Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-98
g^. 98. országos ülés 1897. május 18-áu, kedden. menyünket alapjában megingathatná s azért magam részéről nem helyeslem, hogy az esküdtbíróság elnökének kijelölése a királyi táblai elnök jogkörébe utaltatik, mert ezáltal az önkény s hatalmi érdek igen könnyen rést üthet a bírói függetlenség nagy elvén, mivel könnyen megeshetik, hogy a bíró ily kijelölés folytán áthelyeztetik. A javaslat egyik hátránya, hogy az esküdtképesség a húsz korona adóczeuzushoz van kötve. Az esküdtbírósági intézmény természeténél fogva a nép akaratának kiterjesztése. Azért törekednünk kell, hogy a polgárság minél nagyobb számban vegyen benne részt, mert ez intézmény terjeszti a népben a törvény ismeretét, emeli a polgárság erkölcsi érzékét, összhangzásba hozza a törvényt a közvélemény érzületével, a mi ismét erősíti a törvény tiszteletét. Mindezt fokozott mérvben fogjuk elérni, ha ez intézményt a czenzus lejebbszállítása által minél szélesb körre terjesztjük ki. így el fogjuk érni, hogy az esküdteknek sokszor hangoztatott túlterhelése be ne állhasson, s továbbá, hogy mindazon bűncselekmények, melyek ez intézmény alaptermészetéből kifolyólag annak hatásköre alá tartoznak, az esküdtek túlterheltetése czímén ez alól kivonhatók ne legyenek. A javaslatnak egyik alapelve a kijelölés. A javaslat szerint az alaplajstromból az évi lajstromot a bírák s törvényhatósági bizottsági tagokból alakúit vegyes bizottság tetszés szerint jelölné ki. Nézetem szerint feltétlenül szükséges, hogy az esküdtszék alakítása bizalmon nyugodjék. Már pedig a tetszés szerinti kijelölés nem alkalmas a bizalom felkeltésére; mert a kijelölés tág tért engedhet a politikai befolyásoknak s ily módon könnyen koezkáztathatnók a bírói függetlenséget, a mi nagy veszélylyel járna, mert különösen a parlamenti rendszer mellett, a hol a párturalom könnyen érdekhatalommá nőheti ki magát, nélkülözhetetlen, hogy legyen olyan inatituczióak, mely minden párt felett állana, mely tud jogot és igazságot nyújtani. (Élénk, helyeslés balfelől.) Azért magam részéről a kisorsolás rendszerének vagyok híve, mert ezen rendszer mellett a kormány az esküdtbíróság alakítására nem gyakorolhat befolyást éz ez biztosítaná az esküdtbíróságot a politikai pártok, nemzetiségek s vallásfelekezetek befolyásától is. Az sem helyes, hogy a javaslat szerint az esküdtek számát a miniszter rendeletben állapíthatja meg. Mivel ha már a bűnvádi eljárás keretébe az esküdtszéki intézményt felvettük, a kormánynak módjában lett volna már most a statisztikai adatok alapján meghatározni az esküdtek számát, én pedig ezt azért nem helyeselhetem, mert ezzel olyan diszkreezionális hatalmat adunk a kormánynak, a melylyel azután hatalmi érdek szempontjából igen könnyen vissza is lehet élni. Igen nagy sérelmet látok a 34. szakaszban is. Ezen szakasz szerint a kormány felhatalmazást kap arra nézve, hogy több határos törvényszéket egy esküdtbírósági kerületté alakítson. Igaz ugyan, hogy az igazságügyi bizottság igyekezett ezen szakaszon, a mit csak lehet, javítani, a mi onnan is kitűnik, mert az igazságügyi bizottság módosítása szerint az egyesítés csupán csak a királyi tábla területén lévő törvényszékekre szorítkozik. Továbbá abból is kitűnik, hogy a miniszter köteles évenkint erről a parlamentnek jelentést tenni. De, t. ház, én semmiféle kormánynak nem adom meg a jogot, hogy akárkit rendes bírájától elvonhasson, az én szememben ez sokkal fontosabb jog, semhogy a személyes szabadságnak nagy garancziális elvén bármi szempontból rést törni engednék. (Helyeslés bálfelöl.) Az esküdtség egy nyilvános tiszteletbeli hivatal, az esküdt közkötelességeket teljesít, ebben megnyugszik a nagyközönség, azért óvakodnunk kell az esküdtszék szervezetét olyaténképen megalkotni, mely alkalmat adhatna ezen intézmény népszeríísítelenítésére. És a. magunk szempontjából, ha barátai és pedig igaz barátai vagyunk az esküdtszéki bíróságnak, azt minden áron, minden körülményekben csak erősbíteni, fejleszteni kell, nem pedig, hogy ezen intézmény alapköveiben rendíttessék meg. (Helyeslés balfelől.) T. ház! Mivel azonban a bűnvádi eljárás, mint előbb volt szerencsém kijelenteni, már törvénybe lett iktatva, mivel szüksége van annak arra, hogy az esküdtbíróság szerveztessék és megalkottassék, habár a magam részéről sokkal helyesebbnek találnám, hogyha a bírói szervezet e gy egységes törvényben volna megoldva és nem mindig a szükséghez képest, ilyen szervezett törvények nem máról holnapra alkottatnának, hanem egységes, rendszeres szervezetű mű alkottatnék a törvényhozás által, mivel, mint előbb volt szerencsém kijelenteni, erre szükség van és mivel azt az igazságügyi bizottságban s általánosságban már elfogadtam: magam és pártom nevében a törvényjavaslatot általánosságban, részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés balfelől.) Lázár Árpád jegyző: Marsovszky Endre! Marsovszky Endre: T. ház! Rövid szavakban akarom jelezni az álláspontot, melyet magam és elvbarátaim a javaslattal szemben elfoglalunk. Ez a javaslat csak formája annak az intézménynek, mely az új büntető perrendtartásban benne van, az esküdtszéki intézménynek formáját adja meg. Sajnálom, hogy már
