Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-131
44 131. országos ülcs 1897 Neményi Ambrus előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Engedelmet kérek a t. háztól, hogy szokásom ellenére személyes kérdés ben egy pillanatra igénybe veszem a t. ház türelmét. A ház tegnapi ülésében Hentaller Lajos képviselő úr azt a megjegyzést tette, hogy maga az előadó »három czukorgyárral áll sógorságban«. Én ugyan elegendőnek gondoltam, hogy akkor, mikor a vita bezáratik és a zárszó jogával élek, erre a félig tréfás megjegyzésre is reflektálok. Minthogy azonban úgy tapasztalom, t. ház, hogy ezen megjegyzésnek bizonyos visszhangja van a sajtóban, engedek met kérek a t. háztól, hogy egész röviden a következőket kijelentsem: (Halljuk! Halljuk!) A nélkül, hogy családi visszonyaimat illetőleg valnmi genealógiai fejtegetésekbe bocsátkoznám, egyszerűen kijelentem, hogy semmiféle czukorgyárral, semmi néven nevezendő érdekeltségben nem voltam és nem vagyok. Kijelenteni akarom, hogy az a kérdés, vájjon a t. ház ezt a törvényjavaslatot elfogadja-e, vagy sem, az én egyéni érdekeim szempontjából rám nézve épen olyan indifferens, mint akár Hentaller Lajos képviselő úrra nézve. Én, t. ház, a bizottság megbízásából képviselem ezen a helyen ezt a törvényjavaslatot ép úgy, mint a hogy négy héttel ezelőtt képviseltem például a diurnisták fizetéséről szólÓ törvényjavaslatot. Az érdekeltségem pedig a .prémiumokban épen akkora, mint a diurnisták fizetésében — sem több, sem kevesebb, sem egyéb. Minden különös emóczió nélkül kívántam a t. ház színe előtt ezt az egyszerű tényt megállapítani. (Helyeslés jobbfelől.) Hentaller Lajos: T. ház I Személyes kérdésben és félremagyarázott szavaim helyreigazítása végett kérek szót. (Halljuk! Halljuk! a szélső baloldalon.) T. ház! Én tegnap egy szóval sem mondottam azt, hogy az előadó úr a czukorgyárakat illetőleg érdekelt fél volna; de azért közte és köztem mégis az a különbség, hogy én egy czukorgyárossal sem vagyok rokonságban, míg ő kettővel vagy hárommal is rokonságban van. (Derültség a szélső haloldalon. Mozgás jobbfelől. Zq,j.) Elnöki Figyelmeztetem a képviselő urakat, hogy ne vonjanak a vitába rokonsági viszonyokat, melyeknek a tárgyhoz semmi közük. (Helyeslés jobbfelől.) Ennek itt nincs helye. Rakovszky István jegyző: Reíter János! Reíter János: T. ház! Midőn én a szőnyegen levő törvényjavaslat feletti vitában és a vitának jelen stádiumában felszólalok, ezt nem azért teszem, mintha talán hivatást éreznék magamban a vitába új a dolog lényegét érintő momentumokat behozni. Hiszen azon szakszerű és alapos tanulmányra valló beszédek után, melyek eddig ezen oldalról elhangzottak, ez Julius 7-én, szerdán. nem is volna lehetséges. De másrészt távol van tőlem a gondolat, nem is kecsegtetem magam azzal a reménynye 1 , mintha talán az én csekélységem képes lenne a t. túloldalt a maga álláspontjának helytelenségéről meggyőzni. Ez lehetetlen. Különben is majdnem üres padok felé hangzanak el szavaim. (Úgy van! Úgy van! balfelöl.) A vita jelen stádiumában, mikor a hatalmi kérdés van felvetve, nincs is már helye a kapaczitácziónak. (Helyeslés balfelöl.) De azért én mégis kötelességemnek tartom felszólalni, még pedig azért, mert valahányszor oly természetű törvényjavaslat fekszik előttünk, mely nézetem szerint hazánk érdekeire nézve káros, minden képviselőnek kötelessége legalább is azért felszólalni, hogy adandó szavazatát indokolja. (Helyeslés bálfelöl.) És csupán ez is az egyedüli ezélja felszólalásomnak. (Helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Az újabb időben gyakran halljuk egy bizonyos oldalról hangoztatni a házszabályok revíziójának szükségességét, természetesen azzal a czélzattal, hogy azokba oly rendelkezések vétessenek fel, a melyek alkalmasak az állítólag rendbontó, turbulens, féktelen ellenzék megrendszabályozására, különösen pedig a sok és állítólag csak a huzavonára ezélzó ellenzéki beszéd megakadályozására. Ez a terv, t. ház, nem új, ez régi keletű, elő szokták azt rántani mindannyiszor, valahányszor a kormány oly törvényjavaslattal lép a törvényhozás elé, mely akár közjogi, akár közgazdasági, vagy pénzügyi tekintetben az országra nézve káros, (Úgy van! Úgy van! a laloldalon.) és a mely ennélfogva nemcsak a jogos kritikát hívja ki, hanem az ellenzékre azon erkölcsi kötelességet rójja, hogy a kötelességéről megfeledkezett kormánynyal szemben minden rendelkezésére álló törvényes eszköz felhasználásával iparkodjék a jogsérelmeket vagy egyéb hátrányos következményeket elhárítani. (Helyeslés a baloldalon.) Bezzeg nem panaszkodtak a túloldalon az ország pénzének elpazarlásáról, a drága idő elfecsérléséről a jelen országgyűlés kezdetén, mikor a kormány heteken át nem tudta foglalkoztatni a házat, (Igaz! Úgy van! a baloldalon.) hogy úgyszólván a szünet volt a szabály és kivétel számba ment egy-egy érdemleges ülés. (Igaz! Úgy van! a báloldalon.) Nem hallottunk panaszt a házszabályok ellen sem a költségvetési vita alatt, pedig akkor az ellenzék hol rövidebb, hol hosszabb beszédekben nyíltan kifejtette nézeteit az ország általános helyzetéről, feltárta az ország sebeit, bajait, s itt-ott a kormánynak jó tanácsokkal is szolgált. De azért nem volt panasz az ellenzék bőbeszédűsége ellen, sem pedig a házszabályok ellem (Úgy van! balfelöl.)
