Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

152. országos ülés 1897 és szélső halóidalon.) Ez indította a néppártot is — nem tagadom, hosszas és kemény vitatkozás után — hogy ezen béketárgyalásokba befolyjon. Mi ezt tettük teljes lojalitással, bizva az ellenfél lojalitásában. Nekünk legkevésbbé sem jutott volna eszünkbe, hogy, miután meg lett kötve a béke, azt mondjuk: ez alkalommal a békét megkötöttük, de majd holnap vagy holnapután, ha ti mozdulni fogtok, újra kezdjük és még rosszabbul. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Nem ez a békülékenység modora. (Élénk helyeslés bál- és szélső baloldalon.) Hogyha kezet nyújtok az ellenfélnek, azt mondjam neki, csak mozdulj meg még egyszer, akkor nem foglak elnyomni, hanem össze foglak törni. Nagyon sajnálom, hogy ez a nyilatkozat tegnap megtétetett, sőt határozat is lett hozva, de én a t. miniszterelnök úr és Kubinyi Géza t. képviselő úr felszólalásából azt veszem kk hogy deprekáltak ezen kijelentésnek s ezen szempontból kész vagyok ezen kérdés felett napirendre térni. (Helyeslés.) B. Bánffy Dezső miniszterelnök: T. ház! Igen kérem, méltóztassanak nem folytatni ezt a kérdést. (Helyeslés.) Azt gondolom, t, ház, hogy a tegnapi dolgok elintézésének volt bizonyos komolysága; vagy volt vagy nem volt? Ha volt, akkor utólagos, talán nem czélzatos, de mégis oly színezettel biró kimagyarázásokkal és elmagyarázásokkal a czélnak komolyságát vonjuk kétségbe. Arra kérem a t. házat, méltóztassék meggondolni, hogy — a mint Polónyi Géza képviselő úr mondotta igen helyesen — a pártok beléletébe itt a házban benyúlni nem szabad, következéskép nem volna czélszerű, ha divatba hoznák azt, hogy elkezdjük egyik-másik párt tanácskozásait itt vitatni. Először csak bizonyos határig lehet azokat csak ismerni is, másodszor, ha ismerve is volnának, részletes tárgyalás körébe nem vonhatók. De vájjon, hogy nézne ki, ha a szabadelvű párt részéről azt kezdenék tárgyalni, hogy egyik vagy másik ellenzéki párton ez vagy amaz, így vagy úgy nyilatkozott, hogy ilyen vagy olyan többség hozta-e meg a párthatározatot? Azt gondolom, nincs a dolog érdekében, nem lehet czélravezető eredménye sem. (Helyeslés jobbfelöl.) Azt hiszem, ha komolyan jártunk el, ma is ennek a komolyságnak adunk kifejezést, midőn e kérdéssel tovább nem foglalkozunk. (Élénk helyeslés jobbfelől és a baloldalon.) Elnök: Erre a mellékesen belevegyített kérdésre minden oldalról megtörténvén már a nyilatkozatok, többé a napirendtől eltérni nem lehet. (Általános helyeslés.) Méltóztassanak már most azok felszólalni, a kik a szőnyegen levő törvényjavaslat általános tárgyalásához akarnak szólni. KÉPVH. NAPLÓ. 1 896 - 1901. IX KÖTET. Julius 31-én, szombnton. \ 37 Kérek csendet minden oldalon. Kossuth Ferencz: T. ház! A szőnyegen levő törvényjavaslatot azon párt nevében, melyhez tartozom, még általánosságban sem fogadom el; nem fogadom el azért, merte törvényjavaslatra is alkalmazható az az ellenvetés, melyet a czukorprémiumra vonatkozólag is tettünk, hogy tudniillik egy évre hozatnék meg a törvény, holott mi nem tudjuk, hogy ez év alatt még mi fog történni, mert arról, hogy Ausztriával való viszonyaink miként fognak alakulni, még hivatalos tudomásunk nincs. Kérdem, hogy mely érdek parancsolhatja Magyarországnak, hogy magát egy évre lekösse oly dologban, melyben e lekötés az Ausztriával való viszonyra kihat, ha az ország még nem ismeri, milyen lesz e viszony és lesz-e egyáltalán Ausztriával oly szerződés köthető, melybe az előttünk levő tör vényjavaslat beilleszthető. Ezt még a miniszter úr sem tudhatja, mert ha tudná, akkor a kiegyezésre nézve is benyújtott volna törvényjavaslatot. Ez oknál fogva nem tartom időszerűnek e javaslatot, és úgy hiszem, hogy sokkal helyesebb volna oly ideiglenes törvényt hozni, mely kizárólag inagynr érdekeknek felelne meg. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Kivan meg valaki általánosságban szólani? Ha senki, a vitát bezárom. Lukács László pénzügyminiszter: Azt hiszem, pár szóval felvilágosíthatom a kérdést s ezzel talán sikerül megnyugtatnom azokat, a kik a törvényjavaslatot a dolog félreértése miatt nem kívánják elfogadni. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy e javaslat nem Ausztriával közös javaslat, ehhez a javaslathoz Ausztriának semmi köze nincs, ilyen törvényjavaslat Ausztriában nem is létezik, mert egyáltalában arra szükség nincs. A dolog úgy áll, hogy az 1888 : XXV. tcz. a szeszadóról megállapítja az összkontingenst a monarchia egész területére egy bizonyos mennyiségben j megállapítja azt is, hogy ezen összkontingensből mennyi esik Magyarországra, mennyi esik Ausztriára, a mi kisebb adótétel mellett ott termelhető. Az, hogy Magyarország a saját kontingensét hogyan osztja fel saját gyárai között, nevezetesen, az ipar és mezőgazdasági gyárak között és hogyan osztja fel Ausztria a maga kontingensét: nem közös kérdés, mert arra nézve ki van jelentve, hogy mindenik állam önállókig intézkedik ebben a kérdésben. Ennek következménye az, hogy Ausztria a maga szeszkontingensének az egyes gyárak között való szétosztását nem is törvényhozási úton cdnálja, mint a hogy Magyarország csinálta az említett törvényben. Ebből természetszerűleg következik, hogy ezen javaslat a vámszövetséggel, vagy azzal a viszonynyal, melyben Ausztriával állunk, vagy annak alakulásával 18