Képviselőházi napló, 1896. IX. kötet • 1897. julius 26–augusztus 19.

Ülésnapok - 1896-151

151. országos ülés 1897. Julius 30-án, pénteken. ] Q5 kap nyersczukrot, ha nincs benn a kartell ben. E tekintetben tehát feltétlenül intézkedni kell. Nem czélom, t. ház, felszólalásom mai a vitát húzni, azt hiszem, egyetlen egy betűt sem mond­tam olyat, a mely a tárgygyal és határozati javaslatommal össze nem függ. Határozati javaslatom másik része a hat­krajezáros fogyasztási adó eltörlése. Minthogy ez Ausztriában sincs meg, ott a ezukor olcsóbb, ennek pedig, mint Polónyi Géza t. képviselő­társam kimutatta, az a következése, hogy határ­széli városainkban a kereskedőknél a ezukor­forgalom teljesen megszűnik, mert csempészet útján Ausztriából látják el magukat a fogyasz­tók. A hatkrajczáros adó megszüntetése tehát a ezukorfogyasztást kétségkívül emelné. Mert például a szalonna olyan dolog, a melyet az alföldi munkás nem igen nélkülözhet. De men­től drágább lesz a szalonna, annál nagyobb kenyeret pirít és annál kisebb szalonnát húz a nyársra és mentől olcsóbb a szalonna, annál nagyobb lesz a nyárson a szalonna és annál zsírosabb a pirítós. Csodálatos tehát, ha önök azt mondják, hogy a hatkrajczáros fogyasztási adó nem emelné a ezukorfogyasztást. De az ily természetszerű indítványokkal szemben a kormány a lehető legnagyobb ma­kacsságot tanúsítja. Hány esztendeig kellett nekünk e padokról folytonosan sürgetni az olcsó marhasó életbeléptetését és évek múltak el, míg rájött a t. kormány, hogy csakugyan igazunk van; az olcsó marhasót életbeléptette. (Úgy van! Ügy van! a szélső baloldalon.) De életbeléptetése daczára tapasztaljuk mi gazdák, hogy az olcsó marhasóhoz nehéz hozzá jutni, Kezelésében hiba van, — de ezt majd a költségvetésnél mondom el, — most csak azt emelem ki, hogy ne mél­tóztassék oly nagyon ragaszkodni fiskális szem­ponthoz; ne méltóztassék azt a krajezárt és forintot nézni, a mely á hatkrajczáros ezukor­adóból befolyik, hanem azon álláspontra méltóz­tassék helyezkedni, hogy jobb a sűrű garas, mint a ritka forint. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A hat krajezáros ezukoradóra különösen a kiskereskedőknek van nagy panaszuk, mert — ezt csak mellékesen jegyzem meg — a detail­ban eladott ezukor után kelleténél több fogyasz­tási adót fizetnek, mert nemcsak a ezukorérf, de a, czukoipapirosért is megfizetik a fogyasztási adót, (Mozgás a szélső baloldalon.) ez pedig sokra rúg, mert 62 forint árú ezukormennyiségnél 9 forint 60 krajezárt tesz a papirosért fizetett fogyasztási adó. (Mozgás.) A 9—10 kilónyi sü­vegczukornál 240 — 360 grammot nyom a göngy. Tehát a papirost elég drágán fizetik meg, 50 métermázsa ezukor tiszta súlya csak 48­4 méter­mázsa, a papiros 1*60 kilogramm. Ezt tehát szá­mításba kellene venni, mert azt hiszem, (Hall­KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. IX. KÖTET. juh! Halljuk/) hogy a prémium visszatérítése alkalmával meg az állam van e göngyökkel rövidítve. (Mozgás. Elnök csenget.) Mert hogy áll a dolog? Az állam a szabad kikötőbe vagy szabad helyre vitt ezukor súlya után fizeti a prémiumot a gyárosnak; például ha egy gyáros egy vaggon ezukrot szállít Fiume szabad ki­kötőjébe s ott elhelyezi, a szállítmány súlya szerint fizettetik a prémium; pedig a ezukor súlyában benne van a papir súlya is és az soha­sem ellenőrizhetik és nem is ellenőrzik, hogy a raktárban, a honnan elvitték a ezukrot, e papír­nélküli ezukor súlya mennyi volt. Összefoglalva tehát ' eszédemet, kijelentem azt, (Halljuk! Halljuk!) hogy határozati javas­latomat fentartom és annak elfogadására kérem a t. házat. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: A következő határozati javaslat benyújtója, Rakovszky István képviselő úr nem kivan a zárszó jogával élni. Következik : Rakovszky István jegyző: Holló Lajos! Elnök: Holló Lajos képviselő úr szintén nem kivan a zárszó jogával élni. Rakovszky István jegyző: Lepsényi Miklós! Lepsényi Miklós; T. ház! A ezukorpré­mium-törvényjavaslatra vonatkozó tárgyalásokkal, ha eddig nem tudtuk volna, teljes bizonyosság­gal meggyőződhettünk arról, hogy a mi igen tisztelt kormányunk csakugyan nagy barátja a népnek, tudniillik a gyáros népnek. (Derültség.) Hiszen az egész javaslat a gyárosok érdekében terjesztetett elő, a gyárosok érdekében forszí­rozták azt és a gyárosok érdekében fogja majd a t. túloldal meg is szavazni. De mind a mellett mindazok a képviselő urak, tudniillik ketten, kik felszólaltak, továbbá az igen t. miniszter úr, valamint a t. előadó úr, sohasem azt akar­ták nekünk bebizonyítani, hogy a gyárosok ér­dekében terjesztetett elő a javaslat, a mit köny­nyen be lehetett volna bizonyítani, hanem mindig azt bizonyították, a mit nem lehet bebizonyí­tani, hogy a földmívelők érdekében terjesztették azt elő. Az ellenzék számos taggal vett részt a le­folyt vitában; majdnem minden egyes tagja be­ható kritika alá vette a javaslatot és különösen nagy súlyt fektetett azon állításnak a megezá­tolására, hogy ez a javaslat lehet érdeke a gyárosnak, lehet érdeke a kereskedőnek, de a nagy közönségnek, a termelő osztálynak, a mun­kásosztálynak az érdeke ehhez a javaslathoz hozzákötve nincsen. (Úgy van! a baloldalon.) Miután azonban a t. kormány oly nagy előszeretettel dédelgeti a szegény gyárosok ügyét, hát azok iparkodnak is neki meghálálni azt a szeretetet, mert ugyancsak ragaszkodnak hozzá, u

Next

/
Oldalképek
Tartalom