Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

140 152. országos fllés 1897. július 31-éa, szombaton. kítások a már fennálló nagy forgalom követelményei. Elsősorban szükséges, hogy a budapestmarcheggi vonal, az ország ezen legnagyobb forgalmú vonala, a mely két vágányra van kiépítve, feloldassák azon bilincsek alól, a melyek a két vágány korlátlan használatát ma még nem engedik, s ez azon négy híd, a mely a Garam, a Vág, az Ipoly és Morva folyókon keresztülvezet s a melyek még mindig egyvágányúak, azonfulttl a pozsonyi tunel, a mely szintén egyvágányú. Ezeknek kibővítése feltétlenül szükséges. Kilátásba v.n véve azonkívül a hatvansalgótarjáni vonalnak két vágánynyal való ellátása, a mely a viszonyokból kifolyólag feltétlenül szükséges, mert ellenkező esetben a salgótarjáni szén szállítása folytonosan nagy késedelmekbe fog ütközni, a mi viszont az iparnak nagy kárával fogna járni. Ezeken kivűl a piski-petrozsényi vonalon és más hasonló vonalakon czéloztatnak vágányszaporítások. Végül a kelenföld-győ'ri vonalnak két vágányává való átalakítása azzal van indokolva, hogy már ma körülbelül hatvan vonat közlekedik naponta ezen vonalon, a mi egyvágányú pályán igazán csak bizonyos veszélylyel lehetséges. A többi kisebb vágány szaporítások és átalakítások különböző állomásokra oszlanak szét. Pályaudvarokra és épületekre a miniszter 17,105.000 forintot vesz fel; ezek között a pesti nyugoti személypályaudvar kibővítése és Fiúméban egy külön fapályaudvarnak és ahhoz vezető vágánynak építése van kilátásba véve. Mind olyan szükségletek, a melyek ma már a legégetőbbeknek mondhatók. 4,750.000 forint van végre felvéve a kisebb kiegészítési munkákra, leltárszaporításokra stb., a mit a forgalom emelkedése, a kocsiknak villanynyal és gázzal való világítása tesz szükségessé. A7.tétel alatt a miniszter23,008.896forintot a magyar államvasutak azon adósságainak törlesztésére vesz fel, a melyeket a törvényhozás tudomásával és beleegyezésével fokozatosan azért csináltak, hogy az elodázhatlan felszereléseket és beruházásokat eszközölhessék. A magyar államvasutaknak e tekintetbeni összes adóssága mintegy 29 millió. Ebből azonban 6 millió rövid lejáratú lévén, azt a miniszter úr a folyó budget keretén belől kívánja fedezni, míg a többi 23 millió tőke beszerzése által egyszerre lesz törlesztve. Mindezeknek alapján bátor vagyok a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlani. Tisztelettel kérem, hogy ezt azon módosításokkal méltóztassék elfogadni, a melyeket a közlekedési és pénzügyi bizottságok egyetértőleg tettek a javaslaton, és melyek a bizottságok jelentésének hátlapján, mint a javaslatnak új szövege vannak lenyomatva. Változtatás csak annyiban van, a mennyiben a régi forintokban felvett összegek koronákba vannak átszámítva, ós másodszor bizonyos határózmányok, melyek ezen feltevésben voltak a törvényjavaslatba felvéve, hogy ez a törvényjavaslat csak a reá következő évben fog életbe lépni, most a törvényjavaslatban megfelelő módosítást nyertek. Kérem, méltóztassék a tett módosításokat elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István jegyző: Kossuth Ferencz! Kossuth Ferencz: T. ház! Mindenesetre nagy örömmel fogadom azt, ha hazánk anyagi helyzete fejlődik, közgazdaságilag halad és ezen haladásnak természetesen a vasúti hálózat fejlesztése és a beruházások szüksége is kell, hogy megfeleljen. Természetes, hogy erre nekünk nagy összegeket kell áldoznunk. Az előttünk fekvő törvényjavaslat épen arra czéloz, hogy bizonyos, kétségtelenül létező szükségek fedeztessenek, a mely szükségek onnan erednek, hogy hazánk a közgazdasági téren, az előadó úr által jelzett nagy lendületet sikeresen elérte. De, t. ház, pártom nevében még sem fogadhatom el a törvényjavaslatot azért, mert ez a törvényjavaslat egy bizonyos oly princzipiumot látszik megállapítani, a mely princzipiumot én helytelennek tartok. Erős meggyőződésem az, hogy a vasutaknak bevételeiből, mielőtt ezen bevételek mint tiszta nyereség vitetnének át az ország költségvetésébe, bizonyos költségeket kellene fedezni, a mely költségek oly neműek, melyek a forgalom fentartásával és normális fejlődésével szoros összefüggésben vannak. Ilyenek például a kocsiknak stb. megjavítása és a forgalomhoz mért mennyiségben beszerzése. Ha mi minden bevételt a tőke-számlára írunk, akkor természetes, hogy vasutaink óriási nyereséget mutatnak a költségvetésekben, már pedig nagyon helytelennek tartom, hogy ha mi azzal ámítjuk magunkat, hogy vasutaink többet jövedelmeznek, mint jövedelmeznének, hogyha bizonyos költségek a jövedelemből fedeztetnének. Ezt nem csak helytelennek, de az állam pénzügyi vezetésének helyessége szempontjából veszélyesnek is tartom, mert így a pénzügyi kormány még akarata ellenére is félre van vezetve bizonyos bevételek nagysága által s ezen bevételek nagyságára alapítván, az állam költekezésének nagyságát, ügy jár, hogy a mikor végre bizonyos számú évek leforgása után kiderül, hogy szükség van a vasutak forgalmi eszközeinek fentartására és a szükségletekhez mérten szaporítására nagyobb összegeket áldozni, akkor kénytelen nagyobbmérvfí kölcsönt megkötni azért, hogy fedezzen oly költségeket, a melyeknek hasznos