Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.
Ülésnapok - 1896-92
18 92. országos ülés 1897. május 1-én, szombaton. Bulgáriával úgy lettünk volna, hogy nem lett volna köztünk semmi szerződés. Hiszen maga Anglia és azután Németország is 1890-ben szerződést kötöttek Bulgáriával. Felhozta a képviselő úr, hogy a szerződést képező okiratok nincsenek aláírva a magyar kormány által. Az 1878: XX. tcz., mely a vámés kereskedelmi szerződést Ausztriával megállapítja, úgy intézkedik, hogy a külföldi államokkal kötendő szerződéseket a külügyminiszter írja alá a magyar kormány beleegyzésével. Mindezek a magyar kormány meghallgatása után írattak alá, és így a kormány a törvény követeléseinek megfelelt, annál is inkább, mert hisz e deklaráeziókat maga a felelős kormány mutatja be a törvényhozásnak. Ezekben foglalkozván a szerződés tárgyában itt felhozottakkal, kérem, méltóztassék a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Helyeslés jobbfelöl ) Elnök: Felteszem a kérdést. Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot általánosságban, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, álljanak fel. (Megtörténtje.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, bevezetéséi, I— XVII. csikkéit, az Igazolvány mintát kereskedelmi utazók számára az A) mellékletet: Vámok a Bulgáriába való bevitelnél, az árúk megnevezését, a B) melléklet I— V. czikkeit, s a Zárjegyzőkönyv I— X. czikkeit, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak; olvassa a Származási bizonyítványt). Elnök: Ezzel a Bulgáriával kötött kereskedelmi szerződés beezikkelyezéséről szóló törvényjavaslat le van tárgyalva. Következik már most az állami számvitelről szóló törvényjavaslat (írom. 150, 159). Benke Gyula, a zárszámadás-vizsgáló bizottság előadója: T. ház! Régi óhaja a képviselőháznak, hogy az állami számvitel vezetése egyöntetű szabályozást nyerjen. Az állami vagyon kezelése a bevételek és kiadások végrehajtása az alkotmányos éra előtt az osztrák kormányok által létesített szabályok és rendeletek által szerveztetett. Az alkotmányos korszak visszaállta után igyekeztek ugyan a magyar kormányok ezen segíteni, részint országgyűlési határozatok, részint miniszteri rendeletek által, hanem e mai napig fennállanak olyan nézeteltérések, melyek folytán a számvitel szabályosan és tisztán nem kezelhető. Az 1870. évi országgyűlés, midőn az állami számvevőszéket felállította, egyúttal utasította az állami számvevőszék elnökét arra, hogy az állami számvitelre vonatkozólag törvényjavaslatot terjeszszen elő. Ezen törvényjavaslatot az állami számvevőszék elnöke be is terjesztette, hanem csak 25 év után van a ház azon helyzetben, hogy e javaslat felett határozhasson. A mint méltóztatnak most a t. képviselő urak előtt fekvő törvényjavaslatból látni, az minden tekintetben megfelel nemcsak a mai kor követelményeinek, hanem az állami számvitel igényeinek is. A törvényjavaslat kimerítően intézkedik a felől, hogy a költségvetési előirányzat mi módon, ki által, mely időben adassék be, a költségvetési törvényben előírt és megállapított összegek mi módon és hogyan számoltassanak el, intézkedik tüzetesen az ellenőrzésről, továbbá a számvitelről és a zárszámadások egyéb jogaira vonatkozólag, intézkedik az államadósságok helyes kezeléséről, az államszámvitellel foglalkozó tisztviselők jogairól és kötelezettségeiről. A bizottság miudezek folytán, habár csak némi szerkezeti módosítást ajánl a t. háznak, kiemelni kívánja elsősorban, hogy a czímből ezen szó: »szabályo/ása« kihagyassék és egyszerűen az állam számvitelről szóló törvényjavaslat hagyassék meg. A törvényjavaslat 16. §-ában pedig, a mely intézkedik az iránt, hogy a rendkívüli hitelekre nézve mindig a pénzügyminiszter ingerencziája tartassék fenn, végűi azon óhajának ad kifejezést, hogy egyöntetű számviteli törvény létesíttessék. (Helyeslés). Mindezek alapján bátor vagyok a törvényjavaslatot a bizottság által beterjesztett módosításokkal általánosságban elfogadásra ajánlani. (Élénk helyeslés.) Elnök: Kivan valaki szólani? Ha senkisem kíván általánosságban szólani, akkor a kérdést felteszem. Elfogadja-e a ház a törvényjavaslatot, úgy a mint a bizottság szövegezte, általánosságban a részletes tárgyalás alapjául? (Elfogadjuk!) A ház elfogadta. Következik a részletes tárgyalás. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat czímét, az 1—15. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a 16. §-t). Benke Gyula előadó: A kinyomatott törvényjavaslatban a 16. §. harmadik kikezdésében agy szedési hiba van, a mennyiben a második sorban »teljesíthetí« szó helyett »eszközö!heti« szónak, a harmadik sorban pedig »eszkÖzölheti« helyett »teljesítheti« szónak kellene állania. E szerint a 16. §. harmadik bekezdése helyesen így hangzik (olvassa): »Ha azonban a kiadás elodázhatatlan, vagy oly időben merííl fel, midőn az országgyűlés együttuemléte miatt a pót- vagy rendkivfíli hitel ki nem eszközölheti, az ily költség utalványozását az illető miniszter csakis a minisztertanács beleegyezésével teljesítheti stb.« Elnök: Elfogadja-e a ház az előadó urnak ezt a stiláris módosítását? (Igen!) A 16. §. e stiláris módosítással elfogadtatott.
