Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-147

147. országos ülés 1897. Julius 26-4n, hétfőn. 7 minisztériumát, hogy a háta megett ülő, nagy többséggel együtt kénytelen legyen akaratát akként módosítani, egyes, néha nem sok tagból álló kisebbség felfogásához, hol lesz akkor a felelősség Magyarország ügyeinek vezetésében ?«' (Igás ! Úgy van ! jobbfelöl.) Igen szép, kérem, csakhogy ennek a thézisnek ilyen magas színvonala mellett meg lehetne jogosan kívánni azt, hogy a thézisnek minden részlete megfeleljen a helyzetnek, először, hogy egyes apróbb kérdésről és nem sok tagból álló kisebbségnek a felfogásáról és arról legyen szó, hogy ennek a Magyarországnak parlamentáris élete olyan harminez esztendő óta, hogy itt bizony komoly esetekben felelősségre vonják a minisztert. Á felelősségre vonásnak lehet az is a következménye, hogy felmentik a minisztert a felelőssége alól, de legalább a felelősségre vonást kimondják. Akkor igenis lehetne ilyen theoriákat hangoztatni. Ámde ezek a lényeges kritériumok itt hiányoznak. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Először nem egyes képviselőkről van szó, másodszor nem néhány tagból álló ellenzéki kisebbségről, hanem Magyarország összes ellenzékéről van szó; és, t. képviselőház, nem mi rajtank múlt, hogy nem vagyunk többen. Mi nem mondtuk azt

; hogy a választások alkalmával megfogjuk buktatni a t. túloldalt, de a t. miniszterelnök úr már a ház megalakulása alkalmával is dicsekedett azzal, hogy nem rajta múlt, mert ha rajta múlt volna, egy sem jött volna be az ellenzékből. Nos, akkor ne méltóztassék annak az ellenzéknek szemébe dobni, hogy egyesekből, nem sok tagból álló ellenzék. Az ilyen fellépéssel szemben, a hol az ellenzék tárgyilagos vita keretében igyekszik arról meggyőzni a kormányt, hogy merev állásfoglalása egy nagy pártnak az elvét, a másiknak a meggyőződését sérti, koncziliáns modornak felvétele egyáltalában nem vonna le semmit a kormány tekintélyéből és nem vonna le semmit abból a mindenhatóságból, a melyet újabb attribútumokkal kiegészíteni nem is tanácsos. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt mondja gróf Tisza István t. képviselőtársam, — meglehetős gúny nyilatkozik meg benne, — hogy mi tiltakozunk az egy órai meghosszabbítás ellen és nem akarunk öt órát dolgozni. Hát, t. képviselőház, a ki azokat a hangokat hallotta, a melyek itt elhangzottak, a ki hallotta azt a tárgyalást, a mely itt folyt, a melyben alig volt szó az egész vita folyamán arról, hogy egy órával meghosszabbítsuk-e csakugyan a tárgyalási időt vagy nem, és a szónokok többsége a t. túloldalról jött, és tényleg a t. túloldalnak igen erős fajsúlyú szónokait hallottuk a mellett argumentálni, — nem, hogy az egy órai meghosszabbítás szükséges, hanem a mellett, hogy mi gyerekjátékot csinálunk ; (Igaz! a szélső baloldalon.) hát ha ezt halljuk, nem közel áll-e az a feltevés, hogy nem mi nem akarunk öt óráig dolgozni, hanem a t. túloldal nem akar négy órát sem dolgozni, mert ha e rendszabályokat keresztfílerőszakolja, a me'yekkel itt megfenyegettek, akkor elég lesz egy esztendőben egyszer egy hónapon keresztül felolvasó üléseket tartani, mert szólásszabadság nélkül parlamenti tárgyalást csinálni nem lehet. (Ügy van! Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Szemünkre veti, t. képviselőház, gróf Tisza István képviselő úr azt is, — mert hiszen, mondom, nem a felett foly a vita, hogy mi a mostani indítványban a helyes, hanem, hogy mit vétettünk mi a nniltban, — szemünkre veti, hogy a czukorprémium ellen annyi felszólalás volt, holott voltaképen a mi bűnünk, hogy miért nem szóltunk n múlt esztendőben. Ez a kérdés így felvetve, nem egészen új. Azért szükségesnek tartom itt hangsúlyozni, hogy a múlt országgyűlésért ezt az országgyűlést felelősségre vonni senkinek sem lehet. (Úgy van ! a szélső baloldalon.) Az az 1896. évi országgyűlés volt, azért tény, hogy minket felelősség nem terhel. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ez a parlamenti általános szabály. A másik, pedig az, hogy annak, hogy 1896 ban neat hoztak fel a czukoiprémium ellen annyi aggályt azok, a kik iit ültek, mint a mennyit az idén felhoztak, igen egyszerű oka van. (Halljuk !) Ennek oka az, hogy mi nem olyan ellenzék vagyunk, mint a minőnek Groisz Gusztáv t. kép • viselő úr feltüntetett, kik mindent elleneznek, a mi onnan jön, hanem olyan ellenzék, a mely latol és birál, a mint ő követeli tőlünk. A múlt évben ezt a javaslatot latolták és bírálták; de mert senkisem tudta azt, hogy 1896-ban a 9 millióra felemelt czukorprémium daczára is általánossá fog válni az a meggyőződés, hogy ezzel azon az iparágon gyökeresen segíteni nem lehet, (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) hanem igen is tönkre lehet tenni Magyarország gazdaközönségének egy másik részét (Űgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és fel lehet vele virágoatatni esetleg az osztrák czukoripart; (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) miután, mondom, ez a tapasztalat egy év alatt megérlelődött, és minthogy az ellenkezőnek bizonyítására líj tényeket és érveket nem hoztak fel, hát igenis most teljes erővel ellenezzük a javaslatot. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt kívánja nemcsak az ellenzéki komolyság, hanem kívánta tőlünk a parlamenti tisztesség is. (Helyeslés a szélsőbalon.) Azt mondja gróf Tisza István t. képviselőtársam, hogy egészen nyugodt az ország közvéleménye. Összefüggésbe hozta ezt azokkal az elhangzott szavakkal, hogy »az ország közvéle-