Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-98

98. országos ülés 1897. íuájiis 18-án, kedden. >& tatnak arra nézve, hogy valaki országgyűlési képviselőválasztási jogot gyakorolhasson. Már pedig ha a magyar állampolgár az ő képviselőválasztási jogának gyakorlása által ésútjáu részvett és résztvehetett a törvények hozatalában, akkor igazán alig lehet következetlenség nélkül azt mondani, hogy a törvények hozatalában való résztvétel a tudás és műveltség alacsonyabb és kisebb fokát igényli, mint a törvények alkalmazása. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Tekintve, t. ház, ezt és tekintve azt, hogy az esküdtképességhez mégis csak több kívántatik, mint a választói joghoz, azt gondolom, teljesen jogosult azon felfogásom, hogy az a magyar állampolgár, a ki az esküdtképesség feltételeivel rendelkezik, minden kiválasztás nélkül megérett és rátermett és alkalmas azon feladatok teljesítésére, a melyeket a törvény az esküdtekre ráruház. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezeken a kellékeken túlmeuni nem kell, ezeken a kellékeken túímenni valóban felesleges is volna, meri azok a kellékek, a melyeket a törvényjavaslat az esküdtek alaplajstromába való felvételhez köt, minden tekintetben elegendők arra nézve, hogy teljesen megbízható állampolgárok vegyenek részt az esküdtbíráskodásban. T. képviselőház ! A korábbi, az ágynevezett Fabiny- és Csemeghy-féle büntető perrendtartási javaslatok megegyeztek abban, hogy az esküdtbíráskodás nálunk Magyarországon azért mellőzendő, mert vagyoni és nemzetiségi viszonyaink között megbízható esküdtszékek nem alakíthatók. Ennek a most tárgyalás alatt levő törvényjavaslatnak igazságügy miniszteri indokolása sze rint azonban ez az aggodalom már teljesen eloszlott. Ha, t. képviselőház, csakugyan igaz az, hogy ez az aggodalom immár teljesen eloszlott, és ha annak az aggodalomnak már többé jogosult alapja nincs, akkor az esküdtszéki intézménynek igaz barátai nem lehetnek hívei a kiválasztásnak. Ha pedig még mindig úgy állana a dolog, hogy hazánk különleges műveltségénél, felekezeti, legfőképen pedig nemzetiségi viszonyainál fogva attól kellene tartanunk, hogy megbízható esküdtszék nem alakítható, akkor ez azt jelentené és nekünk nyíltan be kell vallanunk, hogy hiábavaló minden törekvésünk, mert Magyarország nem érett meg még arra, hogy itt az esküdtszéki intézmény a maga lényege és valósága szerint behozható volna. Én, t. képviselőház, mert osztom a minisz téri indokolásnak azon felfogását, hogy a felvetett aggodalomra ez idő szerint már többé ok nincs és mert ennélfogva igazán nem tartok attól, hogy a kiválasztásnak elejtése esetén az esküdtbíráskodás a magyar igazságszolgáltatásnak kárára vagy hátrányára fogna lenni és legfőképen épen azért, mert az esküdtszéki intézményt, mint a helyes jogszolgáltatásnak egyik legfőbb biztosítékát nálunk, Magyarországon én is minél előbb behozandónak vélem: a törvényjavaslatot az általános tárgyalás alapjául elfogadom. Mivel azonban én az esküdtszéki intézménynek igaz és őszinte barátja vagyok, mert az intézménynek biztosítékát a kisorsolásban látom, a kiválasztást pedig, mely annyi visszaélésnek lehet szulőoka, minden alakzatában mellőzendőnek vélem, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon) mert továbbá a javaslatnak azt az intézkedését, a mely felhatalmazza az igazságügyminisztert arra, hogy több törvényszék területét egy esküdtbírósági területté alakíthassa átal, az egyéni és a közszabadságra nézve szintén veszélyesnek tartom, (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) és mert végre a javaslatnak némely fontosabb intézkedésével sem vagy vagyok egy véleméuyben: kijelentem, hogy ha a részletes tárgyalás során a javaslatba most említett veszélyes intézkedését a t. ház mellőzni nem fogja és ha a javaslatból a kiválasztásnak rendszere töröltetni és helyébe a kisorsolás elve beillesztetni nem fog, akkor a harmadszori olvasásnál a törvényjavaslat ellen volnék kénytelen szavazni és kénytelen volna az ellen szavazni azon párt is, a melyhez tartozni szerencsém van ; (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) mert nehéz szívvel bár, de inkább visszautasítom és elvetem az egész esküdtszéki intézményt, semhogy hozzájáruljak ahhoz, hogy az esküdtszékek az egyéni és közszabadságot folytonosan veszélyeztető alapokon szerveztessenek. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Lázár Árpád jegyző: Bernát Béla! Bernát Béla: T. ház! A bűnvádi perrendtartásról szóló 1896 : XXXIII. törvényczikkben az esküdtszéki intézmény a nem sajtó útján elkövetett bűncselekményekre is törvénybe lőn iktatva és ezáltal az e téren már hosszú időkön át kifejlődött szellemi harcz határozott formát nyert. E század eleje óta Európa összes népei azon igyekeznek, hogy az egyéni és alkotmányi szabadsagukat megvédő bűnvádi törvényüket az esküdtszéki intézmény alapjára fektessék, s hazánkban is már az 1840 : V. törvényczikkben lerakva találjuk az esküdtszéki intézmény meghonosításának nagy elvét. Erre nekünk annálinkább szükségünk van, mivel alkotmányi jogunkat tartalmazó törvényeink igen hiányosak lévén, a bűnvádi eljárás lesz hivatva ezen hiányokat pótolni. A szabadság eszméjéből^kindúlva, törvényeiuket oly alapokra kell fektetnünk, a melyek alkalmasak az ezen törvényben lefektetett nagy elvet érvényre juttatni. Óvakodjunk tehát mindattól, a mi ezen intézn*