Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-150

82 ISO. országos iílée 1897. ről senkisem merné felvenni, erre készség sem mutatkozott az egész hosszú vita folyamán, de legkevésbbé kerülne férfiú arra, hogy merne csak argumentálni a felett, hogy a jelen törvényjavaslatnak elfogadása a magyar nemzetnek az érdeke, vagy ha nem közérdek, legalább az önök által hangoztatott úgynevezett magyar agrár-érdekeknek a szolgálata. Én, a mint első felszólalásomban kijelentettem, a mint beszédem folyamán arra — szűk körben bár, de elég részletesen — vissza fogok térni (Halljuk ! Halljuk !) és rá fogok mutatni, a prémiumrendszernek híve nem vágyok és a prémiumrendszert, mint ilyent, egyáltalában olyan államintézkedésnek és rendszernek tekintem, a mely az ország közérdekét semmiesetre nem szolgálhatja, mert mindig specziell bizonyos kiváltságos érdekek istápolására van szánva. (Úgy van! Úgy van! bálfelöl.) No hát, t. ház, aa országnak a pénze és épen Magyarországnak a kincstára sem raa nincsen, sem a múltban nem volt, sem a közel jövőben nem kínálkozik kilátás arra, hogy abban a helyzetben legyen, hogy a közérdek rovására kiváltságos érdekek istápolására használtassák fel. Tehát a prémiumrendszert, mint rendszeri elvben mi feltétlenül perhorreszkáljuk. (Ügy van! Úgy van! balfelöl.) Az a sajátságos dolog, hogy itt elvileg egyetértünk a t. túloldallal, mert maga a pénzügyminiszter úr alapos, szakszerű és az ő álláspontja szempontjából némi mentséget és támogatást találó beszédjében is, feltétlen elutasítja a prémiumrendszert, azt, mint veszedelmest és hátrányost tünteti fel, de azt mondja, szükséges . a ezukorprémium kérdésében a jelen törvényjavaslatnak elfogadása és megalkotása azért, mert hogy ha mi prémiummal nem támogatjuk ezen iparágat, akkor a versenyt nem vagyunk képesek kiállani a többi országokkal. A t. miniszter úr, mint szakember, maga is kénytelen elejteni a vitát, ha úgy állítom fel a kérdést, vájjon Magyarország akármilyen prémiummal is felveheti-e a versenyt Európa többi czukortermelő országaival ? Magyarország gyönge czukoriparának Európa többi gazdag államaival felvenni a versenyt nem volna egyéb, mint az öngyilkosság bareza. Ily körülmények között nem-e határozottan kidobjuk azt az összeget a magyar kincstárból, a melyet a czukoripar támogatására megszavazunk ? Az általános vita során részletesen meg lett itt győzve mindenki a t. kormány azon főargumentumának helytelenségéről, mintha a ezukorprémium mezőgazdaságunkat istápolná elsősor bari s mintha ezáltal a munkások bajainak egy jelentékeny része szanáltatuék Attól a pillanattól kezdve ugyanis, midőn Ilus 29-éu, csütörtökön. dr. Arányi Miksának mezőgazdaságunkat honoráló beszéde után gróf Károlyi Sándor, a magyar gazdák elsőrangú vezére kijelentette, hogy a ezukorprémium nem prémium a magyar mezőgazdaságra nézve, el lett döntve a kérdés sorsa és be lett igazolva, hogy a tőlünk kért milliókkal csak azt a 13—14 czukorgyárost honoráljuk s nem a magyar mezőgazdákat. De még akkor sem járulnék ezen javaslathoz, t. ház, ha a ezukorprémium révén a magyar gazdák azon részének exiszteucziája javíttatnék, a kik répatermeléssei foglalkoznak, mert ezek igen jelentéktelen részt képáznek az összhöz képest — a mint majd statisztikai adatokkal ki fogom mutatni — és nem járóihatok hozzá, hogy ezek külön privilégiumban részesíttesseuek, (Igaz! Úgy van! a, szélső baloldalon.) mert, t. ház, mint imént jeleztem és mint beszédem folyamán statisztikai adatokkal fogom kimutatni, Magyarország nincs abban a helyzetben, hogy privilegizált osztályokat teremtsen és azoknak jutalékokat adjon. (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) A t. pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy 184.000 katasztrális holdra rúgott hazánkban 1896 végéig azon terület, mely a ezukorprémium segélyével ma már répatermelésre használtatik. Ha tekintetbe veszem, hogy 21 — 22 millió katasztrális hold körül váltakozik a magyar korona területén a számítás alá eső földek mennyisége, akkor ezen egész felszántott területnek csak egy századrészét képezi a czukorrépatermelésre használt terület. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Hát ha áll a t. miniszter úr azon érvelése, hogy körülbelül 8—10 forintnyi kedvezményt nyújt a ezukorprémium. holdankint a répatermelő gazdának : (Egy hang a ssélsöbaloldalon: Annyit se nyújt!) azt kérdem, mi czímeu és jogon részesítse a parlament összes gazdálkodóink egy századrészét prémiumban, (Igaz! Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) míg 99 századrészének semmi támogatást nem nyújt. Azt gondolom, t, ház, hogy ha a magyar gazdák sorsát tekintjük, még akkor sem szabad és lehet a gazdaközönség egy Századrészét részesíteni prémiumban, mert tudjuk, hogy a czukorrépatermelésre alkalmas földek mégis csak a sokkal jobb természetű és qualitású földek közé tartoznak, (Úgy van! Úgy van! a szélső báloldalon.) ezek birtokosai részesíttetnének kedvezményben ? Ez az egy S'.empont is jogosulatlan és megengedhet lenné teszi oly törvények megalkotását, a rnelylyel, mint a vita során kimutattuk, nem is a mezőgazdák, hanem elsősorban és tulajdonképen csakis a ezukorgyárosok részesíttetnének prémiumban. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) En, t. h áz, a minap e tárgyban mondott