Képviselőházi napló, 1896. VI. kötet • 1897. április 28–junius 12.

Ülésnapok - 1896-105

236 105. országos ülés 1897. május 29-én, szombaton. a törvényjavaslatnak, s a kormánynak egyáltalában nem volt szándéka itt egy új tisztviselői kategóriát létesíteni, (Helyeslés jóhbfelől.) mert sem a törvényhozás hiten cziójáuak, sem a helyes társadalom-politikai felfogásnak nem tett volna eleget, ha arra nem törekedett volna ezen törvényjavaslat, hogy itt ötezer néhány száz emberrel szaporítsa az állami tisztviselői kart. A díjnokoknál, t, képviselőház, az a két főmomentum, a mely az állami tisztviselőknél predominál, egyáltalában hiányzik. Hiányzik először az állandó alkalmaztatás és hiányzik másodszor a qualifikáczió. A tisztviselői állásnak ez a két főfontosságú tulajdonsága van törvények által biztosítva; ezek közül egyik sem létezik a díjnokoknál és ezen törvényjavaslatnak egyáltalában nem is czélja az, hogy itt az állandósággal ruházza fel azokat, a kiknél a másik feltétel, tudniillik a qualifikáczió hiányzik. Ennélfogva egyáltalában nem tartom helyesnek olyan kifejezéseket venni fel a törvénybe, a melyek csak félremagyarázásokra adhatnának alkalmat, (Helyeslés a jobboldalon.) a mint adhatna az, ha a t. képviselő úrnak a véglegesítésre vonatkozó javaslata elfogadtatnék. Nem lehet az államnak feladata, túlmenni bizonyos határokon, a melyek a dolog természetéből következnek. A díjnoki foglalkozás nem életpálya; nem is kívánatos, hogy az legyem Ez a legtöbb embernél mellékfoglalkozás, a mely mellett még más foglalkozása is lehet s tényleg van is. Ez magyarázza meg azt, hogy a napidíjak öszszegének megállapításánál sem mehetünk tovább, mert egyáltalában elhibázott dolog volna társadalom-politikai tekintetből, olyan kedvezményekkel ruházni fel ezt a pályát, a mely mintegy odacsábítaná az embereket s arra birná őket, hogy ne igyekezzenek maguknak más qualifikácziót megszerezni. Ezen indokoknál fogva tehát nem járulhatok a módosításhoz és kérem annak mellőzését. (Helyeslés jobbfelől.) Városy Gyula: T. ház! (Mozgás.) Elnök: Milyen czímen méltóztatik szólani? Városy Gyula: A módosításhoz! Elnök: Nem lehet. Hanem én kérem a képviselő urat, hogy az általam megjelölendő czímeu méltóztassék szólani, ugyanis úgy, ahogy a t. képviselő úr beterjesztette a módosítást, nem bocsáthatóm szavazásra, mert az van mondva itt, (olvassa a benyújtott módosítást) hogy: »módosítás az 1. §. harmadik sorának közepére«. (Derültség.) Tessék megjelölni, hogy mely szó után jöjjön módosítása, mert így lehetetlen szavazásra bocsátani. Városy Gyula: Hisz meg van az jelölve jól; az utolsó sor második fele így szól (olvassa) : »elöljáró hatóságától Írásbeli értesítést kap«; ezen eredeti szöveg helyett jön: »előljáró hatóságától véglegesítő okmányban kap értesítést* , Elnök: így nem lehet szavazásra feltenni. Kivän-e még valaki e szakaszhoz hozzászólni? (Nem.) Senkisem kívánván szólani, a vitát bezárom. Azt hiszem, t. ház, a t. képviselő úr módosítása ellenkezik magával a szakaszszal 3 így a kérdés az, hogy méítóztatik-e elfogadni a t. háznak a szakaszt abban a formulázásban, a mint azt a pénzügyi bizottság beterjesztette: igen, vagy nem ? (Igen!) Ha elfogadtatik: Városy Gyula képviselő urnak módosííványa elesik. Elfogadja a ház a szakaszt a pénzügyi bizottság szövegezése szerint? (El!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a szakasz a pénzügyi bizottság szövegezésében változatlanul fogadtatott el s Városy Gyula képviselő úr módosítása elesett. Következik a 2. §. Gr. Teleki Sándor jegyző (olvassa a szakaszt). Münnich Aurél! Münnich Aurél: T. ház! A magam részéről is örömmel és megnyugvással fogadom a szőnyegen levő törvényjavaslatot s annak minden intézkedését helyeslem és mégis egy csekély módosítást ajánlok a t. háznak elfogadásra: ez csak abból az okból történik, hogy az országos nyugdíj egylet nyugdíjintézetének tagjai megnyugvást nyerjenek aziránt, a mi a törvényjavaslatban kifejezetten nincs benne. Ugyanis arra nézve, hogy a díjnokok fokozatosan előléphetnek, semmiféle kifejezett intézkedés nem foglaltatik a javaslatban. A 2. §. első pontja felsorolja, hogy a díjnokok minimális napidíja vidéken 80 kr.

5 a fővárosban 1 frt. Én teljesen méltánylom azt, hogy a törvénybe maximumot felvenni nem lehet, valamint azt is helyeslem, hogy itt nem lehet megállapítani fokozatos előléptetést, vagyis azt az időpontot, a midőn egyes díjnokok szorgalmukra, magaviseletükre való tekintet nélkül, bizonyos joguk volna az előléptetésre. Azonban, hogy eziránt mégis meg legyenek nyugtatva, habár, ismétlem, hallgatag benfoglaltatik ép a minimum szóban, hogy nagyobb napidíjat is kaphatnak s hogy a törvény kifejezetten is rendelkezést foglaljon erről: ajánlom a 2. §. 1. pontjának a következőkkel való kiegészítését (olvassa): »ezen nyugdíj az illető szorgalma és kifogástalan magaviselete esetén felemelhető«. Ajánlom azt elfogadásra. (Helyeslés jobbfelől.) Lakatos Miklós jegyző: Ragályi Lajos! Ragályi Lajos: T. ház! A mi a most beterjesztett módosítást illeti, arra nézve bátor vagyok azon szerény véleménynek kifejezést adni, hogy ez nem épen szükséges kiegészítése a törvénynek. Igaz, hogy a szakaszban csak a minimum megállapításáról van szó, de mindnyád jan tudjuk, hogy ma is vannak napidíj nokok,