Képviselőházi napló, 1896. VII. kötet • 1897. junius 14–julius 3.
Ülésnapok - 1896-116
116. országos ülés 1897. június 16-án, szerdán. Sítörvény ellenében, német nyelven tanítanak! Teljesen jogosult tehát kételkedésünk, mikor ezen ravasz szerkezetű törvényjavaslatból a tannyelv ki vau Nagyva (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) s jogosult az a kívánságunk, hogy tétessék be a magyar tannyelv. Világosságot, uraim, tiszta vizet a pohárba vagy tiszta bort. Mert, mondom, ha már a miniszter úr a törvény ellen bevitte a Ludovika Akadémiába, annál inkább be fogja vinni a badapródiskolába, a felső reáliskolákba és a következő Ludovika Akadémiába is bizonyos mennyiségű tantárgyakra nézve a német nyelvet, eleinte talán mézes madzagként kevesebb tantárgyra, később annál - többre és megeshetik, bogy végűi tiszta német tannyelvű lesz minden katonai intézet. Hiszen csak fújjon egy kis ausztriai szél. Csak azért akarják az egyik intézetet Sopronba is tenni, mert oda nagyon hamar eljut az osztrák szél. Minden rossz nyugat felől jön az országra. (Igás! ügy van! a szélső haloldalon!) Sopront tehát nagyon közel fogja érni a bécsi szél 8 az lesz azután a mintaszerű intézet s azután fog mászkálni a többi. Tudjuk, ismerjük ezt a ravaszságot, eléggé tapasztaltuk azt elkezdve Básta Györgytől, Caraffától, Heistertől Haynauig és Windischgraetzig. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Minthogy az Okolicsányi László képviselő úr által benyújtott módosítvány az 1. §. homályosságát némiképen megvilágítani van hivatva és minthogy nekünk némi biztosíték kell azon visszaélések ellen, melyek már eddig is a tannyelv körűi elkövettettek, azért a magam részéről azt pártolom és kérem ezt a javaslat által kifejezni, a miniszter urat pedig ezáltal utasítani, hogy ezen felállítandó honvéd tisztképző tanfolyamok tannyelve csakis magyar legyen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök! Kivan még valaki szólani? Ha senki sem kivan, a vitát bezárom. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : T. ház! Kérem, hogy Okolicsányi László képviselő úr módosítváuyát mellőzni méltóztassék. A honvédségnél tudvalevőleg a szolgálati nyelv a magyar. Valamint a közös hadseregnél épen a miatt, mert a szolgálati nyelv a német, az intézetekben a tannyelv is a német, épen úgy viszont a honvédségnél a magyar nyelv lévén a szolgálati nyelv, tehát nagyon természetesen ez a tannyelv is. De azért bocsánatot kérek, ne méltóztassék összetéveszteni és összezavarni szántszándékkal mindent. (Ellenmondás és mozgás a szélső baloldalon.) Mert nagy különbség van az előadási tannyelv között és a között, ha az ember mindent elkövet, hogy äZ Et fiú csakugyan valamit tanuljon akár németül, akár francziaúl, KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VII. KÖTET. mert ez csakis előnyére válhatik. (Helyeslés jőbbfelől.) Miután mindig hivatkoznak az 1808. évi LXX. törvéuyczikkre, elődeinknek is volt eszük, azt csak nem tagadja a t képviselő úr — méltóztassék csak elolvasni a nemzeti katonai akadémiának elrendelésére kiküldött deputáeziónak munkáját. Itt van ennek 21. § a (olvassa): »Quae studia in Academia Ludovicea tradenda sint, adnexa tabella perhibet, ciim verő liuguarum stúdium sit non solnm perutile, sed et absolute necessarium. Alumni Academiae Ludoviceae in linguis Hungarica, Latina, Germanica et Gallica exeolentur«. Már engedelmet kérek, tanulni kell. (Zaj a szélső báloldalon.) Méltóztassék bevárni, mert arra hivatkoznak, hogy akkoriban a magyar tannyelvű akadémia volt provideálva. Okolicsányi László : Nem igaz! Azt senkisem mondta! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Thaly Kálmán t. képviselő úr mondta, hogy mert benne van a törvényben az, hogy »nemzeti akadémia«, azért a tannyelve is magyar volt. Hát ez nem igaz, mert akkor senkisem gondolt a magyar tannyelvre. Akkoriban német volt a tannyelv és erre szorították a tanulókat. Most nálunk magyar a tannyelv és épen csak annyit teszünk, hogy a fiúknak alkalmat nyújtunk, hogy valamit tanuljanak. A t. túloldalon ülnek apák, a kik megköszönték nekem azt, hogy gyermekeiket a német nyelvre szorítottam, itt pedig a nemzet előtt komédiáznak. (Nagy zaj ! Ellenmondás és felkiáltások a szélső baloldalon : Rendre! Rendre!) Később aztán, ha velem beszélnek négyszem között, megköszönik. Ezt én helyesnek nem tarthatom (Nagy zaj a szélső baloldalon. Felkiáltások: Rendre! Rendre ! Nem járja!) Thaly Kálmán : T. ház! Szavaim helyreigazítása végett kérek szót. A t. miniszter úrnak előbbi heves kirohanására nem reflektálok, egészen higgadtan veszem, mert tudom, hogy nem rossz indulatból, hanem csak pillanatnyi felhevülésében mondta. Azonban komolyan ő sem fogja gondolni egy pártról és annak tagjairól, hogy a parlamentbe komédiázni jöjjenek, tehát felteszem, hogy pillanatnyi felhevülésében mondta. A mit rám vonatkozólag méltóztatott mondani, hogy az 1808. évi törvényre utaltam: tegnapi beszédemben, mikor intenczióját magyaráztam a latin szövegnek, méltóztatott közbeszólni, hogy a tannyelv latin volt; én ekkor utaltam a törvényczikkczímére: »Academia nationalis«. Ezt mondtam és igen sajnálom, hogy némely hírlapba úgy jött bele institutio nationale. Ezt a kifejezést én nem használtam, mert anynyit csak tudok latinul, hogy ha használtam 8
