Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-153

153. országos ülés 1897. szövetséget a közös vámterület szempontjából rendkívül hátrányossá teszik reánk nézve. Azon szerencsés helyzetben leszek, ha a t. többség szentel néhány pillanatot azon adatoknak, me­lyeket előterjeszteni bátor vagyok, hogy kimu­tathassam, hogy sohasem kínálkozott jobb alka­lom annak fényes igazolására, milyen hátrányban van Magyarország Ausztriával szemben, különö­sen a czukorkérdésben a közös vámterület oká­ból, mint most. Ezzel általánosságban itt nem foglalkozom, mert van elég előterjeszteni valóm a részletes indokolásra nézve. Mindenesetre sa­játságos momentum, hogy törvényjavaslat, mely egy szakaszból áll, mikor általánosságban el­fogadtatott, tehát az az egy szakasz fogadtatott el a pénzügyi bizottság részéről beterjesztett javaslat szerint, akkor nem egy képviselő, hanem maga a pénzügyminiszter az általános vita be­rekesztése után előáll egy módosításnak neve­zett új törvénynyel, mely lényegében más, mint volt az, mely általánosságban elfogadtatott. Erre azt fogja a t. pénzügyminiszter úr felelni, hogy a politikai helyzet kényszerítette őt erre. De akkor szíveskedjék belátni azt, hogy ezt a politikai helyzetet ő, illetőleg a kormány teremtette, mert lehetővé volt téve előbb ezek­nek az állapotoknak szanálása. De nem foglal­kozom ezzel a kérdéssel tovább, hanem rátérek magára a tárgyra. A t. pénzügyminiszter úrnak megvolt az az előnye, hogy az előzékenység, hozzá tehetem, talán a szerénységnek is bizonyos fokával és szeretetreméltósággal, mert feltételeztetek róla, hogy nagy T tudományú apparátussal szakszerűleg kezeli dolgait, biztosítani tudott magának egy pozicziót, mely az ellenzéken is nagy tiszteletet szerzett számára. Én úgy látom, hogy a t. miniszter úr mos­tani szereplésével mind a két faktort eljátszani igyekszik, még pedig alaposan. Szerénységéről nem akarok szólni, mert majd talán beszédem végén ráutalok arra, mennyire volt ö jogosítva az ellenzéknek szemrehányást tenni a parlamen­tarizmus kompromissziója szempontjából stb. De foglalkozni szándékozom az ő szaktudománya kérdésével és előre is felállítom az alternatívát. A miniszter úr dobálódzik számokkal, melyek — mint ki fogoui mutatni — egytől-egyig valót­lanok. Már most vagy tudva cselekszi ezt vagy nem tudva; rá bízom a választást; énrám csak az tartozik, hogy állításomat bebizonyítsam. Menjünk sorba. A miniszter úr azt mondja Julius 19-iki beszédében : »Magyarország, mint export-állam 10,700.000 forintig van érdekelve a czukor-exportnál. <.< Nézzük, igaz-e? Kezemben van a hivatalos statisztika, mely, minthogy az új törvény hatása alatt keletkezett, az 1896-iki adatokat sokkal részletesebben és megbízhatób­augusztas 2-án, hétfőn. J55 ban tartalmazza, mint az előbbiek, a mi dicsé­retére szolgál annak a miniszternek, kinek ez ressortjába tartozik. Ezen adatok szerint összes exportunk nyers és finomított czukorból együtt volt 870.147 métermázsa, behozatalunk pedig 387.662 métermázsa, így tehát kiviteli mérle­günk 482.485 métermázsa erejéig volt aktiv. Lehet, hogy e számok változhatnak, ha az évi statisztika után a havi statisztikai adatokat kap­juk, de a változás nem lehet lényeges. Hogy megtudhassuk, vájjon ez az aktiv kiviteli mérlegünk pénzértékben mennyit tesz, különbséget kell tenni a nyers és a finomított czukor között, mert a nyers czukor ára 13 forint, a finomítotté 35 x /2 forint. A ki tehát józan pénz­ügyi politikával akar előállni és tekintélyt kö­vetel adatai számára, annak ki kell már most számítani, hogy mennyire vagyunk aktivak a nyers czukorban és mennyire a finomított czu­korban? Ugyanezen hivatalos adatok szerint a mi összes kivitelünk 414.933 métermázsa. 1896-ról beszélek. Behozatalunk ellenben nyers czukorban 903 métermázsa. Éz részben szörp, részben keményítő-czukor stb. Ugy, hogy 903 méter­mázsa behozatalt levonva a kivitelből, a mi mérlegünk nyers czukorban 414.030 métermázsa erejéig aktiv. A mi összes 482.485 métermázsa aktiv mérlegünkben 4Í4.933 métermázsa a nyers czukor, így tehát Magyarország tényleg aktiv exportjában a czukor tekintetében, de csak a nyers eznkorban számottevőleg, mert a finomí­tott czukorra eső aktiv mérleg, körülbelül 62.000 métermázsa. Ha ezt értékre átszámítom és ha a minisz­ter úr számadataival akarnék dolgozni, nem a valóságos számokkal, akkor nekem következő eredményt kellene számítanom. Hogy 11 forintra teszi a pénzügyminiszter úr a nyers czukor mé­termázsáját, ez megint valótlan adat, mert nem 11 forint, hanem 13 forint a kivitel szempont­jából és 15 forint a kartell folytán, a helyi fogyasztásra nézve. Ezt majd kimutatom. A do­log úgy áll, hogy nem fogok 11 forinttal, vagyis hamis tétellel számítani, mert nincs 11 forintos, hanem 13 forintos nyers czukortétel. Ez kiad a nyers czukorra nézve 5,382.000 forintot, a finomított czukorra nézve pedig — 35 forintom tételt véve alapúi — kiad 2,396.975 forintot. Tehát összen — 13 forinttal számítva — 7,768.975 forintot. Azonban ha én a nyers czukrot a pénz­ügyminiszter úr kalkulusa szerint számítom, ak­kor két forintot le kell vonnom, a mi nekünk 800.000 forinttal kevesebbet adna. Azonban az én reális számításom szeriut érdekelve van Ma­gyarország 7,778.975 forintig — mondjuk — kerekszámban nyolczmillió forintig és nem mint a pénzügyminiszter mondja, 10,700.000 forintig. 20'

Next

/
Oldalképek
Tartalom