Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

162. országos ülés 189?. Julius 31-én, szombaton. |45 nem egyúttal az egy oly intézmény is, a melyiknek az államra nézve financziális értéke van és hogy annak a jövedelmére az államháztartás zavartalan fentartására az államnak magának okvetlenül szüksége van. Tehát azokat a jövedelmeket, melyeket az államvasutak nyújtanak, nem szabad más czélra felhasználni, mint a hogyan azokat a költségvetési törvény előre megállapította, tudniillik az államháztartás szükségleteinek részbeni fedezésére. Jagics József t. képviselőtársam azon nézetét fejezte ki, hogy ez a törvényjavaslat tulajdonképen a legnagyobb mértékben kitűntette azt, hogy a múlt időkben mennyire irreális volt pénzügyi politikánk, állítván, hogy ha mi csak bizonyos mértékben is felhasználtuk volna a jövedelmeket arra, hogy a felmerült szükségleteket az államvasutaknál fedezzük, akkor talán erre a törvényjavaslatra nem is lett volna szükség. Ezen ellenvetés felfogásom szerint részben megegyezik azon ellenvetésekkel, a melyeket Kossuth Ferencz t. képviselő úr tett, s a melyekre nézve már előadtam nézetemet. Itt csak egy dologgal kell foglalkoznom, s ez az, hogy a múltban pénzügyi politikánk irreális lett volna. Ez, nézetem szerint, oly megjegyzés, a mely teljes mértékben talán nincs indokolva; mert ha a képviselő úr figyelemmel kisérte azon momentumokat, a melyek épen az államvasutakra vonatkozólag fölmerültek, s figyelemmel kisérte volna azon előterjesztéseket, a melyeket az előző kormányok e tekintetben tettek, akkor meggyőződött volna arról, hogy az előző kormányok teljes tudatában voltak annak, hogy az államvasutak forgalmában beruházásokat és befektetéseket kell tenni, és hogy e czélra folytonosan előterjesztésekkel is járultak a képviselőház elé; láthatta volna a t. képviselő úr azt is, hogy épen az államvasutak jövedelmei azon mennyiségben, miként a képviselőház és a törvényhozás megállapította, folytonosan újabb befektetésekre és beruházásokra fordíttattak. Hogy mindezáltal ezekkel a befektetésekkel és beruházásokkal nem lehet elérni azt, hogy az összes szükségletek e téren fedezhetők lettek volna, az annak tulajdonítható, hogy a forgalom az utóbbi években s különösen a gazdasági fejlődés az országban oly rohamos haladást tett, hogy rendes eszközökkel s azon módon, a melylyel az előbbeni kormányok eljártak, ezen szükségleteket teljesen fedezni nem lehetett, és hogy épen ez a rohamos fejlődés indokolja azt, hogy ilyen, ha nem is rendkivűli, de mégis radikális módon akarunk egyszerre intézkedni a szükséges beruházások és befektetések eszközlése iránt. KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. IX. KÖTET. Köszönetet kell még mondanom KonkolyThege Miklós t. képviselőtársamnak azon sok jóindulatú tanácsért, a melyeket felhozott arra nézve, hogy a beruházásokat, különösen a forgalmi eszközöknél milyen módon eszközöljük. Legyen arról meggyőződve a t. képviselő úr, hogy mindazon tanácsokat, a melyeket ő mai beszédében előterjesztett, a legnagyobb figyelemmel fogom fontolóra venni, és a mennyiben a beruházások eszközlésénél alkalmasaknak fogom találni, a magam részéről a legszivesebben fogom eszközölni. (Helyeslés jobbfelöl.) Talán meg méltóztatnak engedni, ha hosszasabban nem terjeszkedem ki a tárgy felett. Hiszen az indokolás nagyon bőven kideríti ezen törvényjavaslatnak szükségét; maga az előadó úr is olyan meggyőzően adta elő az okokat, hogy én a magam részéről csak arra szorítkozom, hogy ezen beruházások, a melyeket mi a magyar államvasútra nézve akarunk eszközölni, nemcsak magát az államvagyont fogják szaporítani, hanem tekintve azt, hogy mily szoros összeköttetésben áll az összes gazdasági élet épen az államvasutak fejlődésével, egyúttal közgazdasági helyzetünk előmozdítására lényeges lökést fognak adni, és ezen szempontból kérem a törvényjavaslatot megítélni és ajánlom annak elfogadását a t. háznak. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Következik a szavazás. Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban a bizottságok szövegezése szerint a részletes tárgyalás alapjául? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténik.) Többség. A ház elfogadta. Már most következik a részletes tárgyalás. Nyegre László jegyző (olvassa a törvényjavaslat csímét, a mely észrevétel nélkül elfogadtatik; olvassa as 1. §-t). Rakovszky István jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ismételten hozzájárulok én is a t. miniszter úr azon kijelentéséhez, hogy az előttünk fekvő javaslatban kontemplált beruházások és illetve költségek szükségesek, hasznosak és hogy hozzá fognak járulni az ország közgazdaságának fejlesztéséhez. De lehetetlen még egyszer vissza nem térnem arra, a mit már az általános vitánál is megjegyeztem, hogy nagy veszélyt hord méhében az az elv, a melynek — úgy látszik — a t. miniszter úr is most hódol és hódoltak az ő elődei. Meg kell jegyeznem, hogy Magyarországon a vasúti politikában egy bizonyos ponton nagy változás állott be, még pedig egész rendszerváltoztatás, a mely nagyon merész alapokra lett fektetve; annyira merész alapokra, hogy midőn ezen alapok a le