Képviselőházi napló, 1896. VIII. kötet • 1897. julius 5–julius 24.

Ülésnapok - 1896-133

102 133. országos ülés 1897. Julius 9-éu, pénteSeu. Károlyi Sándor grófnak, ki előtt az egész ország tisztelettel hajlik meg, mert tudja, hogy önzetlen odaadással, nemes érzülettel, őseitől öröklött bátorsággal védi a szegény gazda-közönség énekét. (Élénk helyeslés a bal és szélső baloldalon.) és azzal a tudással, a melyet Arányi Miksa és társai soha ez életben elsajátítani nem fognak. (Élénk helyeslés bal- és a szélső baloldalon.) Én két momentumot akarok kiemelni. (Halljuk! Halljuk!) A gyáros előáll és azt mondja: tönkre megyünk, ha a prémiumot nem eniebk; akkor oda fordulnak roppant elszomorodott képpel a szegény gazdához és azt mondják: kedves barátom, mi mindent megtennénk érdekedben, de a czukor ára lement, engedjetek ti is a répáéból; s miután ezek nyakig úsznak az előlegekben nagykegyesen megengedik nekik, hogy 93 krajczár helyett 70 krajczárért szállíthassák a répát, s így a nagy rókák egy rókáról két bőrt; húznak. (Igazi Úgy van! a bal- és szélső baloldalon.) Megpumpolják az államot és falnak állítják a szegény magyar gazdaközönséget. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Azt kérdezem én, hogy a mostani gazdasági viszonyok mellett leaeí-e 70 'krajczárért répát termeszteni?! (Egy hang: Lehet.) Lehet, mert muszáj ; én voltam olyan helyzetben, már hogy egy évtizeden keresztül öt forinttal olcsóbban adtam oda a gyapjúmat, mint a hogy elkelhetett volna, mert muszáj volt: (Derültség a szélső baloldalon.) de jónak, nem volt jó! Nem egy ilyen magamforma ember, hanem az ország azon része előtt, mely gazdasági dolgokkal szokott foglalkozni, ismeretes pozsonymegyei földbirtokosnak Pozsonyban tartott felolvasásából akarok egy részt felolvasni, a melyben megmondja tételről-tételre, hogy mi az a minimum, a melyen alul már csak a maga veszteségével termelhet a gazda répát. Felhoz három alternatívát, a legrosszabbat, a közepest és a legjobbat. (Felkiáltások: Ki az?) Rovara Frigyes. Először is azt a részt olvasom fel. a melyben megállapítja, hogy melyik megyében mennyi répa terem, hogy kisüljön, hogy mennyire hasból csinálták azokat a bizalmi nyilatkozatokat, melyeket a t. miniszter úr kapott. Azt mondja az a felolvasás, hogy 1887-ben csak négy megyében termeszthettek 2000 kataszteri holdon felül ezukorrépát és pedig: Nyitraban 10.417, Sopronban 10.101, Pozsonyban 84S3, Komáromban 2762 kataszteri holdon, míg 1894-ben már 15 megyében termesztették ezen növényt 2000 katasztrális holdon felül. Első hely Nyitravármegyéó 33.122, ezt követik Sopron 18.046, Pozsony 14.997, Bars 8203, Heves 6883, Pest 5444 kataszrális holddal és a többi; összesen ma már 41 megyénk van, hol répát termesztenek. Ez értekezés minden részét nem akarom felolvasni, (Halljuk!) Azokat a részeket mindenesetre felolvasom, melyek szorosan összefüggnek a tárgygyal. Mert itt az a kérdés, vájjon összedugott kézzel és hidegvérrel tűrheti-e az állam azt a kiszipolyozás! rendszert, melyet a gazdaközönséggel szemben a czukorgyárosok követnek? s hogy a kérdést megvilágítsuk, meg kell hallgatnunk egy praktikus gazdát arra nézve, mi az a minimum, melyen alul répát termeszteni nem lehet. A szerző három kategóriát állít fel és mind a háromra nézve összeállítja a részletes kiadásokat és bevételeket. A répatermelés költségét magyar holdanként e három kategóriára nézve — igen kedvező, kedvező és kevésbbé kedvező viszonyokat véve számba — így állapítja meg a szerző (olvassa): i. II. in. forintokban 1. Őszi szántás . . . . 8'— 8*— 8'— 2. Szuperfoszfá* 100 kg. 18°/o X 24 kr =4-32 frt ebből répára 70°/o = 3-03 3'03 3-03 3. Vetési munkálatok, trágyahintés . . . . 4'— 4-— 4'— 4. Vetőmag 15 kg. á 20 kr 3-— 3'— 3 — 5. Chilisalétrom 50 kg. a 11-20 frt .... . 5-60 5-60 5"60 6. Rovarirtás (Rovarin, permetezés, rovarirtás) . 0 50 1"— 1*50 7. Kapálás, egyezés, gyomlálás ...... 12-— 14-— 16-— 8. Répaszedési munkálatok 8'— 10'-—• 12-— 9. Répaszáílítás a vasúthoz (5—-10—15 kr pro q) 4-— 8'— 12 — 10. Istállótrágya 150 q ä 30 kr = 45 frt, ebből répára 25°/o ...... ÍP25 11'25 11-25 11. Földadó ..... 2-— 2-— 2*— 12. Földtőke kamatja vagy bér ...... . 14-— 12-— 10 — 13. Kezelési költség, forgóés üzleti tőbe kamatjai 6'— 6'— 6"— Összesen 81-38 87"88 94-38 Most számítsuk ki, milyen árt kell a répáért kapni, hogy a gazda ne dolgozzék veszteségre. Azt mondja, hogy a répatermés után 40°/o szelet 8 forint, a répafej és levél 2 forint 40 krajczár, a répatermelés, annak utóhatása és utónövénytermelés értéke 20°/o-tel számítva 2 forint 20 krajczár. A répát úgy kell termeszteni, hogy a földbe először búzát, azután árpát, végre répát kell vetni. A fenti kiadás összegéből ezt leszámítva, marad első esetben 63 fonnt 78 krajczár, már tudniillik a legjobb esetben és ha magyar holdankint 80 métermázsa termés van fölvéve és ha a répa ára legalább 80 krajczár. A második esetben kell, hogy a répa ára 88 krajczár, a harmadik esetben pedig a répa ára legalább