Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-188
188. országos ülés 1897. november 24-én, szerdán. 207 Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém bemutatni a munkaadók és a mezőgazdasági munkások közti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslatot (írom, 271) indokolásával együtt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Kérem a t. házat, hogy ezen törvényjavaslatot és indokolását kinyomatni, szétosztatni és sürgős tárgyalás végett (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) a földmívelésügyi bizottsághoz utasítani méltóztassék. Elnök: A munkaadók és mezőgazdasági munkások közötti jogviszonyok szabályozásáról szóló törvényjavaslat kinyomását, szétosztását és annak sürgős tárgyalás végett a földmívelésügyi bizottsághoz való utasítását a t. ház elrendeli. (Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Nyegre László jegyző : Tisztelettel jelentem a t. háznak, hogy az indítványkönyvben újabb bejegyzés nincsen. Az interpellácziós könyvbe a következő interpelläeziók vannak bejegyezve: November 24.: Madarász József a fiumei közoktatás tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez ; november 24, : Rátkai László a magyarajkú görög-katholikus püspökség felállítása tárgyában a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök : Minthogy Madarász József képviselő úr van előbb bejegyezve, első sorban Madarász József képviselő úr fogja interpelláczióját megtenni. Madarász József: T. ké pviselohaz! Legelőször felolvasom azon kérdést, melyet a valiásés közoktatásügyi miniszter úrhoz kívánok intézni, azután csakis néhány szót fogok még a í. képviselőház engedelmével szólani. (Olvassa:) »Kérdés a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. A Magyar Estilap-nak folyó lió 22-én megjelent számából e ezím alatt: A »közoktatás Fiúméban« a felől értesültem, hogy Fiume iskoláiban a történelem és földrajz államiságunkkal és valósággal ellenkezőleg oktattatk és hogy az iskoláikban alkalmazott 60—70 tanító közül egy sem tud magyarul. Mivel a törvényhozásnak kötelessége őrködni a fölött, hogy az ifjúság úgy oktattassék, hogy ők a hazának értelmes és hü polgáraivá neveltessenek és a magyarajkú ifjak a magyar nemzeti nyelvet is megtanulhassák és megtanulják : tisztelettel kérdem a vallás- és közoktatásügyi miniszter urat, hajlandó-e megvizsgáltatni és megvizsgálni Fiume városában a közoktatási állapotot és intézkedni, hogy iskoláikban az ifjúság a közoktatásügyi törvény rendeletei szerint oktattassék.« Csakis három törvényre óhajtom a t.- miniszter úrnak és a t. háznak figyelmét kikérni, a majdan adandó válasznál bővebben fogom kifejtein nézeteimet. Ezen törvények elseje az 1792: VII. törvényczikk, a melyben a magyar nemzet törvényhozói először éledtek fel azon öntudatra, hogy elhanyagolták a magyar nemzeti nyelvnek ápolását és akkor törvénybe iktatták, hogy — mivé! a magyar állam hivatalnokai nem lehetnek mások, mint a kik magyarul tudnak — a magyar nyelvet minden iskolában mint rendes tantárgyat tanítsák. Ez az első, mit a t. képviselő urak bővebb figyelmébe ajánlok. A második törvény — a melyre azért hivom fel figyelmöket, mivel Fiúméról van szó — és a két itt szereplő diák szó : separatum eorpus, vagyis külön test, elkülönített test, sokak által úgy értelmeztetik, mintha az állam önmagában egy másik államot is óhajtott volna teremteni, — ÍÍZ 1807 ; IV. törvényczikk, a melyben a karok és rendek azon forró kívánsága nyer a király hozzájárulásával kifejezést, hogy Fiume, mint Magyarországhoz tartozó valóság, a törvény által is újra visszakebeleztetik Magyarországba. És harmadszor felhívom a t. képviselők és Fiume közönségének is figyelmét az 1836-ban a tengermellékre, Fiaméra és területére nézve felállított ítél őszékekre vonatkozólag meghozott törvényekre. Kimondatik az egyik törvényben, — meg fogják találni a t. képviselő urak — hogy azon külön test alatt a magyar törvényhozás 1836-ban nem értett mást, mint azt, hogy Fiume egyetlenegy megyébe nincs bekebelezve, hanem a megyéktől elkülönített testet képez, a mint voltak például a jászok, kunok stb. És meg fogják találni ezen törvényben mind a t. képviselők, mind a fiumeiek a?t, hogy törvényeink Fiúméra, mint az országhoz kétségtelenül tartozó részére folytonosan kiterjesztetnek; figyelembe vették ott is 5—6—7 külön szakaszban a fiumeiek külön területét, külön kívánalmait, a mennyire lehetett, de kimondták, hogy mindenbe az ország" törvényei és törvénykezési rendszere szerint kell őket igazgatni. Kérem tehát a miniszter urat, hogy mivel az ifjúság nevelése felett ellenőrködni főkötelességünk, intézkedjék a szerint, hogy a fiumeieknek e hazához szóval eléggé hirdetett hűsége valósággá is váljék és hogy ne kapassák el magukat a szomszédságban észleltek által. Mert Magyarország azon fiai iránt, kik hozzá hiven ragaszkodnak, mindig a legiiledelmesebben 3 a leghívebben jár el; még azok iránt is botorul nagylelkű volt, kik iránta ellenséges érzületet ápolnak. Ajánlom kérdésemet a t. miniszter úrnak mielőbbi intézkedés végett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)
