Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-96
96. országos iilés 1897. májas 11-én, kedden. 49 tudom, honnan merítette az adatokat, csak ennek kiegészítéséül még azt akarom hozzátenni, hogy tévedésben van, midőn azt mondja, hogy ez a 470.000 hold tisztán azon rayonban lett bejelentve, mely a mai temes-bégavölgyi társulat keretében van. Elhiszem, hogy talán több is jelentetett be, hanem annak jé része a Torontálmegyébet! levő felsőtorontáli társulat területére, is vonatkozik, és vonatkozik azon elöntött területekre, melyek a Duna öblöseiében vannak, továbbá azon területre, a mely a temes-bégavölgyi társulat megalakulásakor 100,000 holddal a határőrvidék területéből szintén kombináczióba volt yéve, később azonban kiszakíttatott ezen társulat köréből azon oknál fogva, mert a Dunától folytonosan, sőt részben ma is el van öntve; mely területeknek teljesen mindegy aztán, ha csak egyik oldalról mentesíttetík, a másik oldalon ellenben semmi gátat nem létesítenek, és akkor természetesen a mentesítési költségeket nem is fedezheti. Én tehát azt hiszem, hogy t. képviselőtársamnak nincsenek pozitív adatai. Csodálkozik Vargics Imre t. képviselő úr a felett, hogy a bevallás alkalmává! számosan olyan kevés területet vallottak be, és azután az ártér-fejlesztés lényegesen több területet mutatott ki. És itt különösen rámutatott a nagyobb birtokokra. A ki a vízszabályozási ügyeket egy kissé ismeri, tudni fogja, hogyan állnak ezek a dolgok. Az árterek eredetileg csak azok a réti birtokok voltak, a melyeket a folyó tényleg elöntött. Akkor, midőn a temes-bégavölgyi társulat megalakult, midőn azon tekintet vezette az illetőket egész jogosultan, hogy fiz ártér-fejlesztés folytattatni fog, akkor természetesen minden község, minden birtokos csak azt a földjét vallotta be, melyet tényleg az árvíz elborított; ámde később a magasabb nivót is bevették, a mint mindenki tudja, hogy ma már nemcsak a tényleges árterek, hanem bevonatnak azok a fensíkok is, melyek soha vizet nem láttak. Abban a tekintetben tehát, nem adhatok neki igazat, hogy némelyek így vagy amúgy jártak volna el. Felteszem a társulat minden érdekeltjéről, hogy azon káros viszonyok hatása alatt legjobb hiszeműleg bevallották az árteret, de később, midőn a műszaki fejlesztés jött, a jelzett módon más eredmény jött létre! Vargics Imre t. képviselőtársam egy brosürből czitál a hátralékokra nézve, mely akkor készült, midőn az 1885 : XXVII. törvényczikk 4. §-a alapján a liquidácziót próbálta meg- a társulat, egyik véleményező-bizottságban egyfélekép, a másikban máskép határozott, mert kormánybiztosság alatt lévén, választmánya nincs a társulatnak. És végre is sehogygem tudott leliquidáíni. Azonban készült egy operátora, mely ellen ezer és- ezer reklamáczió adatván be, azt KÉPVH. NAPLÓ. 1896—1901. VI. KÖTET. a kormány nem találta elfogadhatónak. Ebből és a rávonatkozó memorandumból czitál t. képviselőtársam s különösen hangsúlyozza, hogy a tényleges háfrálékosok között leginkább a nagy uradalmak szerepelnek, 230.000—90.000 forintos hátralékokkal. De biztos tudomásom szerint az úgynevezett nagy uradalmak a tényleges hátralékosok között nem szerepelnek. Vannak kisebb uradalmak, melyek 25 év óta gazdát cseréltek, de ezek hátraléka is kamatostul mintegy 1,600.000 forintot tevő teljes hátralékkal szemben elenyésző csekély. Hivatkozott még t. képviselőtársam a Temes- és Béga-vidék ellentétes érdekeire, felolvasván egy miniszteri rendeletet, mely a törvény értelmében a költségvetési kulcsot megállapította azon időre, míg ez a társulat állami kezelés alatt áll. Árra nézve úgy az 1882: XXVI. törvényczikk, mint az 1885: XXIII. törvényczikk intézkedik, hogy mindaddig, míg a temes-bégavölgyi vízszabályozási társulat állami ellátás alatt lesz, a költségkivetési kulcsot a kormány állapítja meg. T. képviselőtársam ki akarta volna mutatni, hogy a Temes vidékét jobban nyomja a kormány intézkedése, mint a Béga vidékét, mert tényleg úgy van, hogy a Temes vidékén a 100 perezentes kataszteri tiszta jövedelem után vettetik ki a járulék, a Béga vidékén csak a 80 perczentes tiszta jövedelem után. A ki vízszabályozási ügyekben járatos, igazat fog nekem adni abban, hogy a puszta kataszter alapján való kivetése a társulati járulékoknak a legnagyobb igazságtalanság. Minél több osztályozást lehet különösen vízrajzilag az árterek közt tenni, annál igazságosabb a teherelosztás. Ennek ellenkezőjét óhajtja Vargics Imre képviselő úr, midőn egyforma megadóztatást kíván, akár 20 — 30 kilométernyire esik a folyótól, akár fensíkot képez, akár töltés mellett van az illető teriilet. Épen annak, hogy pusztán a kataszteri tiszta jövedelem szolgál alapúi a társulati járulékok kivetésére, enyhítéséül akart szolgálni ezen kormányrendelet, midőn a Béga vidékén csak 80 százalékát vette a kataszteri tiszta jövedelemnek. Van igen számos hely a Temes vidékén, a hol a. kataszteri tiszta jövedelem egy forint vagy uyolczvan krajczárt tesz ki 5 természetesen ez csak egyszer fizeti a 38 krajczárt, a mennyire —- vagyis a másfélszeres földadóra — ma már felmegy a társulat évi fizetése, holott a 20—30 kilométerre elfekvő első klasszisa földnek 10—13 forintos kataszteri jövedelme fizeti a 13-szorosát. A 80 százalék törlésével csak súlyosbítanók a helyzetet. Részemről, a ki Vargics Imre képviselőtársammal együtt szintén befolyók e társulat ügyeibe, mindig hangsúlyoztam, hogy bármely perczben kész vagyok a kataszteri alap helyébe egészen 7
