Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-96
50 96. országos ttlés 1897. május 11-én, kedden. új adóztatási kulcshoz járulni, de ezt márólhoinapra megcsinálni nem lehet, erre előmunkálatok kellenek. E részben is tehát az övével ellenkező véleményben vagyok! A törvényjavaslatot magát, mely, a mint az előadó úr is felhozta, financziális tekintetben az 1885 : XXVII. törvényczikkel teljesen azonos alapon áll, s a mely nélkül a társulat még nagyobb pénzügyi zavarokba sülyedne, és így végre is még nagyobb bonyodalmak és kellemetlenségek következnének be, általánosságban " elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki hozzászólni? Madarász József: T. képviselőház! Azok után, a miket ma e tanácskozásban hallottunk, okvetlen kötelességemnek tartom egy rövid nyí : latkozatot tenni. Magam is elismerem és jónak látom, hogy ha bizonyos társulat, vagy az országnak valamely része valamely csapás által és kiváltkép különös csapások által rongáltatik, az államnak segélyével közbejönni: ez állami kötelesség. Azonban szorosan azon meggyőződésben is vagyok, hogy megvitatandó az, hogy ha egy bizonyos tekintetben, mint a minő a mai törvényjavaslat is, egy képviselőtársunk olyasmit hoz fel, hogy az állam jóváhagyja példa ál bizonyos nagymennyiségű hátralékok elengedését, vájjon az helyes alapon történík-e. És ha az egyik azt mondja, hogy legnagyobb részében a legnagyobb birtokosok által lesz ezen teher törlendő, másik képviselőtársunk pedig azt mondja, hogy ő jótáll azért, hogy Vargics Imre t. képviselőtársunk előadása nem felel meg a jelen helyzetnek, természetes, hogy mi e kérdésben nem ítélhetünk részrehajlat] anúl, a míg ezen ügynek e része legalább fel nem deríttetik. Miután Vargics Imre t. képviselőtársam előadásából azt vettem ki, hogy ő elfogadja ugyan általánosságban a részletes tárgyalás alapjául a törvényj'avaslatot, de majd ha e pont szóba kerül, ő ezzel szemben indítványát elő fogja terjeszteni; ha jól értettem, s ha ez így van, természetesen ott lesz helyén a kormánynak is nyilatkoznia, valamint az egymással ellentétben nyilatkozó képviselőknek is, hogy mi azután e részben a tiszta világosságot láthassuk. Mert az természetes, hogy én igenis a községeket, a szegényebbeket, kivált ha nagy csapás következik be, inkább kívánom segíteni, mint másokat; ámbár, legyenek az illetőnek bármilyen nagy birtokai, ha ily terhes csapás nehezül reá, az is megérzi, csakhogy kisebb mértékben, E tekintetben tehát fentartván szavazatomat arra az esetre, ha e részben indítvány tétetik, a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául általánosságban az előbb előadott okokból én is elfogadom. Hozzáteszek még egyet: én a magam részéről, a ki az í867-ben létrehozott és hazánknak nemcsak erkölcsi sülyedését, hanem anyagi romlását is magában foglaló kiegyezést örökre rossznak tartottam, (Helyeslés a szélső taloldalon.) megjegyzendőnek vélem, hogy azért is megszavazom bizonyos, az állami segélyre rászorult községeknek és szegényeknek az állami pénzből a segélyt, mert tudom, hogy minél többet költünk el itt a hazában, még ha az adózók nagy részének teher volna is ez, (Mozgás jóbhfelől.) az idebenn marad az országban (Élénk helyeslés a szélső talon.) és legalább annak a kétnyeldeklőjü ragadozó madárnak a gyomrába kevesebbet kénytelen az ország áldozni. (Helyeslés a szélső túloldalon. Derültség.) Általánosságban tehát a részletes tárgyalás alapjául azon feltétel alatt, hogy e tárgy előttünk világossá fog tétetni, elfogadom a törvényjavaslatot. Elnök: Kiván-e még valaki általánossága tárgyhoz szólani? Miután szólni többet senkísem kivan, a vitát bezárom 5 egyúttal az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) Elllök: Az ülést újból megnyitom. Általánosságban a törvényjavaslat feletti vita bezáratván, a földmívelésügyi miniszter úr kíván szólani. Darányi Ignácz földmívelésügyi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ámbár a Rábaszabályozás ügye — ha jól tudom — napirenden nincsen, mindazáltal Reíter János képviselő úr felszólalására röviden kívánok reflektálni. Hosszabban nem veszem igénybe a t. ház figyelmét azért sem, mert a társulat kívánságára épen a tegnapi napon beható értekezletet tartottam a társulat küldötteivel és akkor alkalma volt a t. képviselő úrnak az én nézeteimet megismerni, én megismertem az ő nézeteit. Azt hiszem, ezen részletek a t. képviselőházat kevésbbé fogják érdekelni. Azon állítása a t. képviselő árnak, hogy a Rábaszabályozás az államnak semmi jóakaratában eddig nem részesült, a valóságnak megfelelőnek alig mondható. Mert az 1885. évi XV. törvényezikk alapján hétmillió forintot meghaladó kölcsön vétetett fel és pedig fokozott állami garanczia mellett a .Rába-szabályozó társulat részére ; tudniillik felvétetett a nélkül, hogy a társulat tartalékalapról gondoskodott volna. Ezenkívül az annuitások kilencz éven át az állam által fizettettek; ezt felszámíthatnám hárommillió forinttal. Minthogy azonban időközben az állam is kamatokat élvezett, csak í,500.000 forintra teszem.
