Képviselőházi napló, 1896. X. kötet • 1897. szeptember 27–deczember 15.
Ülésnapok - 1896-188
208 188. országos illés 1897. november 24-én, suerdán. Elnök: Az interpelléczió ki fog adatni a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik Rátkay László képviselő úr interpelláeziója. Mátkay László : T. ház! Egy nagyon rég húzódó ügyben akarok a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz interpellácziót, vagy magyar szót használva, nyilvános kérdést intézni. Tisztában vagyok azzal, hogy ily kérdések nagyon nehezen rendeződnek, s hosszú idő kell, mig megérlelődnek. Azt is kijelentem, hogy egyáltalán nem vagyok annak barátja, hogy a felekezeti kérdések a ház elé hozassanak; ezt csak a legritkább esetben tartom megengedhetőnek. De ezt a kérdést épen azok közé sorozom, melyek megengedik, sőt megkövetelik, hogy a ház elé hozassanak. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Méltóztatik tudni, hogy a görög-katholikusoknak az egyházi szertartásoknál régi idők óta az ó-szláv nyelvet használják. Bár a katholikus egyház mindig törekedett a nyelvbeli egységre, de ezt keresztülvinni sohasem tudta, és kivált a szláv népnek még Cyrill és Method idejében kivételesen megengedte az ó-szláv nyelvnek használatát. Bocsánat, hogy vallási kérdéseket hozok itt fel, de interpeliáeziómnak megértéséhez szükséges, kivált midőn majd visszatérek a t. miniszter úrnak e kérdésben már adott válaszára. Kétségtelen, hogy annak meghatározása, hogy valamely felekezet szertartását mily nyelven tartja, tisztán a felekezet belügye. De ha tekintetbe veszszük, hogy a magyar nyelvről van szó, hogy szó van 200.000 magyar lélek ügyéről, hogy a magyar nyelv a magyar állam egyik leghatalmasabb kifejezője, hogy e nyelvkérdés épen azokban a vármegyékben merül fel, melyek nyelv tekintetében nem egészen a mieink: akkor tisztában leszünk azzal, hogy ez nem vallási kérdés csupán (Úgy van a szélső baloldalon.), hanem a magyar nyelv és vele a magyar nemzet ügye. Ezek előrebocsátása után áttérek interpelláczióm tulajdonképeni tárgyára. (Halljuk! Halljuk!) Az érdekelt görög-katholikusok 50, sőt 100 éve, hogy ezt a kérdést felvetették, de különösen, hogy a közelebbi időkre menjek vissza, 1873-ban Hajdu-Dorogon népgyűlést tartottak, melyből egy bizottságot küldöttek, hogy ez a bizottság a magyar gürög-katholikus püspökségnek Hajdú-Dorogon leendő felállítása iránt kérelmezzen. De csupán püspöki kiilhelynökséget nyertek, a mi azonban a liturgia ügyét előbbre nem vitte. E kérdés 1883-ban törvényhozás tárgyát is képezte és a törvény megNagyásából az akkori miniszter, Trefort, kieszközölte ő Felsége engedélyét arra, hogy az előzetes lépéseket e kérdésben megtehesse. Az ügy azonban ismét elaludt s csak folyó év január 30-án tárgyaltatott e házban egy kérvény kapcsán. A vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak akkori felelete egészen világosnak és határozottnak nem mondható. A miniszter úr kijelentette, hogy a kormány feladatát és kötelességét e kérdésben teljesen tisztán látja és hatáskörének korlátai közt kivan maradni, azonban mint a válasz későbbi részében látom, a miniszter úr arra az álláspontra helyezkedett, hogy ő sem kedvezményezőleg, sem informative e kérdésben állást nem foglalhat. Valóban megható, t. ház, ha nézzük eme görög-katholikus honpolgároknak ast az állhatatosságát, kitartását és türelmét, hogy vallási kérdésüket összekapcsolva a hazaszerelet kérdésével századokon át folyvást felvetik. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Éljenek!) És" valóban megdöbbentő az a közöny, mondhatnám ridegség, melylyel e kérdés a katholikus főpapságnál, a kormánynál és magánál a t. háznál is találkozik. Kérdésemet, interpellácziómat tehát ekként teszem meg a t. miniszter úrhoz (olvassa): »Interpelláczió a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. Felismerve azon rendkivüli fontos érdekeket, melyekkel a magyar ajkú görög-katholikus püspökség felállítása a magyar nyelv s így a magyar államot illetőleg bír, hajlandó-e a vallásügyi kormány a Felségtől nyert felhatalmazás alapján eljárni és odahatni, hogy a magyarajkú görög katholikus püspökség Hajdú-Dorogon a római szentszékkel egyetórtőieg minél előbb felállítva legyen'?« (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió ki fog adatni a vallás- és közoktatásügyi miniszternek. T. ház! Ezzel a mai ülés napirendje ki van merítve. Miután azonban ma nem történhetett határozat a további napirendre nézve, azt hiszem, méltóztatik a ház meghosszabbítani az elnökségnek a formális ülésre nézve adott meghatalmazást azzal, hogy ily alkalommal azután a további napirendre nézve érdemleges határozat hozathassák. (Helyeslés.) Egyszersmint pedig kérem a t. házat, miután ma sürgős törvényjavaslatok adattak be, melyeknek sürgős tárgyalása a bizottságok részérői kivánatos, méltóztassék a mai ülés jegyzökönyvét még ebben az ülésben hitelesíteni. (Helyeslés.) Molnár Antal jegyző (olvassa a mai ülés jegyzőkönyvét). Elnök: Ha nincs észrevétel a jegyzőkönyv ellen, akkor azt hitelesítettnek mondom ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 45 perczkor.)
