Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

152. országos ülés 1897 és szélső halóidalon.) Ez indította a néppártot is — nem tagadom, hosszas és kemény vitatkozás után — hogy ezen béketárgyalásokba befoly­jon. Mi ezt tettük teljes lojalitással, bizva az ellenfél lojalitásában. Nekünk legkevésbbé sem jutott volna eszünkbe, hogy, miután meg lett kötve a béke, azt mondjuk: ez alkalommal a békét megkötöttük, de majd holnap vagy hol­napután, ha ti mozdulni fogtok, újra kezdjük és még rosszabbul. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem ez a békülékenység modora. (Élénk helyeslés bál- és szélső baloldalon.) Hogyha kezet nyújtok az ellenfélnek, azt mondjam neki, csak mozdulj meg még egyszer, akkor nem foglak elnyomni, hanem össze foglak törni. Nagyon sajnálom, hogy ez a nyilatkozat tegnap megtétetett, sőt határozat is lett hozva, de én a t. miniszterelnök úr és Kubinyi Géza t. kép­viselő úr felszólalásából azt veszem kk hogy deprekáltak ezen kijelentésnek s ezen szempont­ból kész vagyok ezen kérdés felett napirendre térni. (Helyeslés.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Igen kérem, méltóztassanak nem foly­tatni ezt a kérdést. (Helyeslés.) Azt gondolom, t, ház, hogy a tegnapi dolgok elintézésének volt bizonyos komolysága; vagy volt vagy nem volt? Ha volt, akkor utólagos, talán nem czélzatos, de mégis oly színezettel biró kimagyarázásokkal és elmagyarázásokkal a czélnak komolyságát von­juk kétségbe. Arra kérem a t. házat, méltóz­tassék meggondolni, hogy — a mint Polónyi Géza képviselő úr mondotta igen helyesen — a pártok beléletébe itt a házban benyúlni nem szabad, következéskép nem volna czélszerű, ha divatba hoznák azt, hogy elkezdjük egyik-másik párt tanácskozásait itt vitatni. Először csak bizo­nyos határig lehet azokat csak ismerni is, másod­szor, ha ismerve is volnának, részletes tárgyalás körébe nem vonhatók. De vájjon, hogy nézne ki, ha a szabadelvű párt részéről azt kezdenék tárgyalni, hogy egyik vagy másik ellenzéki párton ez vagy amaz, így vagy úgy nyilat­kozott, hogy ilyen vagy olyan többség hozta-e meg a párthatározatot? Azt gondolom, nincs a dolog érdekében, nem lehet czélravezető ered­ménye sem. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, ha komolyan jártunk el, ma is ennek a komoly­ságnak adunk kifejezést, midőn e kérdéssel to­vább nem foglalkozunk. (Élénk helyeslés jobbfelől és a baloldalon.) Elnök: Erre a mellékesen belevegyített kérdésre minden oldalról megtörténvén már a nyilatkozatok, többé a napirendtől eltérni nem lehet. (Általános helyeslés.) Méltóztassanak már most azok felszólalni, a kik a szőnyegen levő törvényjavaslat általános tárgyalásához akarnak szólni. KÉPVH. NAPLÓ. 1 896 - 1901. IX KÖTET. Julius 31-én, szombnton. \ 37 Kérek csendet minden oldalon. Kossuth Ferencz: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot azon párt nevében, mely­hez tartozom, még általánosságban sem fogadom el; nem fogadom el azért, merte törvényjavas­latra is alkalmazható az az ellenvetés, melyet a czukorprémiumra vonatkozólag is tettünk, hogy tudniillik egy évre hozatnék meg a törvény, holott mi nem tudjuk, hogy ez év alatt még mi fog történni, mert arról, hogy Ausztriával való viszonyaink miként fognak alakulni, még hiva­talos tudomásunk nincs. Kérdem, hogy mely érdek parancsolhatja Magyarországnak, hogy magát egy évre lekösse oly dologban, melyben e lekötés az Ausztriával való viszonyra kihat, ha az ország még nem ismeri, milyen lesz e viszony és lesz-e egyáltalán Ausztriával oly szerződés köthető, melybe az előttünk levő tör vényjavaslat beilleszthető. Ezt még a miniszter úr sem tudhatja, mert ha tudná, akkor a kiegye­zésre nézve is benyújtott volna törvényjavas­latot. Ez oknál fogva nem tartom időszerűnek e javaslatot, és úgy hiszem, hogy sokkal helye­sebb volna oly ideiglenes törvényt hozni, mely kizárólag inagynr érdekeknek felelne meg. (He­lyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan meg valaki általánosságban szólani? Ha senki, a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: Azt hiszem, pár szóval felvilágosíthatom a kérdést s ezzel talán sikerül megnyugtatnom azokat, a kik a törvényjavaslatot a dolog félreértése miatt nem kívánják elfogadni. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy e javaslat nem Ausztriá­val közös javaslat, ehhez a javaslathoz Ausz­triának semmi köze nincs, ilyen törvényjavaslat Ausztriában nem is létezik, mert egyáltalában arra szükség nincs. A dolog úgy áll, hogy az 1888 : XXV. tcz. a szeszadóról megállapítja az összkontingenst a monarchia egész területére egy bizonyos mennyiségben j megállapítja azt is, hogy ezen összkontingensből mennyi esik Ma­gyarországra, mennyi esik Ausztriára, a mi kisebb adótétel mellett ott termelhető. Az, hogy Magyarország a saját kontingensét hogyan osztja fel saját gyárai között, nevezetesen, az ipar és mezőgazdasági gyárak között és hogyan osztja fel Ausztria a maga kontingensét: nem közös kérdés, mert arra nézve ki van jelentve, hogy mindenik állam önállókig intézkedik ebben a kérdésben. Ennek következménye az, hogy Ausztria a maga szeszkontingensének az egyes gyárak között való szétosztását nem is törvény­hozási úton cdnálja, mint a hogy Magyarország csinálta az említett törvényben. Ebből természet­szerűleg következik, hogy ezen javaslat a vám­szövetséggel, vagy azzal a viszonynyal, mely­ben Ausztriával állunk, vagy annak alakulásával 18

Next

/
Oldalképek
Tartalom