségesek, és minthogy az előirányzat bevételi részét a legnagyobb óvatossággal állítottam össze, úgy, hogy azon esetben, ha egyik vagy másik bevételi ág visszamaradást mutatna is, egészben véve nem kell tartanunk attól, hogy daczára a mostoha viszonyoknak, államháztartásunk fenakadást szenvedjen: azt hiszem, hogy a költségvetés a realitás- és szoliditásnak minden tekintetben megfelel. Kérem ezek alapján a t. házat, méltóztassék intézkedni, hogy az általam beterjesztett és már kinyomatva levő javaslat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasíttassék. (Élénk éljenzés és helyeslés jobbfelől.) Elnök: A költségvetés szétosztását a ház elrendeli és előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a pénzügyi bizottsághoz utasítja. Következik már most napirenden (írom. 268, 269) a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslat. Kivan az előadó úr szólani? Ruffy Pál, a közigazgatási bizottság előadója:T. képviselőház! Azon törvényjavaslat, a m ely tárgyalás végett előttünk fekszik, kiváló nagyfontosságú érdekeket ölel fel, sok érdek fűződik hozzá, a mely kielégítését ezen törvényjavaslattól várja. Ezen érdekeket két nagyobb csoportra osztva kívánnám bemutatni. (Zaj.) Elnök (csenget): Kérek csendet! Ruffy Pál előadó: Az első csoportba tartoznak a gyakorlati követelmények, ezek között első sorban ott van a közigazgatás, a melynek minden ágazatában oda kel! törekednünk, hogy a gyors adminisztrácziót lehetőleg érvényesítsük, és minden ingadozást elkerüljünk. Tekintettel arra, hogy nagyon sok egyenlő nevű község van az országban, különösen az anyakönyvi intézmény tette szükségessé, hogy ezen