Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-152

152. országos ülés 1897. Julius 31-én, szombaton. j 33 termelők között három évi időszakra állapíttatik meg. Az első időszak 1888--1889, 1889—1890, 1890—189í három évi folyamot foglal magában. A második időszak 1891—1892, 1892—1893, 1893—1894 és a harmadik időszak 1894—1895, 1895—1896, s a mostani évi augusztus 31 ig terjedő időszakot foglalja magában. Minthogy azonban ennek a törvénynek az érvényessége tiz évre állapíttatott meg, ezen három időszakon felöl még egy esztendő marad és a jelen törvényjavaslat csak azt akarja, hogy ez^n egy esztendőre a kontingens törvényesen osztassék fel. Erre kér a kormány felhatalmazást és én a pénzügyi bizottság nevében általánosságban és részleteiben elfogadásra ajánlom a törvényjavaslatot. (Helyeslés jobbfelöl.) Rakovszky István jegyző: Polónyi Géza! (Halljuk! Halljuk! a szélsií baloldalon.) Polónyi Géza: T. ház! (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) A törvényjavaslat érdemére nézve igen röviden nyilatkozom. Elvi okok és a bizalom kérdése kizárják azt, hogy én és elvtársaim e törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadjuk és ennek folytán tiszte lettel bejelentem a képviselőháznak, hogy a magunk részéről ezen törvényjavaslatot sem általánosságban, sem részleteiben el nem fogadjuk, (Helyeslés a szélső baloldalon.) Teljesen felmentve érzem magam attól, hogy indokaimat e perczben ezen törvényjavasiatra vonatkozólag bővebben előtérjeszszem, mert egyrészt a vámszövetség kérdésében, másrészt a politikai bizalom kérdésében a képviselőház tájékozva van azon álláspont felől, a melyet ez a párt elfoglal. Nem is foglalkozom tovább e kérdéssel, megelégszem e rövid nyilatkozattal. De a t. ház szives engedelmével, előre bejelentve azt, hogy nem magáról a tárgyról kívánok szólni, a házszabályok 155. szakasza alapján a tegnap történt eseményekkel kapcsolatban szándékoznám a t. ház szives figyelmét igénybe venni és ezt csak a ház engedelmével tehetvén, kérem a ház t. elnökét, szíveskedjék kieszközölni azt, hogy erre vonatkozó nyilatkozatomat megtehessem. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) Elnök: Felteszem a kérdést. Megengedi-e a ház, hogy a képviselő űr a napirendre kitűzött tárgytól eltérve, más tárgyról beszélhessen? (Igen!) A ház megengedi. Polónyi Géza: T. ház ! Igéi etemhez hű fogok maradni, nagyon röviden és objektíve akarok a kérdéshez hozzászólni. Senki előtt sem titok a parlamentben, hogy nemes igyekezetíí és ugyanily nemes cjgélzatú férfiak közreműködésével, — talán mindnyájunk megelégedésére kellene konstatálnom, — sikerült a magyar parlamentben a békeséget helyreállítani, az úgynevezett élet-halálharczot engesztelékeny hangulattal más irányba terelni. Ha valaha, ily viszonyok között rendkívül fontos dolog, hogy a pártok inteticziói tekintetében és az intencziók lojális elfogadása tekintetében sem az egyik, sem a másik oldalról kétség ne forogjon fenn. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Mélyen sajnálom, t. ház, hogy e tekintetben nekünk ezen az oldalon a tegnapi nap eseményei súlyos aggodalmakra szolgáltatnak okot, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) úgy, hogy kötelességünknek tartjuk a parlamenti nyilt ülésben való felvilágosítást tiszteletteljesen kérni. Általában véve rendes viszonyok közt sem nem ildomos, sem nem helyes a pártok beléletében történt eseményekkel a parlamentben foglalkozni. Nem is szokták ezt tenni; különösen nem, ha az egyéni felszólalások értékével kell csak számot vetnünk. De ott, hol a többség, a kormányt támogató, tehát a parlamentáris elvek szerint tényleg a kormányzó többség kebeléhen határozat keletkezik, az oly lényeges és fontos, hogy annak intencziója, lojalitása iránt teljes kötelességünk, különösen olyan parlamenti helyzetben, a milyenben tegnap voltunk, felvilágosítást kérni. (Halljuk! Halljuk!) T. ház! A lapok hírei szerint — azt hiszem, illetékes lapra hivatkozom, midőn a »Nemzet«-et nevezem meg, — (Egy hang jobbfelöl: No!) a szabadelvű pártban történt eseményeket illetőleg azt hiszem, legilletékesebb orgánumra hivatkozom, a midőn a »Nemzet«-re hivatkozom (Halljuk! Halljuk!) — báró Podmaniczky Frigyes indítványára a szabadelvű pártban következő határozat keletkezett (olvassa): »A párt magáévá teszi a miniszterelnöknek s a párt vezérének előterjesztését; bizalmát és ragaszkodását nyilvánítja a miniszterelnök s az egész kormány iránt s kijelenti, — itt következik az, a mit sérelmesnek tartok — hogy ha a viszonyok alakulása szigorúbb rendszabályokat kényszerítőieg szükségesekké tenne, azok keresztülvitelében számíthat a kormány annak idején az egész párt odaadó támogatására.« (Nagy zaj és nyugtalanság a szélső baloldalon.) Előre is kijelentem, hogy legtávolabbról sem szándékozom bárki iránti gúnyos megjegyzések kapcsán tárgyalni azon kérdést, hogy miért tartott a párt szükségesnek egy nagy bizalmi manifesztácziót épen tegnap? Távol áll tőlem ezt kétségbe vonni, ehhez feltétlenül joguk volt és van, s tiszteletben tartjuk. Azonban a határozat második részére nézve, — hogy az intencziót világosan megértsük — szükséges, hogy annak kútforrására utaljak. (Halljuk ! Halljuk !) Olvastam Szemere Attila felszólalását, olvastam Tisza Kálmán felszólalását és olvastam killö.