Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.
Ülésnapok - 1896-133
133. országos ülés 1897. aspiráeziókkal be lehet népesíttetni, még ma is üres és legfőlebb egy nagy szégyenfolt van rajta, a mely azt mutatja, hogy ez a. nemzet nem tudja a maga jogosult érdek it az idegen beavatkozástól megvédeni. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Az a rerdszer, a mely az adópolitikánál követtetik, előbb-utóbb a monopóliumra fog vezetni. Az állam-monopólium pedig soha és semmi körülmények közt nem kívánatos, mert az különösen minálunk a különben is nagyon gyenge társadalmi vállalkozási szellemet teljesen kiölné és az ipar fejlődését is tökéletesen megsemmisítené. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Annálfogva én meg vagyok arról győződve, hogy azok, a kik nem azt tartják szem előtt, hogy az osztrákoknak kedélyes, mosolygó arezában miképen gyönyörködhessenek, mikor mi százezreket hozunk az ő érdeküknek az oltárára, hanem a kik Magyarországnak jól felfogott érdekeit tartják ezem előtt, azt a törvényjavaslatot, a mely most a kiegyezkedési kérdések előtt, úgyszólván a harmadik csengetés alkalmával adatott be, semmi körülmények között — akármelyik párthoz tartozzanak is — nem fogják elfogadni. Ezt mikor bátor voltam elmondani, lehetetlen, hogy ezzé! a kérdéssel kapcsolatosan még azon fontos kérdésekre is ki ne terjeszkedjem, a melyeket már az előttem szólók is egy és más alakban megérintettek és szóvá tettek. (Ralijuk!) Azon káros intézkedések és helyzet közt, a melyek itt fel lettek említve, nem utolsó helyen áll a czukoreyárosoknak a kartellje és rayonnirozása. (Úgy van! a szélső baloldalon) Én a kartelleknek határozottan ellensége vagyok, (Helyeslés a szélső baloldalon.) különösen olyan formában, a minőben az Magyarországon és Ausztriában a gazdaközönséggel már évek óta fennáll. De hogy lehessen azt remélni, hogy a kartell által elkövetett visszaéléseknek Magyarországon gát fog vettetni? Hogy lehessen azt követelni, a mikor a magyar állam maga szövetkezik az osztrák állammal és az osztrák államban virágzó gyárakkal és megcsinálja a vaskartellt, megcsinálja a sínkartellt, (Úgy van! a szélső baloldalon.) és ezzel az elharapódzó kai teli vésznek kóros állapotát úgyszólván még fokozza és arra tápot és anyagot maga szolgáltat? Hogy lehessen azt kívánni attól a kormánytól, a mely az áraknak ily mesterséges úton való fokozását vagy szabályozását a maga hozzájárulásával nemcsak tűri, de azt elő is mozdítja, hogy lehet attól kívánni, a ki ilyen szövetségre lép az osztrák gyárakkal, hogy minden erejét és befolyását arra fogja használni, hogy a magyar ipart, a magyar kereskedelmet az osztrák ipartól és kereskedéstől meg fogja Julius 9-én, pénteken. \Q\ oltalmazni. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Midőn ő kartellre lépett az osztrák vasgyárakkal, a melyeknek az egyik fogyasztási területe és piacza Magyarország, hogy lehessen ez államtól követelni azt, hogy függetlenül és minden melléktekintetek nélkül az ilyen kérdéseket a legnagyobb rigoroz : tással tárgyalja és úgy közigazgatási, mint törvénykezési utón elébe áll annak a garázdálkodásnak, a melyet a kartell czímén egyes gyárosok itt az országnak a milliói érdeke ellen elkövetnek. (Igaz/ Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Ezt azért voltam bátor mindenekelőtt kiemelni, mert lehetetlen, hogy volna olyan képviselő, a ki a maga hivatását és feladatát ismeri, a ki tudja azt, hogy a forrását honnat vette, tudniillik a nép bizalmából és nem a kartellszövetség bugyelíárisából, hogy volna-e olyan képviselő, a ki meg ne róná a kormányt ezen igazán helytelenítendő, botrányos eljárásért, hogy ő maga áll olyan kartell-szövetségbe, a mely intézi Magyarország iparát, s hivatva van Magyarország iparát és kereskedelmét tönkretenni és az államban megzsibbasztani az itt fejlődő ipart. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) T. ház! Én azoknak az uraknak a kik talán nem hiszik azt, hogy milyen visszaéléseket folytatnak a czukorkavtellek révén egyes gyárak Magyarországon, azokhoz egy kéréssel fordulok : kérdezzék meg a cznkorrépatermelő gazdákat és pedig nem azokat a czukorrépatermelő gazdákat, a kik talán nem is termelnek ezukorrépát, hanem legfeljebb csak azokat a blankettákat írják alá, a melyek bizalmi szavazat alakjában ide küldetnek a miniszter úrhoz, hanem azokat a középés kisbirtokosokat, azokat a haszonbérlőket, azokat a zselléreket, a kik a szó teljes értelmében oda vaunak a czukorkartell romboló hatásának martalékjáúl dobva, a kik serami egyebek, mint a czukorgyárosoknak rabszolgái, ha ezeket a moderu rabszolgákat, a kik az előlegnek békóiba vannak verve, meg méltóztatnak kérdezni, majd ezek megmondják azt, hogy vájjon erről a prémiumrendszerről, a melyet a t. előadó úr, de Arányi Miksa képviselő úr is úgy akart feltüntetni, mint a mely egyedüli panaezeáját képezi annak, hogy a magyar gazda, a ki czukorrépatermeléssel foglalkozik, az ő kritikus helyzeté bői kivezethető és attól megszabadítható legyen, mikép vélekednek, ajánlom, hogy ezek az urak hallgassák meg, a mint majd később egy praktikus gazdának előadásából fel fogok olvasni. Mégis nagyon furcsa világításba helyezi Magyarország közgazdasági állapotát, mikor már odáig jutottunk, hogy Arányi Miksa képviselőtársunk áll fel a magyar gazdák védelmére, (igaz! Úgy van! a bal- és a szélső baloldalon.) és ellene szól
