Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-151

112 151. országos ülés 1897. Julius 30-án, pénteken. cziális üzletet, a mely erkölcstelen üzlet, a mely tehát betiltandó üzlet, védelembe nem veheti soha. Ezek a differencziális üzletek, a mint mondottam, közgazdasági szempontból sem állják ki a kritikát, mert épen ezek az üzletek azok, a melyek a gabona árát lenyomják a börzén, ezen üzletek következtében nyomják le a gabona árát egész négy forintig, ezen üzletek következtében tehát a magyar nagygazda közönség százezrekkel károsodott meg. Az a kormány, a mely csakugyan szivén viseli a nép érdekeit, az a kormány, a mely csakugyan óhajtja orvosolni a nép bajait, az nem veheti védelembe a börze differencziális üzleteit, sőt lelkiismeretben kötelessége volna, hogy ezen üzletek meggátlására minden törvényes eszközt megragadjanak és életbeléptessenek. Nem az institucziót támadjuk meg, nem a börzét, hanem az iustituczió visszaéléseit. A fáról letépjük a vadhajtásokat, a búzából kiszedjük a konkolyt, de ezzel nem teszszük tönkre a fát, sőt azt eszközöljük, hogy a fa annál nagyobb virulásba jő. Ép úgy, t. ház, ha a differencziális üzleteket a börzén megtiltanák, lehetetlenné tennék, ezzel nem az intézményt magát támadnák meg, hanem ellenkezőleg hitelét növelnék, azt erősítenék és tekintélyét adnák vissza. Oly szédelgésszerü szine van a differencziális üzletnek, a melyet senki sem tagadhat eh De ha szédelgő üzlet ez, akkor lehet-e védenünk? Vajjou egy kormányzatnak szabad-e megtűrni azt? Nem kötelessége-e minden erővel azon lenni, hogy a szédelgésnek útját szegje? Hiszen, t. ház, saját polgáraink fosztatnak ki, saját hazánk gyermekeit zsebelik ki ezen üzletekkel; közönyös lehet-e tehát a hazára, közönyös lehet-e a nemzetre ezen üzlet fentartása, vagy pedig ezen üzleteknek betiltása? Azt mondják, hogy a börzeadó behozatalával a kereskedelem bénulást szenvedne. Hát én alig hiszem, t. ház, hogy a kereskedelem ennek kárát vallaná, mert ha csakugyan igaz volna, a mit itten állítanak, akkor Németország nem hozta volna be ezt az adót, vagy ha behozta volna is, eltörölte volna már. És ha igaz volna, nem hozta volna be Ausztria sem. Miután ez az állítás csak egyszerű kibúvó arra, hogy a börze az eddigi privilégium élvezetében megmaradhasson, azért ezen állítást komoly érvül nem vehetem. Az ingatlan-forgalomnál nincsen meg az adózás, t. ház? Ha valaki egy darab földet vesz, csak ; kkora legyen is, mint a tenyerem, nem kell-e mindjárt százalékot fizetni utána? Ha valaki házat vesz, akármilyen kicsi legyen, mint egy putri, nem terem-e mindjárt ott a fiuáncz és nem kell-e fizetnie mindjárt állami és községi adót? Honnan van tehát, t. ház, hogy a mig a nép minden üzlet kötésésénél (Zaj. Halljuk! Halljuk!) meg van terhelve adóval, addig a börzén milliókra menő üzleteket köthetnek a nélkül, hogy csak egy krajczár adót fizetnének, a nélkül, hogy az állam terheiből vállaikra legalább egy részt átvennének. Hogyha a tőzsdeadó a tőzsdei forgalmat akadályozza, akkor el kell törölni a szállítási adót is, mert arra is azt lehetne mondani, hogy akadályozza a forgalmat. De úgy-e, nem törölte el a t. kormány, hanem még emelte? Hu igaz ez az állítás, akkor el kell törölni az árúforgalmi adót is pedig nem törölte el, hanem még emelte. Németországban, a mint mondottam, 1885. október 1-én lépett életbe a tőzsdeadó és mindjárt egy esztendő alatt ezen adóból volt nekik 8,002.S33 márka jövedelmük. Nem lehet tehát azt mondani, hogy a börze megadóztatása tönkreteszi a börzét és kereskedelmet s oly csekély hasznot hoz az államnak, a mely miatt nem volna érdemes ezen törvényjavaslatot beterjeszteni. A német és az osztrák példa mást mutat ; bizonyára, ha nálunk behoznák ezen adórendszert, a mi tapasztalataink is megczáfolnák a túloldalnak erre vonatkozó hamis állításait. De nemcsak nyolcz milliót hozott volna be ezen börzeadó még az első évben sem Németországban. Hiszen az akkori pénzügyminiszter, Scholtz maga mondta, hogy nagy arányú sikkasztások és illeték-megrövidítések történtek azon évben. Ha ezek nem történtek volna, akkor még sokkal több jövedelmet tudott volna a börzeadóban felmutatni, mint a mennyit felmutatott az első esztendőben. Először mindig azt mondották, hogy a mig Ausztriában a börzeadót be nem hozták, addig mi sem hozhatjuk be, mert ha mi behozzuk, Ausztriában pedig nem lesz behozva, akkor a mi gabona-üzletünk forgalmát áttereljük majd a bécsi börzére. Lám Bécs nem félt attól, hogy ő a gabouaüzletnek forgalmát át fogja terelni a budapesti tőzsdére. Ő behozta a nélkül, hogy mi behoztuk volna és nem terelődött át a bécsi forgalom. Sőt nemcsak hogy a forg-dom nem terelődött át, hanem daczára annak az óriási antiszemita áramlatnak, a mely Bécsben van, még csak a bécsi tőzsdekirályok sem jöttek át Budapestre. Nem, szépen ott maradtak, mert ott maradnak, t. kormány, a hol a hasznot kapják. Mi sem vesztjük el a mi kereskedőinket azért, hogy behozzuk a börzeadót. Ha elvesztenők, nem is igen Sajnálnék őket, mert azoknak a legfőbb elvük: ubi bene, ibi patria. Az ilyen embereket nem igen sajnáljuk. Azonban nem is hiázem, hogy itt ne maradnának, mert ha szomszéd tartományba mennének ott is rájuk nehezednék ez a teher. Ha Németországba mennének, ott sem tudnának a tehertől megszabadulni. Azután nem lehet ám mindenütt oby fényes üzleteket csinálni, mint Magyarországon, nem min-