Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-190
100. országos ölés 1897. deczember 6-án, hétfőn. 219 összesen 13.600 kilométer az a hálózat, melyre a költségvetés bazirozva van. Ezenkivííl nagyobb teljesítmények is vannak kilátásba véve és így teljesen reális alapon remélhetjük, hogy a nagyobb bevételi előirányzat be is fog válni. Összegezve, t. ház, (Halljuk! Halljuk!) a bevételekről elmondottakat, azt látjuk, hogy a rendes bevételek 5,407.000 írttal, a rendkívüliek 17,576.000 írttal emelkedtek és így az összes bevétel 22,983.000 írttal több, mint az előző évben. Miután azonban ebből 17,400.000 forint a vasúti beruházási kölcsönnek az eredménye, az állam saját bevételi forrásaiból a bevétel tulajdonképen 5,583.000 írttal emelkedik, a mi egy 500 milliós bevételű budgettel szemben nem egészen l*2°/o emelkedésnek felel meg. Ha azonban valakinek kételye volna a tekintetben, hogy tekintettel a jövő évnek pénzügyileg nehéz voltára, be fognak-e válni a preliminált bevételek és nem fognak-e bevételi visszamaradások esetleg államháztartásunk egyensúlyára hátrányos hatást gyakorolhatni, vagyok bátor a t. háznak figyelmébe egy összehasonlítást ajánlani. (Halljuk! Halljuk!) Méltóztassék összehasonlítani az általam 1898-ra preliminált bevételeket az 1896-ra tényleg befolyt bevételekkel. 1896-ban befolyt 517,402.000 írt; ez alkalommal preliminálunk a vasúti kölcsöntől eltekintve 480,916.000 frtot, tehát az előirányzat 36,486.000 írttal csekélyebb a jövő évre, mint a mennyi tényleg befolyt a múlt évben, úgy, hogy azt hiszem, hogy ez a 36"5 millió forint képezi azt a tartalékot, a melyre számíthatunk abban az esetben is, ha eltérések lesznek egyik-másik irányban, úgy, hogy nem kell attól tartanunk, hogy az államháztartás rendje és egyensúlya, daczára a kedvezőtlen viszonyoknak, meg lesz zavarva. (Élénk helyeslés a jobbóldalon) Végeredménye az egész előirányzatnak az, hogy a kiadások prelimináltatnak 498,240.570 forinttal, a bevételek 498,316.291 írttal és így a fölösleg tesz 75.721 frtot, vagyis 13.086 írttal kedvezőbb, mint a megelőző évben. (Éljenzés a jobboldalon.) Az aldunai Vaskapunál és az ottani egyéb zuhatagoknál levő hajózási akadályok elhárítására vonatkozó költségvetési előirányzatról csak annyit kívánok" megemlíteni, hogy a kiadás, és a bevétel is 1,119.000 írttal van megállapítva. Ez a kiadás szükséges azért, hogy a mesterséges hajóvontatás berendezési költségei fedeztessenek, másrészről azok a kiadások, melyek a Vaskapu-munkálatoknak a párisi világkiállításon leendő bemutatásával kapcsolatosak. A fedezet ugyanannyi, 1,119.000 írt és származik a Vagkapu-kölcsönből. Ezek után, nem akarván a t. ház türelmével visszaélni, (Halljuk I Halljuk!) csakis egy pár bejelentésre akarok szorítkozni azon tevékenységet illetőleg, a melyet a kormány az utolsó időben a törvények előkészítésének terén kifejtett. (Halljuk!) Sem a quóta kérdésével, sem a közös egyetértéssel elintézendő többi ügyek kérdésével nem akarok ez alkalommal foglalkozni, mert hiszen azon tárgyalások eredményéről, a melyeket a kormány az osztrák kormánynyal folytatott, múlt évi szeptember 3-án tartott expozémban részletes felvilágosításokat adtam. Azon eredmények azóta nem változtak; arról, hogy a helyzet változott-e és miképen változott, annak legpregnánsabb jellemzését fogja képezni az a törvényjavaslat, a melyet a miniszterelnök úr be fog terjeszteni és ennélfogva én ezzel a kérdéssel ez alkalommal foglalkozni szükségesnek nem tartom. Engedje meg azonban a t. képviselőház, (Halljuk! Halljuk!) hogy bejelentsem az egyenes adó-reformmunkálatoknak jelenlegi stádiumát. Kétségkívül a ránk váró feladatok közül egyike a legfontosabbaknak az egyenes adó-reformnak megvalósítása. Abban a helyzetben vagyok, t. ház, miszerint jelenthetem, hogy ezek a munkálatok igen előrehaladott stádiumban vannak. (Helyeslés.) Az egyenes adók legnehezebb kérdései kétségkívül a földadóra, házadóra és a kereseti adóra vonatkoznak. Ezek azok a kérdések, a melyek tekintetében az annak idején megtartott egyenes adóankét tagjainak véleményei is leginkább szétágaztak. Hogy ezekben a kérdésekben tisztán láthassunk és oly adatok birtokába jussunk, melyek alapján a törvényhozás magát bizton és nyugton határozhatja el egy, vagy más irányban, igen nagyterjcdelmíí munkálatokra volt szükség, melyek rengeteg mennyiségű adat gyűjtését és feldolgozását tételezték fel," így például a földadót illetőleg kétségtelenül a legfontosabb kérdés az, hogy abban az esetben, ha a mai kontingentálási rendszert megszüntetjük, mi legyen jövőre a földadó kulcsa: megtartassék-e a jelenlegi kulcs vagy apasztassék. Hogy ebben a kérdésben tisztán lássunk, és hogy megvilágíttassék, mi a földnek megterheltetése, készíttetünk először egy munkálatot, mely kimutatja a földadónak koldankénti terhét- vármegyénként, országrészekként és végűi az egész országra nézve. Készítünk továbbá egy munkálatot, a mely az átlagos kataszteri hozadékot mutatja ki vármegyénként minden egyes művelési ágra és minden egyes művelési ág minden egyes alosztályára nézve. Miután továbbá a föld jövedelmezőségének egyik legpregnánsabb kifejezője a földbér, elrendeltem, hogy az egész ország területéről összegjdíjtessenek az adatok, mindazon birtokosokra nézve, a kik földbirtokukat egészben, vagy részben bérlet útján hasznosítják és 28*
