Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-150

lőOc országos ülés 1897. Julius 29-cn, csütörtökön. 75 az igaz, Ijogy én a czukorgyártás titkait nem ismerem, de a mint a t. pénzügyminiszter úr beszédjéből látom, ő sem ismeri azokat. (Derültség a szélső baloldalon.) E tekintetben tehát nem igen vethetünk egymás szemére semmit. (Derültség a szélsőbalon.) De mi nem is a czukorgyártásról beszéltünk, hanem a czukorprémiumról szóló törvényjavaslat közjogi és közgazdasági hátrányairól. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Megengedem, hogy azok a czukorgyárosok jól gyártják a ezukrot; ha valaki be akarja bizonyítani, hogy rosszul gyártják, azt is megengedem; de nem erről van itt mi köztünk szó. Egészen másról, s hogy miről, arra nézve egy pár pontot majd az ő beszédjéből felemlítek; egy pár pontot tárgyalni fogok, annak az igazolására, hogy ha igaza van a t. pénzügyminiszter árnak, hogy én a czukorgyártás titkait nem ismerem, ő is be fogja látni és igen sokan meg fognak róla győződni, hogy nekem meg igazam van akkor, mikor azt állítom, hogy a t. pénzügyminiszter úr a közjogi oldalát nem ismeri ennek a kérdésnek és hogy az ország közjogát egyáltalán nem ismeri ebben a kérdésben. Azt mondtam korábbi beszédemben, hogy garancziákat kérek arra nézve, hogy minő előzetes szerződés áll fenn a magyar és az osztrák kormány közt, mert hisz itt két állam önálló kormányáról van, vagy legalább kellene, hogy legyen szó és törvényeink is világosan rendelik, hogy minden ilyen szerződést Magyarország és Ausztria mint két független állam köt meg egymással. Garancziákat kértem pedig először arra nézve, hogy el lesznek-e kerülve jövőre azok a károsodások, melyek eddig országunkat a t. miniszter úr saját beismerése szerint is érték, másodszor arra nézve, vájjon az osztrák törvényhozás törvényhozási jogának teljességével intézkedhetik-e ebben a kérdésben? A t. miniszter úr kétféle feleletet adott Julius 19-iki beszédében. Egyrészt ismételte, hogy vannak bizonyos garancziái, de az üres szóba Julius 19 iki beszédében sem öntött semmi tartalmat, és így e tekintetben ott vagyunk, a hol voltunk, vagy még talán ott sem, mert a t. miniszter úr azokat a ^bizonyos garancziákat« hasonló hangsúlyozással Julius 19-én föl sem említette. De mondott a t. miniszter úr egy más súlyos dolgot, a melyet szóról szóra idézek, mert benne egy nagyon fontos tévedést látok. (Olvassa) : ^Szerződésről — úgymond — ez alkalommal nincsen szó. A szerződés fennáll harmincz év óta, megköttetett az 1867 : XII. törvényczikk következtében az 1867 : XVI. törvényczikkben, az első vám- és kereskedelmi szerződésekben. Ezek a szerződések, t. ház, állapítják meg azt, hogy a fogyasztási adókra vonatkozólag egyforma elvek szerint kell a törvényeket megalkotni. A mi azonkívül történik, a különböző fogyasztási adótörvények, mint a czukoradó, szeszadó, petroleumadó, az 1896 : XIX. törvényczikk és a jelen törvényjavaslat is, már nem szerződés, hanem a megkötött szerződések végrehajtására vonatkozó, ennek a végrehajtásnak egyik stádiumát jelző intézkedés. Ennélfogva, t- ház, 1867-ben, mikor ezeket a kérdéseket tárgyalták, szintén nem jutott eszébe senkinek, hogy ezeket szerződés alakjába öntse.« T. ház! Bűnös mulasztást követnék el a magyar közjog ellen, ha a Magyarország és Ausztria között fennálló viszonynak ily elferdített képét szó nélkül Nagynám. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A t. pénzügyminiszter úr azt mondja, hogy most nkics szerződésről szó, mert ez már csak egy meglévő szerződésnek végrehajtási intézkedése. Bocsánatot kérek, ez sem alakilag, sem tartalmilag nem igaz és nem hiszem, hogy akár Ausztriában, akár Magyarországon akadjon hozzáértő ember, a ki ezt a meghatározást a Magyarország és Ausztria között fennálló szövetséggel megíérőnek mondhatná. Először is megjegyzem, hogy annak az 1867 : XVI. törvényczikknek nem szerződés a neve, hanem szövetség a neve, a miben van egy kis különbség, mert a szövetség sok minden kérdés tekintetében intézkedik s határozott időre szól, a mely idő leteltével vagy megszűnik, vagy megújul, míg az egyes kérdésekben két állam közt kötött megállapodásnak igenis úgy a nemzetközi jogban, mint a közjogban általában szerződés neve van. (Úgy van! Úgy van! a szélső baluldalon.) Már most az az 1867 : XII. törvényczikk, a melyre a t. miniszter úr hivatkozik, azt mondja, hogy »az ipartermeléssel szoros kapcsolatban levő közvetett adók nemeire, egyforma arányára és azok kezelésére nézve« a két törvényhozás egyetértőleg fog intézkedni. Ha tehát a t. miniszter úr azt mondja, hogy ez a törvény nem egyéb, mint csak végrehajtási intézkedés, e tekintetben már csak formailag sem azonos ez az 1867 : XVI. törvényczikkel és nem is tartozik ahhoz, mert hiszen az 1867 : XVI törvényezikk hozásakor czukorprémiumról szó sem volt, valamint a czukorgyártásról és annak a czukorprémiummal való kapcsolatba hozásáról sem volt szó. Hiszen 1888-ban, tehát nyolcz esztendeje keletkezett ez az új intézmény. De ez mellékes. Fődolog az: azt kérdem én a t. miniszter úrtól: hogyha arról van szó, hogy Magyarország törvényhozása és egyidejűleg Ausztria törvényhozása a közvetett adók nemeit egyforma arányokban és kezeléssel megállapítja, mikép történik ez a 10*